Download
1 / 23
250 likes | 441 Views
Gondolkodástörténet. 5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika. Hamáti zsinagóga, menóra, 4. sz. alexandriai Philón (Kr. e. 25 - Kr. u. 40.) - görög filozófia segítségével értelmezi a Bibliát - hatása volt a korai egyházatyákra - előfutárnak tekinthető
E N D
Gondolkodástörténet 5. A középkori organikus keresztény világkép I. A patrisztika
alexandriai Philón (Kr. e. 25 - Kr. u. 40.) - görög filozófia segítségével értelmezi a Bibliát - hatása volt a korai egyházatyákra - előfutárnak tekinthető Plótinosz (205-270) • kettészakítja az érzéki és érzékfölötti világot, másfelől megkísérli áthidalni a szakadékot. • az első neoplatonista
Az újplatonizmus és Plótinosz A platóni gondolatkörből átvették Egy, Szellem, Lélek az egyet a Jóval azonosították. E három létezőn nyugszik az egész valóság Az arisztoteliánus filozófia adta azt a tételt, hogy a nem anyagi létben a gondolkodás és ennek tárgya azonos ennek következtében Isten önmagát gondolja el A sztoikusok tanításának a mindenség összhangjáról is nagy hatása mutatkozott az újplatonistákra. A világot organikus, lépcsőzetesen tagolt egységnek tekintették Az újpüthagoreusok (Tüanai Apollóniosz, Hermész Triszmegisztosz) számmisztikája Mindezekhez járult vallási forrásként az orphika, a kaldeus orákulum és a mitológia néhány vonása.
a pogány kultúrák elleni tiltás enyhül a III - IV. században • a keleti egyházatyák • Aranyszájú Szent János • Vazul • Origenész szerint tanulmányozni kell azt • a nyugati egyházatyák • Jeromos • Ambrosius • Tertulliánus • Lactantius • Augustinus szerint elvetendő, elítélendő a pogány erkölcs és kultúra
Plótinosz • tudatosan elhatárolódott a szkepticizmustól, a sztoicizmustól, a gnoszticizmustól Írásainak gyűjteménye: Enneadész (arisztotelészi elemek is megtalálhatóak). • az Egyből emanatióval jönnek létre a létezés fokozatai. • A kiáramlás során az Ész (Nusz). A lélek (Pszükhé), a Természet (Phüszisz) majd a legalsó szintet képviselő Anyag (Hülé) jött létre. • Plótinosz szinkretizmusának követői • Szent Ágoston • Dionüsziosz Areopagitát. • alexandriai neoplatonisták és követőik • Alexandriai Kelemen (150 – 215) • Órigenész (185 – 253) • Boethius (480 – 524) • Szent Ágoston (354 – 430) A hit és a tudás egymásra utaltsága Szent Ágostonnál nyeri el végső, keresztény értelmét, s ő az, aki elődeihez képest az emberi tudásnak ugyan nagyobb szerepet tulajdonított, de kiemelte annak a hittel való együttjárását is.
Az organikus világkép kidolgozói Origenész (185 – 202) allegorikus módszer (görög hagyomány) A pricípiumokról című iratában a korai egyház teológiai tanításait rendszerezte Atya, Fiú és Szentlélek örökké valón hármas hiposztázisát vallja a világegyetem fizikai világrésze a bűnbeesés után, a bukott lények számára létesült, ahonnan a megváltás által lehet majd kikerülni, s visszajutni a szellemi világba. a lelket a test előtt létezőnek tudta. A szellem és az ember között álló, közvetítést vállaló középlények szerepének hangsúlyozása szintén ilyen eredetű.
Ambrosius Theodosius Macrobius (IV-V. század) Commentum ad Ciceronis somnium Scipionis • Cicero szövege kapcsán a filozófia három területét, a fizikát, az etikát és a logikát tárgyalta. • Kozmológiai elképzelésének forrása Porphüriosz kommentárja Platón Timaioszához. • Homérosz aranyláncának nevezte a létezés láncolatát, amelyet az Isten az égből csünget alá a földig, s ez a metafora, amely a Létezés nagy láncolataként lesz ismert, az újkor elejéig hivatkozott maradt. • A több platonikus vonás mellett megmutatkozott az arisztotelészi is, abban, hogy az elkülönült természetfeletti és természeti világ égi és földi helyéről esett szó.
Aurelius Augustinust (354 – 430) • Szent Pál után a legjelentősebb keresztény teológus (újraértelmezésének változatai mentén válik el a XVI. században a reformáció és az ellenreformáció ideológiája) Az Ószövetséget épp úgy tanulmányozta, mint a perzsa eredetű manicheizmust, a sztoicizmus természetközpontú gondolkodását, a szkepticizmust, az újplatonistákat – s elfogadta, pl. Szent Ambrus neoplatónikus allegorikus értelmezését az Ószövetségről Confessiones (a manicheizmusból a filozófia mentette ki, de a filozófusokat azzal vádolja, hogy ők nem keresik hívő szívvel az igazságot) • A teremtésről, az anyagról, az időről és az emberről való töprengése a későbbi egyház számára doktrínává vált. Ágoston szerint az Isten egyszerre teremtette meg az anyagot, az időt, az adott alakot a teremtményeknek, mert előzetesen már rendelkezett minden teremtett eszmével és a dolgok archetípusával. A tudás és a hit összeegyeztethető.
Pseudo-Dionysios Areopagita (6. század) • Az égi hierarchiáról (Peri tész uraniasz hiererkhiasz): a Szellemvilág természetét mutatta be. Az angyalok közösségét – a Jelenések könyve alapján – háromszor három hierarchikus karba szervezte: szeráfok, kérubok és trónok; hatalmak, erények és erők; fejedelemségek, arkangyalok és angyalok. • A misztikus teológia: az Isten és a hozzá fordult lélek misztikus egyesülését taglalta • Az egyházi hierarchiáról pedig az égi világ hierarchikus másaként mutatta be az egyházat: három rendbe szervezte ugyanúgy a papságot (püspök, pap, diakónus), és az alacsonyabb szinteket (szerzetes, laikus, keresztségre készülő). • Újplatonista • Véleménye szerint, negatív módon – via negatíva, v. apofatikus (tagadó) út – Istenről csak olyan igazságokat lehet megállapítani, amelyek nem tartoznak hozzá. • Követői • Hitvalló Maximosz (580 – 662), akit a bizánci ortodox teológia legjelesebbje, kommentárokat írt Pszeudo-Dionüszioszról, s összeegyeztethetővé tette az órigenészi és a pszeudo-dionüszoszi tanításokat. • Johannes Scotus Erigena 850 körül fordítja latinra Pseudo-Dionysios Areopagita munkáit • Aquinói Tamásra rendkívüli hatást gyakorolt.
Aquinói Szent Tamás (1225? – 1274) – A középkor világképe: Summa • ISTEN • SZERÁFOK • KERUBOK • TRÓNOK • URALMAK • ERÉNYEK Szellemvilág (9 szféra) • HATALMAK • FEJEDELEMSÉGEK • ARKANGYALOK • ANGYALOK • PRIMUM MOBILE (Első mozgató) • FIRNAMENT (Csillagok kristálygömbje) • SZATURNUSZ • JUPITER Csillagvilág (9 szféra) • MARS • NAP • VÉNUSZ • MERKUR • HOLD • A 13.században ehhez a világképhez Aqinói Tamás filozófiája által társul az – Arisztotelész természetbölcseletéből és Ptoleimaiosz kozmológiájából származtatott - Elemi világ. • EMBER • ÁLLATOK • NÖVÉNYEK • FÉMEK Elemi világ (9 szféra) • KÖVEK • TŰZ • LEVEGŐ VÍZ • FÖLD • ALVILÁG
Cosmas • Antiochiai Konstantin (=Cosmas, Kozma Indopleuctes, 600 körül) • A bibliai földrajz: Topographica Christiana • Tabernákulum • A nesztoriánus hitét megtagadó Cosmas lapos Föld-elképzelése antik előzmények továbbfolytatása. A középkor végéig számos köznapi univerzum-elképzelés alapját szolgáltatta.
Az enciklopédikus szemlélet továbbélése Cassiodorus ( 485-490 – 580) Boethius (480 – 524 k.), Sevillai Szent Izidor (600 körül) Beda Venerabilis (800 körül) Alkuin (730 k – 804) Scotus Erigena (Eriguena = ír, 810 – 887) Hrabanus Maurus (776 k – 865)
Elemek-égtájak-évszakok-állatövek közötti összefüggések, 11. sz. angol rajz
Évszakok-elemek-testnedvek,Sevillai Isidor, De Natura Rerum, 9. sz.
Patrisztika olvasási módjai Felolvasás (közös) Előolvasás (közös) Mormoló olvasás (egyéni) lectio a szöveg elemeinek azonosítása emandatio a kézirat téves, vagy annak vélt locusainak a korrekciója enarratio a szöveg interpretálását indicium a szöveg minden értelmű megítélése
