1.61k likes | 1.82k Views
VÍZKÉMIA ÉS HIDROBIOLÓGIA. A TANTÁRGY STRUKTÚRÁJA. ALAPVETŐ KÉMIAI ISMERETEK (kémiai kötések, reakciók, energetikai viszonyok, stb.) A VÍZ MINT TERMÉSZETES OLDÓSZER (fizikai és kémiai tulajdonságok)
E N D
A TANTÁRGY STRUKTÚRÁJA • ALAPVETŐ KÉMIAI ISMERETEK (kémiai kötések, reakciók, energetikai viszonyok, stb.) • A VÍZ MINT TERMÉSZETES OLDÓSZER (fizikai és kémiai tulajdonságok) • VÍZBIOLÓGIA (vízi ökoszisztémák, trófikus szintek, anyag és energia áramlás, táplálkozási kapcsolatok, bioindikáció, stb.) • TÁPELEM CIKLUSOK • ANYAGMÉRLEGEK • VÍZMINŐSÉG (komponensek, mintavételi és analitikai módszerek, stb.) • VÍZMINŐSÍTÉS • ANTROPOGÉN SZENNYEZÉSEK (tápanyagok, szerves mikroszennyezők, nehézfémek, biológiai szennyezés, stb.) • TOXIKOLÓGIA
A VÍZKÉMIA ELHELYEZÉSE • Természetes vizekben zajló kémiai folyamatok leírásával foglalkozik • A hidroökológia része • Interdisciplináris tudomány • Elemei: Fizikai-kémiai, általános és szervetlen kémiai alapok Ökológiai ismeretek (élettér, kémiai környezet a vízi élővilág számára, élőlények és környezetük kölcsönhatása) Vízi anyag és energiaforgalmi ismeretek Környezetmérnöki ismeretek
FÖLDRAJZI BUROK Összetevői: • Atmoszféra (levegő) • Hidroszféra (víz) • Litoszféra (kőzet)
BIOSZFÉRA • Élőlények előfordulási helye, élettere • Részben a hidroszférában, az atmoszférában és a litoszférában helyezkedik el
A VÍZ SZEREPE A FÖLDÖN • Az élet alapja • Felületi részaránya a Földön 70 % • Élőlények testének kb. 90 %-a víz • Élettér • Alapvető természeti érték • Az emberi társadalom létezésének feltétele • A jövőbeni fejlődés feltétele
A VÍZ TULAJDONSÁGAINAK GYAKORLATI VONATKOZÁSAI • A FÖLDI (EMBERI) ÉLET FENNTARTÁSÁHOZ NÉLKÜLÖZHETETLEN • TAVAK RÉTEGZŐDÉSE • A JÉG FELÚSZÁSA • HŐPUFFER, ÉVSZAKOK, KLÍMA KIEGYENLÍTÉS • PÁROLGÁS, CSAPADÉK, VÍZ- ÉS ANYAGFORGALOM MEGHAJTÁSA • ERÓZIÓ, BEMOSÓDÁS • ANYAGTRANSZPORT • CSEPPKÉPZŐDÉS • KAPILLÁRIS JELENSÉG
A TERMÉSZETES VIZEK ÖSSZETÉTELÉNEK FŐBB TÉNYEZŐI (1) 1. ÁSVÁNYOK ÉS KŐZETEK ÁLTAL MEGHATÁROZOTT ÖSSZETÉTEL • BEMOSÓDÁS • LÉGKÖRI KIÜLEPEDÉS • OLDÓDÁS AZ ÜLEDÉKBŐL
A TERMÉSZETES VIZEK ÖSSZETÉTELÉNEK FŐBB TÉNYEZŐI (2) 2. PÁROLGÁSSAL ÖSSZEFŰGGŐ KRISTÁLYOSODÁS • SZIKESEDÉS • SIVATAGOSODÁS • CaCO3 KICSAPÓDÁS
A TERMÉSZETES VIZEK ÖSSZETÉTELÉNEK FŐBB TÉNYEZŐI (3) 3. CSAPADÉK • TRÓPUSI RÉGIÓK • TELJES KIMOSÓDÁS • HÍGULÁS (TENGERVÍZ)
A VÍZ MINT KÖZEG JELLEMZŐI • Poláros oldószer (gázokat, sókat, szerves anyagokat old) • Nagy a felületi feszültsége • Viselkedése eltérő hidrofil és hidrofób felületeken • Dielektromos állandója nagy • Párolgáshője és olvadáshője nagy • Sűrűségi anomália rétegzettség, turnover • Fényelnyelése kicsi • Jégképződés, jégfedettség • Bonyolult kémiai és biológiai kölcsönhatások jellemzik • Élettér (élőhely + biológiai folyamatok) helyszíne • A természetben híg oldatok fordulnak elő
TERMÉSZETES VIZEK KÉMIÁJA (2) Gázok oldódását befolyásoló tényezők: • Hőmérséklet • Oldott sók töménysége • A gáz vízgőz tartalma • Oldat telítettsége az adott gázra • A gázzal érintkező felület nagysága
TERMÉSZETES VIZEK KÉMIÁJA (3) Oldott folyadékok • Poláros folyadékok oldékonysága • Apoláros folyadékok oldékonysága Oldott szilárd anyagok • Szervetlen anyagok • Szerves anyagok
REAKCIÓHŐ • Kémiai folyamatok során keletkezik, vagy elnyelődik • Exoterm reakciók • Endoterm reakciók
Kémiai reakciók • Anyagmegmaradás • Tömegmegmaradás
SÓK HIDROLÍZISE (1) Hidrolízis = reakcióba lépés a vízmolekulákkal Gyenge bázis és erős sav sójának hidrolízise NH4+ + H2O NH3 + H3O+ Kh = [NH3] [H3O+] [NH4+] = Kw/Kb
SÓK HIDROLÍZISE (2) Erős bázis és gyenge sav sójának hidrolízise CH3COO- + H2O CH3COOH + OH- Kh = [CH3COOH][OH-] / [CH3COO-] hidrolízis BA + H2O HA + BOH semlegesítés H2O H+ + OH- H+ + A- HA H2O + A- HA + OH-
PUFFER OLDATOK (1) • Gyenge savnak és sójának vizes oldata, vagy • Gyenge bázisnak és sójának vizes oldata • pH-juk állandó • pH-juk nem függ a hígítástól • Pufferkapacitás = sav- vagy bázissemlegesítő képesség • Pufferkapacitás függ a hígítástól
PUFFER OLDATOK (2) • Természetben fonosak (környezetben, szervezeten belül, sejten belül) • Na2CO3, NaHCO3 • H2CO3, HCO3-, CO32- rendszer (szervetlenszén rendszer) • Heterogén rendszerek pufferkapacitása nagyobb lehet, mint a homogén rendszereké (pl. CaCO3 szilárd fázis jelenléte a szervetlenszén rendszerben)
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (1) Társulások • Bakterioplankton • Fitoplankton • Zooplankton (egysejtűek, kerekesférgek, kisrákok) • Magasabbrendű vízinövények (makrofiton) • Makroszkópos gerinctelenek (csigák, kagylók, szivacsok, stb.) • Halak (növényevők, fenéktúrók, ragadozók)
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (2) Élőhelyek • Levegő – víz határfelület • Nyíltvíz • Üledék (bentosz) • Élőbevonat • Parti zóna
A TAVI ÖKOSZISZTÉMA ELEMEI (3) Kölcsönhatások az ökoszisztémában • Energia áramlás szintjei • Táplálkozási kölcsönhatások • Kompetíció • Minden elem összefügg egymással
A tápanyagforgalom és a táplálkozási kapcsolatok egyszerűsített folyamatábrája
A Föld-légkör rendszer energiaforgalma I. A légkör külső határára érkező napsugárzás további útja: 100 % = 11 ezer MJ/m2/év (Próbáld, 1981. nyomán)
HŐMÉRSÉKLET • van’t Hoff törvény (hőmérséklet 10 °C-os emelése esetén a reakciósebesség 2-3-szorosára nő • Általában –10 - +45 °C között vannak élőlények • Termofil szervezetek: +45 - +95 °C • Mezofil szervezetek • Pszichrofil szervezetek (hidegtűrők) • Homoioterm élőlények (állandó testhőmérséklet) • Poikiloterm élőlények (változó testhőmérséklet) • Testhőmérséklet evolúciós hatása • Hőterhelés
Tavak típusai, jellemzői TÍPUSOK: • Sekély tó • Mély tó • JELLEMZŐK: • Vízgyűjtő méret • Vízmélység • Felület • Parttagoltság • Átkeveredés
TAVAK HŐRÉTEGZŐDÉSÉNEK FŐBB TÍPUSAI • AMIKTIKUS (állandóan jéggel fedett sarkvidéki tavak) • HIDEG MONOMIKTIKUS (télen rétegzett, nyáron átkeveredő sarkvidéki tavak) • DIMIKTIKUS (tavasszal és ősszel keveredik, nyáron és télen rétegzett mérséklet égövi tavak) • MELEG MONOMIKTIKUS (télen keveredik,, nyáron rétegzett szubtrópusi tavak) • OLIGOMIKTIKUS (kevés cirkulációs periódus szabálytalan időközönként, trópusi tavak) • POLIMIKTIKUS (állandóan, vagy gyakran van átkeveredés, hideg- vagy melegégövi tavak) • MEROMIKTIKUS (állandó rétegzettség, pl. sós tavak)
TÁPANYAG (1) • Növények • Szervetlenből szerves anyagot állítanak elő (fotoszintézis) • Bruttó fotoszintézis = nettó + légzés • Legfontosabb tápanyagok: C, N, P • Liebig törvény • C : N : P = 106 : 16 : 1
TÁPANYAG (2) • Állatok • Növényevők • Húsevők • Mindenevők • Szaprofág szervezetek (pl. baktériumok, gombák)
Minőség Dolgok, jelenségek, folyamatok belső lényegi tulajdonságainak összessége, melyek révén azok egymástól elkülönülnek Alkalmasság, jóság • A minőség emberközpontú alkalmazása. • Felhasználástól függ a kedvező vagy rossz minőség (Pl. halászat, fürdés, ivóvíz, ipari víz, öntözővíz, stb.)
Vízminőség Régi megfogalmazás: A természetben előforduló víz tulajdonságainak összessége. Új megfogalmazás: A víztest állapota, amely az „n” dimenziós topológiai térben egy ponttal jellemezhető, ahol n = a víztest tulajdonságainak összességével. A valóságban az „n” számú jellemző nem határozható meg, kevesebbel kell beérni (idő, anyagi korlát, stb.)
SZENNYEZŐANYAGOK TÍPUSAI • OXIGÉNELVONÓ ANYAGOK (főként szervesanyagok) • NÖVÉNYI TÁPANYAGOK (N és P) • SZERVES MIKROSZENNYEZŐK (Peszticidek, gyomirtó szerek, szerves vegyipari hulladékok, stb.) • LEBEGŐ ANYAGOK • NEHÉZFÉMEK (Cd, Cu, Cr, Ag, Hg, Fe, Mn, stb.) • FETŐZŐ ÁGENSEK (baktériumok, vírusok, stb.) • RADIOAKTÍV ANYAGOK • HŐ
A SZENNYEZŐ ANYAGOK HATÁSAI • A VÍZI OXIGÉNFORRÁS CSÖKKENÉSE • EUTROFIZÁLÓDÁS • A TÁPLÁLKOZÁSI KAPCSOLATOK SÉRÜLÉSE • POTENCIÁLIS TOXIKUSSÁG • JÁRVÁNYOK • ESZTÉTIKAI ÉRTÉK CSÖKKENÉSE • KORRÓZIÓ • BIOKORRÓZIÓ
ÖSSZES SZENNYEZŐANYAG TERHELÉS • HÁTTÉRTERHELÉS (TERMÉSZETES EREDET) • IPARI/KERESKEDELMI TERHELÉS • HÁZTARTÁSOKBÓL SZÁRMAZÓ TERHELÉS • MEZŐGAZDASÁGI TERHELÉS • MÚLTBELI SZENNYEZÉSEKBŐL SZÁRMAZÓ MARADVÁNY TERHELÉS
VÍZMINŐSÉGI JELLEMZŐK • ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK • SZERVETLEN KOMPONENSEK • SZERVESANYAGOK • NÖVÉNYI TÁPANYAGOK • FÉMEK • SZERVES MIKROSZENNYEZŐK • BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK • RADIOAKTIVITÁS
1. ÁLTALÁNOS PARAMÉTEREK • Vízhozam, m3/s • Vízhőfok, °C • Oldott oxigén, mg/L • pH • Vezetőképesség, S/cm, 20 °C-on
2. SZERVETLEN KOMPONENSEK (mg/L) • Anionok: klorid, szulfát, karbonát, hidrokarbonát, fluorid, • Kationok: kálium, nátrium, kalcium, magnézium, vas, mangán
3. SZERVESANYAGOK (mg/L) • TOC, DOC, BOI5, KOIMn, KOICr
4. NÖVÉNYI TÁPANYAGOK • Összes P, PO4-P • Összes N, NH4-N, NO2-N, NO3-N • SiO2-Si
5. Szervetlen mikroszennyezők • Összes Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As • Oldott Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As • Szilárd Fe, Hg, Ni, Cd, Zn, Cu, Cr, Pb, Mn, As
6. SZERVES MIKROSZENNYEZŐK • Fenolok és homológjai (C6H5OH) • Klórozott szénhidrogének
7. BIOLÓGIAI SZENNYEZŐK • Vírusok • Baktériumok (összes baktériumszám 37 és 20 °C-on, Coliszám, Enterális coliszám, Streptococcus szám, Salmonella, Shigella) • Féreg kitartóképletek (pl. ciszták)
8. RADIOAKTIVITÁS (Bq/L) • Összes alfa aktivitás • Összes béta aktivitás • 40K • 3H • 90Sr