Ottlik László

1. A nemzeti és etnikai konfliktusok kezelésének lehetséges megoldásai Ottlik Lászlónak a Magyar Szemlében megjelent tanulmányai alapján Dr. Vizi László Tamásfőiskolai tanár, oktatási rektorhelyettesBudapest, 2014. április 15.Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)

3. Ottlik László • Munkásságáról vajmi kevés feldolgozás született. (Major Zoltán: Egy elhallgatott modern konzervatív: Ottlik László. Új Magyarország, IV. évf. 1994.; Szabadfalvi József: Egy elfeledett társadalomtudós. Magyar Szemle, Új folyam XV. 3-4. szám 2013. október.) • Életéről sem sokkal többet: 1895. október 7-én született Budapesten. A Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karán szerzett diplomát. Harcolt az első világháborúban (keleti front) és számos kitűntetést szerzett. (Károly csapatkereszt, Magyar Érdemrend középkeresztje) 1927-ben egyetemi magántanár lesz. Még ebben az évben fél évet tört Berlinben, de volt a Collegium Hungaricum bécsi ösztöndíjasa is.

4. Ottlik László • A kecskeméti református jogakadémia a jog- és állambölcselet tanára • A központi közigazgatásban is dolgozik. (1929-ben miniszteri titkár) • A Miniszterelnökség Kisebbségi Osztályán, mint miniszterelnökségi osztálytanácsos tevékenykedett. • 1941. február 9-én kinevezték a kolozsvári egyetem jogi karának nyilvános rendes tanárává, ahol politikát oktatott. • 1944 júniusában családostul Kolozsvárról Budapestre menekült. • Buda ostroma idején otthonából 1945. január 29-én eltávozott, ekkor látták őt utoljára. • A család később sem bukkant a nyomára.

5. Ottlik László tudományos munkássága • Ottlik tudományos munkássága alapvetően négy nagy területre tagolható: politikatudomány, [A politikai rendszerek (1939); A politikai rendszerek története  (1940); Bevezetés a politikába (1943)] szociológia, állam- és jogbölcselet, (a marxizmus, a szocializmus és a kapitalizmus, valamint a korabeli munkásmozgalom elméleti és gyakorlati problémái foglalkoztatták) nemzeti és kisebbségi problémák Ottlik a Magyar Szemlében, szemle-esszéiben ill. tudományos értekezéseiben fejtette ki ezzel kapcsolatos álláspontját, véleményét. (Nem akadémikus jellegű tudományosság, hanem aktuális témaválasztású, széles horizontú kitekintés és egyben olvasmányosság!) Publikált még a Társadalomtudomány, az Athenaeum, a Magyar Kisebbség, a Magyar Külpolitika és a Magyar Munkás Szemle hasábjain, illetve külföldi periodikákban is közölték tanulmányait recenzióit.

6. A Magyar Szemle 1927-1944

7. A Magyar Szemle 1927-1944 • A Magyar Szemle kulturális, világnézeti és politikai folyóiratot 1927-ben a Magyar Szemle Társaság indította el (elnöke Bethlen István) • Alapító szerkesztője Szekfű Gyula volt, majd 1938 decemberétől EckhardtSándor. • Az első szám 1927 szeptemberében jelent meg, majd egészen 1944 márciusáig havonta. • Szellemi arculatára a reformkonzervativizmus, mellett a szellemtörténeti irányultság volt a jellemző. • A Magyar Szemle elkötelezte magát az ország korszerűsítése és reformja mellett. Vallotta, hogy ezt úgy érheti el, ha a nemzeti és az európai gondolatot egyesíti, és ezáltal megteremti azt a politikai középutat, amely mellett a lap szerkesztői és szerzői elkötelezték magukat.

8. „Új Hungária felé”Magyar Szemle IV. kötet, 1. (13) szám, 1928 szeptember • „Nincsen jó magyar ember, aki kételkednék abban, hogy a Szent István Birodalom terület egysége előbb-utóbb helyre fog állni.” • A magyar nacionalizmus elemzése – a világháború előtti és utáni. • Neonacionalizmus: a mai, magára hagyott magyarnak nacionalizmusa más kell hogy legyen, mint ami háború előtti volt! Nem lehet célja a belső expanzió! • Neopatriotizmus: „Szent István hagyatéka nem kisebbségé és nem többségé, nem uraké és nem magyaroké csupán, hanem mindazoké, akiknek ősei a Kárpátok ölén nyugszanak, akik véreztek vagy izzadtak ezért a földért…” • El kell felejteni a megosztó ellentéteket! Neheztelés, bántódás és előítélet nélkül! • Új kiegyezésre van szükség a Kárpát-medencében!

9. „…nemcsak a róna vesztette el a bérceket, hanem a bércek is elvesztették a rónát.” • Ki járt jobban? Jobban járt-e valaki? „Egyedül nekünk maradt meg vigasztalásul Hungária csodás és megragadó történetének minden mély és örök igazság- és propagandaértéke.” • Az új országok is sokat vesztettek az új országok megszületésével! • A kisebbségek elnyomásának módozatai Ottlik szerint: 1. Egy célkitűzés akadályozása; (1918 előtti magyar gyakorlat) 2. Egy embercsoport szellemi egységének és integritásának a megbontása; 3. Egy embercsoport anyagi boldogulásának a megakadályozása „sőt fizikai épségének aláaknázása”. (utódállamok gyakorlata. De! a szlovákok, erdélyi románok és a horvátok is ezt kell, hogy megéljék!) • Az Ottlik-féle javaslat – a Szent Istváni Birodalom Horvátok: „erkölcsileg, politikailag megalázva, anyagilag kizsákmányolva nyögnek a szerb ‘fajtestvér’ uralma alatt.” Megoldás: magyar-horvát föderatív unió!

10. A Szent Istváni Birodalom • Szlovákok: „az autonómia programjával boldogan térnének vissza az őshazába.” DE: hol legyen a magyar-szlovák belső határ?

11. A magyar-szlovák (tót) és az erdélyi problematika feloldásának ottliki terve • Ha a Felvidéken belső határ a trianoni, akkor: teljes autonómia mellett „olyanféle megoldásra volna szükség, mint a Délafrikai Unióban, ahol a két uralkodó nyelv a holland és az angol egyenjogúságot élvez.” • Erdély földrajzi keretei világosak! • Erősek a partikularisztikus hagyományai! • Cél: az autonóm Erdély! De: elengedhetetlen, hogy felnőjön egy új erdélyi politikai elit, akikben nincsen ek benne az 1918 előtti magyarellenesek görcsök. Ők a Regátbeli Románia helyett az autonóm Erdélyt fogják választani. • Ruténföld: a terület autonómiája nem kérdés, hiszen azt nemzetközi szerződések is garantálják.

12. Új Hungária –Szent István Birodalma • „… Szent István Birodalma nem kizárólag a miénk…” hanem az itt élő magyar és nem magyar népességé együtt! • Új Hungária nem más, mint a Szent István-i Birodalom, mely keret és lehetőség magyarok és nem magyarok békés együttélésére! • Politikai értelemben:Új Hungária a teljes revízió programja! • Az Új Hungária kritikája: - feltételezi, hogy a napszavazáson Magyarországot választják a nem magyar ajkú népek; - felnőtt-e egy új erdélyi román elit, s úgy gondolkodik-e mint Ottlik? - megvan-e az az érzelmi kötődés a Szent Istváni Birodalomhoz, a nem magyar népekben, mint amit Ottlik gondolt? - miért nem szólt a délvidéki és burgenlandi magyarságról a szerző? - tekinthető-e mindez a hivatalos magyar külpolitikának?

13. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Társadalmi konfliktusok-társadalmi jól-lét és biztonságVersenyképesség és társadalmi fejlődés(TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0069)