Az Európa Tanács:

1. Az Európa Tanács:

2. Célkitűzések   • Az Európa Tanács kormányközi szervezet, amelynek fő célkitűzései: • az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme; • az európai kulturális önazonosság és sokszínűség tudatosítása és fejlesztésének előmozdítása; • megoldások keresése az európai társadalom előtt álló olyan kihívásokra, mint a kisebbségek hátrányos megkülönböztetése, az idegengyűlölet, az intolerancia, a bioetika és az emberi klónozás, a terrorizmus, az emberkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció, a számítógépes bűnözés, a gyermekek ellen elkövetett erőszak, stb.; • az európai demokratikus stabilitás megszilárdítása a politikai, törvényhozási és alkotmányos reform végrehajtásának támogatása révén.

3. Az emberi jogokra épülő alapszabály   • Bármely európai ország az Európa Tanács tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét és biztosítja a joghatósága alatt élő minden személy számára az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat.

4. 47 tagállam   • Az Európa Tanácsot 1949. május 5-én 10 ország hozta létre (Belgium, Dánia, az Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Norvégia, Olaszország és Svédország), amelyekhez ugyanazon év augusztusában csatlakozott Görögország és Törökország is. • A tagállamok száma időközben 47-re bővült: Izland és Németország (1950), Ausztria (1956), Ciprus (1961), Svájc (1963), Málta (1965), Portugália (1976), Spanyolország (1977), Liechtenstein (1978), San Marino (1988), Finnország (1989), • Magyarország (1990), Lengyelország (1991), Bulgária (1992), Észtország, Litvánia, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Szlovákia, Románia (1993), Andorra (1994), Lettország, Albánia, Moldova, Ukrajna, Macedónia (volt Jugoszláv Köztársaság) (1995), • Oroszország és Horvátország (1996), Grúzia (1999), Örményország és Azerbajdzsán (2001), Bosznia-Hercegovina (2002), Szerbia (2003), Monaco (2004) és Montenegró (2007).

5. Új jelentkező  Belarusz 1993. március 12. óta folyamodik tagfelvételért.Megfigyelői státusz  Az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Japán, Mexikó és a Szentszék megfigyelői státuszt élveznek az Európa Tanács kormányközi testületeiben.

6. Az Európa Palota  Az Európa Tanács székhelye az Európa Palota Strasbourgban (Franciaország).Sokoldalú tevékenység  Az Európa Tanács a nemzetvédelem kivételével az európai társadalom minden jelentős kérdésével foglalkozik. Tevékenységét a következő területeken fejti ki: emberi jogok, média, jogi együttműködés, társadalmi kohézió, egészségügy, oktatás, kultúra, kulturális örökség, sport, ifjúság, helyi demokrácia, határokon átívelő együttműködés, környezetvédelem és regionális tervezés.

7. Szerkezete • Az Európa Tanács döntéshozó testülete a Miniszteri Bizottság, amely a tagállamok külügyminisztereiből (vagy a tagállamok állandó képviselőiből) áll. • A szervezet tanácskozó testülete a Parlamenti Közgyűlés; tagjait a nemzeti parlamentek jelölik ki (318 tagja és ezeknek 318 helyettese van). • Az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa tanácsadó testületként működik, amely a helyi és regionális önkormányzatokat képviseli. A kormányok, a nemzeti parlamentek és a regionális önkormányzatok ezáltal egymástól elkülönített képviselettel rendelkeznek. • az Európa Tanács Nemzetközi Nem-kormányzati Szervezetek (INGO) Konferenciája mintegy 400 nemzetközi civil szervezetet foglal magában, ezek résztvevői státuszt élveznek az Európa Tanácson belül. • Választott főtitkár  A Parlamenti Közgyűlés 2009-ben ötéves időtartamra Thorbjørn Jagland-ot (Norvégia) választotta főtitkárrá. Feladata a szervezet tevékenységének irányítása és összehangolása.

8. A kommunista rendszerek bukása után, az állam- és kormányfők csúcstalálkozói új politikai lendületet adtak az Európa Tanácsnak. Eddig három csúcsértekezletet tartottak. Bécsben, 1993-ban, a 32 tagállam politikai vezetői az 1997-ben Strasbourgban 40 tagállam politikai vezetői fogadtak el Intézkedési tervet, amely négy témára épült: demokrácia és emberi jogok, társadalmi összefogás, az állampolgárok biztonsága és a demokráciára, valamint a kulturális sokszínűség elfogadására való nevelés. A harmadik csúcsértekezletet 2005. május 16-17-én Varsóban (Lengyelország) rendezték meg azzal a céllal, hogy meghatározzák az Európa Tanács jövőbeni célkitűzéseit és prioritásait az új politikai feladatok figyelembevételével, egyben megerősítették az alapvető értékek és normák érvényességét, válaszként az új évszázad kihívásaira.

9. Szakminiszteri konferenciák   • Az Európa Tanács rendszeresen szervez szakminiszteri konferenciákat olyan témákról, mint az igazságügy, oktatás, család, egészségügy, környezetvédelem, helyi önkormányzatok, migráció, nők és férfiak egyenjogúsága, munkaügy, tömegtájékoztatás, kultúra, sport, ifjúság, stb. • A konferenciákon elemzik a fenti szakterületeken jelentkező főbb problémákat, és elősegítik a tagállamokban azonos kérdésekkel foglalkozó minisztériumok közötti kapcsolattartást. • Közösen megvalósítandó terveket dolgoznak ki, és javaslatokat tesznek az Európa Tanács munkaprogramjával kapcsolatban.

10. Miniszteri Bizottság

11. Miniszteri Bizottság • A Miniszteri Bizottság az Európa Tanács döntéshozó szerve, amely a tagállamok külügyminisztereiből, vagy azok Strasbourgban tartózkodó állandó diplomáciai képviselőiből áll. A Bizottság egyrészt kormányzati testület, ahol egyenrangú partnerek nemzeti szintű megközelítésben vitatják meg az európai problémákat, másrészt olyan fórum, ahol közös válaszokat fogalmaznak meg ezekre a kérdésekre. A Parlamenti Közgyűléssel együttműködve a Bizottság őrzi az Európa Tanács alapvető értékeit, valamint figyelemmel kíséri a tagállamok által vállalt kötelezettségek megvalósítását

12. Állam- és kormányfők csúcsértekezletei • Az Európa Tanács eddig a tagállamok állam- és kormányfőinek részvételével három csúcsértekezletet tartott. • Az elsőt Bécsben, 1993-ban rendezték meg a kommunizmus bukását és az új közép- és kelet-európai demokráciák kialakulását követően. A bécsi csúcsértekezlet megerősítette az Európa Tanács nyitottságát és bővítési készségét mutató politikáját, valamint • elindította az Emberi Jogok Európai Egyezményének hatékonyabbá tételét célzó reformot. • A második csúcsértekezletet 1997-ben Strasbourgban tartották, amely újabb ösztönzést adott az emberi jogok védelmének, ekkor született döntés az Európa Tanács Emberi Jogi Biztosának kinevezéséről.

13. A varsói csúcsértekezlet - célkitűzéseink megújítása és újrafogalmazása  • Az Európa Tanács állam- és kormányfőinek harmadik csúcsértekezletét Varsóban, 2005 májusában rendezték meg. A tagállamok vezetői Európa példa nélkül álló egységét ünnepelték, újrafogalmazták a szervezet legfontosabb célkitűzéseit, és erről közös nyilatkozatot, valamint cselekvési tervet fogadtak el. Legfontosabb célkitűzések: • az Európa Tanács alapvető küldetésének megerősítése az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság elvének megőrzése és előmozdítása érdekében; • összeurópai politikai párbeszéd ösztönzése kormányok és parlamentek közötti, valamint regionális/helyi szinten; • az Emberi Jogok Európai Bírósága reformjának végrehajtása a döntéshozatali folyamat felgyorsítása érdekében, valamint hosszú távú hatékonyságának biztosítása céljából; • az Európa Tanács társadalmi kohéziót, a kultúrák közötti párbeszédet és az állampolgári demokráciát támogató tevékenységének elősegítése; • az együttműködés erősítése az Európai Unióval, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezettel és az Egyesült Nemzetek Szervezetével.

14. Parlamenti Közgyűlés • Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése az első európai képviselőtestület a földrész történetében. A 47 nemzeti parlamentből delegált képviselők a legátfogóbb fórumot alkotják. A Közgyűlés szabadon határozza meg napirendjét, így számos, a jelen kor társadalmát és a nemzetközi politika kérdéseit érintő tényleges vagy lehetséges problémával foglalkozik. Tanácskozásai fontos iránymutatást adnak az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának és a kormányközi csoportoknak, tevékenysége a képviselők révén befolyást gyakorol a kormányokra, valamint visszahat a nemzeti parlamentekre is.

15. Struktúra és szervezet:az európai demokráciák tükre   • A Parlamenti Közgyűlés 318 tagját és azonos számú helyettes tagját a nemzeti parlamentek választják meg vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok képviselőinek száma az ország népességétől függően 2 és 18 között változik. A nemzeti delegációk összetételének hűen kell tükröznie a nemzeti parlamentek politikai pártjait vagy csoportjait.A Közgyűlésben öt politikai csoport működik: a Szocialista Csoport (SOC), az Európai Néppárt Csoport (EPP/CD), a Liberális, Demokrata és Reformer Csoport (LDR), az Európai Demokrata Csoport (EDG) és az Európai Egyesült Baloldal Csoportja (UEL). A Közgyűlés néhány tagja nem csatlakozik egyetlen politikai csoporthoz sem.

16. Közgyűlés • A Közgyűlés évente négyszer tart egyhetes ülésszakot Strasbourgban, az Európa Palota parlamenti üléstermében. A plenáris ülések nyilvánosak. A testület a tagállamok valamelyikében tavaszi ülésszakot is tart.A Közgyűlés saját tagjai közül választ elnököt, aki hagyományosan három egymást követő éven át tölti be ezt a tisztséget. • Az elnök, az alelnökök (jelenleg 19), az öt politikai csoport elnökei, valamint a tíz bizottság elnökei alkotják a Közgyűlés Elnökségét (Büróját). Ugyancsak a Közgyűlés választja meg az Európa Tanács főtitkárát, főtitkárhelyettesét, a Parlamenti Közgyűlés főtitkárát, az Emberi Jogok Európai Bíróságának bíráit, valamint az Európa Tanács emberi jogi biztosát.

17. A Közgyűlés által elfogadott dokumentumok • fontos útmutatóul szolgálnak a Miniszteri Bizottság, a nemzeti kormányok, a parlamentek, a politikai pártok és a jelentős társadalmi szervezetek számára. A Közgyűlés kezdeményezője volt számos nemzetközi szerződés (európai egyezmények) és más jogi eszköz kidolgozásának, amelyek egy valóban európai törvényhozási rendszer alapjául szolgálnak. A legismertebb ezek közül az 1950-ben aláírásra megnyitott Emberi Jogok Európai Egyezménye. A Miniszteri Bizottság bevonja a Közgyűlést az egyezmény-tervezetek megvitatásába, azok jóváhagyása előtt.A Közgyűlés rendszeresen szervez konferenciákat, szimpóziumokat és nyilvános parlamenti meghallgatásokat is olyan meghatározó kérdésekről, mint az erőszak, az intolerancia, a környezetvédelem, a bevándorlás, kábítószerek, bioetika és a média. Ezek a fórumok párbeszédet biztosítanak a parlamenti képviselők és a szakértők között.

18. A parlamenti partnerkapcsolatok építése   • A Közgyűlés a Büró határozatai alapján kapcsolatokat ápol a tagállamok, valamint a nem-tagállamok nemzeti parlamentjeivel, a nemzetközi parlamenti közgyűlésekkel és a kormányközi szervezetekkel. A nemzeti parlamentekkel fenntartott kapcsolatok a tagsági viszonyból, a megfigyelői, vagy meghívotti státuszból erednek; a Közgyűlés más nemzetközi parlamenti közgyűlésekkel is kapcsolatban áll, ilyenek pl. az Európai Parlament, A Nyugat-Európai Unió, az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Interparlamentáris Unió, a Benelux, az Északi Tanács, a PABSEC és a CIS.