A szociálpedagógia színterei

1. A szociálpedagógia színterei WJLF Pedagógia BA

2. Pedagógiához közelítő áramlatok Joggyakorlat különbség gyermek-,ifjú- és felnőtt bűnöző között /a fiatalok büntető eljárása nevelő jellegű Egészségügy - morbiditás-mortalitás társadalmi réteghez kapcsolható - megelőzés, fiziológiai betegség-mentális betegség Szociálpolitika - tankötelezettség - gyermekkori munkavállalás szabályozása - anyák munkavállalásának szabályozása - gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek jönnek létre

3. 15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről „képesek elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, szociális és mentális problémáit komplex rendszerben kezelni és az érintett személyekkel együttműködésben segíteni, továbbá a gyermek, a fiatal és környezete egyensúlyát fenntartani, helyreállítani, fejleszteni. A képzés multidiszciplináris ismereteket nyújt, valamint azokat a képességeket, készségeket fejleszti és értékeket közvetíti, amelyek segítségével a szociálpedagógusok hatékonyan működhetnek közre a szociális problémák megelőzésében, megoldásában és az érintettek társadalmi integrációjának az elősegítésében. A képzés jogosít a gyermek- és ifjúságvédelem, a szociális ellátás, a speciális szükségletű, sérült, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat segítő szolgálatokban; a helyettes- és nevelőszülői hálózatokban, gyermekvédelmi központokban, a családsegítésben, gyermekjóléti szolgálatokban, kisebbségi intézményekben; kollégiumokban; gyermek és ifjúsági szabadidős és üdülési programokban; a fogyatékossággal élők intézményrendszerében; a nevelési-oktatási intézményekben; bűnmegelőzési és végrehajtási intézetekben szociálpedagógiai szakmai munka végzésére; - a különböző helyzetű gyermekek, fiatalok és csoportjai, családjai, valamint pedagógusai számára szakszerű szolgáltatásnyújtásra a nevelés, oktatás, szabadidő-pedagógia, szociálpedagógia, szociális munka korszerű eszközeivel; továbbá ezeknek a folyamatoknak a tervezésére, kivitelezésére és elemzésére; - a szociális szakmai tevékenységhez szükséges prevenciós és problémakezelő módszerek, technikák hatékony alkalmazására. A szakon végzettek rendelkeznek együttműködő; kapcsolatteremtő képességgel; kommunikációs készséggel; a szociális munka vonatkozásában minőségtudattal; értékelés és önértékelés képességével; közvetítői, képviselői, tanácsadói feladatok végzése során személyes felelősséggel, alkalmazkodó képességgel; egyéni döntéshozatalra és csoportmunkára, szakmabeli, illetve szakmaközi együttműködésre való képességgel; idegennyelv-tudással, a szakmai erkölcs iránti elkötelezettséggel, szakmai identitással.

4. Szociálpedagógiai tevékenység célja A gyerek és az ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, elsősorban az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyerek, fiatal és környezet egyensúlyát megtartani, ill. a megbomlott egyensúlyát helyreállítani. hozzájárul a felnövekvő gyermek és fiatal optimális életvezetéséhez. A gyerek és az ifjú korosztály kapcsolati, tanulási, szociális stb. problémáit egységben, komplex rendszerben kezelve, elsősorban az érintett személyekkel, csoportjaival, valamint családjukkal együttműködve, másrészt a környezet erőforrásait mozgósítva segít a gyerek, fiatal és környezet egyensúlyát megtartani, ill. a megbomlott egyensúlyát helyreállítani. A szociális munka, a gondozás, a nevelés-oktatás, a szabadidő-pedagógia eszközeivel nyújt segítséget a különböző szociális helyzetű gyerekek, fiatalok részére, illetve a családnak, vagy a pedagógusoknak. Kapcsolatot tart fenn a megelőzést szolgáló állami (szociális, oktatási, egészségügyi) intézményekkel, valamint a társadalmi (szociálpolitikai, jogi, érdekérvényesítő, gyermekjóléti és –védelmi) intézményekkel. Fontos, hogy együttműködjön más szakemberekkel, például orvosokkal, pszichológusokkal, gyógypedagógusokkal, jogászokkal, szociális munkásokkal.

5. Tevékenységi színterek Egészségügyiintézmények Oktatási- nevelésiintézmények Családsegítő intézmények Kultúrát szolgáló intézmények szociálpedagógus Gyermek- és ifjúságvédelem színtere/gyermek-jóléti szolgálat, gyámhivatal, gyermekvédelmi intézmények/ Civil szervezet Utca, játszótér

6. Tevékenységi formák • Megfigyelés • Vizsgálat/környezettanulmány, családlátogatás, interjú/ • Gondozás, egyéni foglalkozás, probléma-megbeszélés • Tanácsadás • Tanulás segítése különböző formában • Szabadidő szervezés, animálása • Érdekképviselet • Szupervízió • Mentálhigiéné

7. Iskolai szoc.ped. kliensei /általánosságban/ 1. azok csoportok, egyének, akik nem tudják a hatékony szociális működéshez szükséges képességeket kialakítani, 2. Olyan alulprivilegizált társadalmi csoporthoz tartoznak, amely nehezíti az iskolai színtéren a mentális és szocializációs megfelelést 3. Olyan traumatikus élményeket elszenvedett vagy folyamatosan megélő tanulók, ennek ezek pszichés következményeként nem tudnak megfelelni az iskolai viselkedési és teljesítmény normáknak

8. Iskolai szoc.ped. kliensei /konkrétan/ • Hátrányos helyzetű, veszélyeztetett • Vándorló családok • Más nyelvi környezetből érkező tanuló • H.h. cigány etnikum • Elhanyagolt, durva környezetből érkező gy. • Iskolakerülő, csavargó • Alkohol, drogfogyasztó • Teljesítmény-problémás, viselkedészavaros • Bűnelkövető fiatal • Terhes diáklány

9. Iskolai szociálpedagógia Németországban (Heinz J. Kersting) • Feladatok: • Hátrányos körülmények között élő tanulók segítése, rétegspecifikus gátlások, nehézségek leépítése a szocializáció folyamán • Szerepelvárásokkal, a társ.i követelményekkel való megismertetés szociális háttértől függetlenül • Személyes és továbbtanulási előrelépés elősegítése • Potenciális vagy meglévő konfliktusok Iskolarendszer: zárt rendszer Iskolai szocped. önkéntes alapon vagy intézményesítve (integráltan, kooperatív formában)?

10. Iskolai szociálpedagógia Németországban (Heinz J. Kersting) • Németországban széles spektrumú megoldások, kezdeményezések Kooperáció teljes elkülönülés • Elemi iskolák: nincs iskolai szocped. Klasszikus szociális intézmények (napközi otthon, egész napos iskola) • Középiskola: • Szakmunkásképzők/szakiskolák, kisegítő: helyi kezdeményezésű civil, egyházi szervezés, ifjúsági egyesületek (tanulási- játék, házi feladat elkészítésének segítése, külf. munk.váll. gyerekei…) • Szakközépiskola: ’70-es évek második felétől munkaügyi hivatal szervezésében – az ifj.munkanélk. nyomására • Gimnázium: kevésbé jellemző (hh)

11. Tevékenységi kör sokfélesége

12. Iskolai szociálpedagógia Németországban (Heinz J. Kersting) Tevékenységi kör sokfélesége: • Szünetek alatti felügyelet, helyettesítés, egyéni oktatás, korrepetálás, házi • Osztálykirándulások, szünidei foglalkoztatás, vakáció hasznos eltöltése, teaház • Szociális segítségnyújtás, tanácsadás, szülőkkel folytatott munka, külföldi gyerekek integrálása • Tanácsadás, szupervízió, továbbképzés tanárok számára Segédtanári feladatok Iskolán kívüli ifjúsági munka Szociális jell, tevékenységek

13. Magyar viszonyok és iskolai szociálpedagógia • Miként integrálható hazánkban? • Mire fókuszáljon a szociális tevékenység a különböző hazai iskolatípusokban? • Külső vagy belső szakemberként alkalmazandó az iskolai szociálpedagógus hazánkban? • Készítsünk listát az iskolai szociálpedagógia előnyeiről és gátló tényezőiről!

14. mellette pl: Folyamatos tevékenység az int. felelős azért, ami ott történik Szorosabb együttműködés lehetősége Szülői partnerség ellene lehet: Más szocializációs tevékenység, módszerek, stratégiák Státuszkülönbségek miatt: alárendelődne Túl bürokratikus az iskola Iskolai szervezetben vs. önálló intézményben Integrált jelenlét A két csoportosulás önállósága teszi lehetővé az együttműködést! Két partner!