Pécsi Törvényszék

1. Pécsi Törvényszék Az OBH támogatásával megvalósuló helyi képzés az új Polgári Törvénykönyvről ÁROP-2.2.16-2012-2013-0001. A szövetkezet Dr. Zámbó Ágnes

2. Lényegi változások A Ptk. része a szövetkezeti jog, diszpozitív szabályozás. A normaanyag megismerésének módja változik(Ptk., külön törvények) Ptk.egészében: A jogi személyek általános szabályai:Ptk.III.Könyv (3:1- §- 3:62. §) Szövetkezet:Ptk.III.Könyv (3:325.§-3:367.§) Személyiségi jogsérelmek megítélése: Ptk. II. Könyv A vezető tisztségviselő károkozása harmadik személyek felé: Ptk. VI. Könyv (6:541§) A Ptk.-ból kimaradó rendelkezések: Jogszabály módosítással más jogszabályokba kerültek (pl. Ctv-be került a tagkizárása iránti per.-A 2006.évi X. törvény a szövetkezetekről rendelkezik a tagi kölcsönről, szövetkezet és a tag tagsági megállapodás keretéről, a másodlagos szövetkezet és az egyes sajátos szövetkezetek alapításáról és működéséről. Új jogszabályokba került (Pl.2013.évi CLXXVI. törvény egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről,szétválásáról

3. A szövetkezet fogalma (Ptk.3:325.§) A tagok vagyoni hozzájárulásából álló tőkével alapított, a nyitott tagság és a változó tőke elvei szerint működő, a tagok gazdasági és társadalmi szükségleteinek a kielégítésére irányuló tevékenységet végző jogi személy. A tag kötelezettsége a szövetkezettel szemben vagyoni hozzájárulásának szolgáltatására és az alapszabályban meghatározott személyes közreműködésre terjed ki. A szövetkezet kötelezettségeiért nem köteles helytállni. Tagságával kapcsolatos általános rendelkezések A nem természetes tagok száma nem haladhatja meg a taglétszám húsz százalékát (a szövetkezeti formában működő tagokat a számításnál figyelmen kívül kell hagyni). A személyes közreműködést nem vállaló tagok száma a taglétszám egynegyede lehet. Az egyes tagok vagyoni hozzájárulása a tőke tizenöt százalékát, a nem természetes személy tagok vagyoni hozzájárulása a tőke harmadát nem haladhatja meg (Ptk.3:326.§).

4. Alapítása Létesítő okirattal, alapszabállyal. Elfogadásához legalább 7 személy egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. Minden alapító tagnak vagy képviselőjének alá kell írni. Közjegyzői okiratba/ügyvéd illetve alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges, alkalmazandó az alapszabály módosítása esetén is (Ptk.3:331.§). Az alapszabály tartalmi elemei /Ptk.3:5.§ és 3:331.§ (4)/ A nyilvántartásba vétele iránti kérelme benyújtásától a bejegyzés alatt álló szövetkezet a Ptk.3:101.§ szabálya szerinti előtársaságként működhet (Ptk.3:329.§).

5. A tagok vagyoni hozzájárulása Ptk.3:10.§-ában foglaltak és követelés is lehet. Feltétel: ha adós elismerte, vagy jogerős bírósági határozaton alapul. Cégbejegyzési kérelem benyújtásáig minden tag a pénzbeli vagyoni hozzájárulása legalább 30%-át és a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásának egészét, a személyes közreműködést nem vállaló tag a vagyoni hozzájárulás egészét köteles szolgáltatni. A hátralévő részt a tag a bejegyzéstől számított 1 éven belül köteles szolgáltatni (Ptk.3:332.§). A vagyoni hozzájárulás teljesítésének elmulasztása Az ügyvezetés 30 napos határidővel, a jogkövetkezmények feltüntetésével felszólítja a tagot teljesítésre. Ha nem teljesít, a tagsági viszonya a határidő lejártát követő nappal megszűnik. Erről tájékoztatni kell. A volt tag szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel. A törvény tiltja a tagra nézve enyhébb következmények előírását (Ptk.3:333.§)

6. Közösségi alap Az alapba helyezett szövetkezeti vagyon közgyűlés által a tagoknak és hozzátartozóiknak nyújtott juttatások fedezete. Nem osztható fel a tagok között. A terhére nyújtott szolgáltatás a nyereségből részesedésként, a tagsági jogviszony megszűnésekor az elszámolásnál nem vehető figyelembe. Jogutódlással vagy jogutód nélküli megszűnés esetén az alapszabály rendelkezése szerinti szervezet részére kell átadni (Ptk.3:334.§)

7. A szövetkezet szervezete Legfőbb szerve a közgyűlés (tagjainak döntéshozó szerve, a tagok összességéből álló testület). Az alapszabály előírhat részközgyűlést, küldöttgyűlést. A közgyűlést a szövetkezet székhelyén kell megtartani (Ptk.3:17.§ (4) bekezdés), diszpozitív szabály. A közgyűlési hatáskör (Ptk.3:335.§) A közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni. A ritkább összehívást a törvény tiltja. A Ptk.3:17.§ (2) bekezdésben foglaltakon túl a meghívónak tartalmazni kell a küldöttgyűlés vagy részközgyűlés tartására utalást, határozatképtelenség esetére a megismételt közgyűlés időpontját helyét, az eltérő határozatképességi szabályra figyelmeztetést. A nem szabályosan összehívott közgyűlésen meghozott és emiatt érvénytelen határozat elfogadásának időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítható, ha a határozatot a közgyűlés napjától számított 30 napon belül valamennyi tag érvényesnek ismeri el (Ptk.3:336.§).

8. A közgyűlés elnapolása Határozhat a napirendre vett kérdésben a közgyűlés elnapolásáról és későbbi időpontban folytatásáról, ha ezt a meghívó tartalmazta (Ptk.3:339.§). A megismételt közgyűlés Megtartása az eredeti közgyűlés időpontját legalább 3 és legfeljebb 15 nappal követő időpontban. A törvény tiltja a 3 napnál rövidebb összehívási határidőt. Az eredeti napirendi pontokban a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes (Ptk.3:338.§). A küldöttgyűléshatározatképességéhez legalább a küldöttek kétharmadának a jelenléte szükséges (Ptk.3:342-§).

9. Határozatképesség A leadható szavazatok több, mint felét képviselő tag jelen van. (Ptk.3:18.§). A jelenlévők legalább kétharmadának és valamennyi tag felének a jelenléte szükséges az alapszabály módosításához. Az összes tag legalább kétharmadának szavazata kell a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, gazdasági társasággá átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározásához. A szavazás módja A közgyűlés szavazatait nyílt szavazással hozza meg. Titkos szavazással dönt a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok megválasztásáról és visszahívásáról (Ptk.3:338.§).

10. A tag jogai a közgyűlésen Indítványt tehet és szavazhat. Minden tagnak egy szavazata van. Nem gyakorolhatja, ha az alapszabályban előírt vagyoni hozzájárulását nem teljesítette. A tagsági jogát személyesen vagy képviselő útján gyakorolható. Nem lehet képviselő az igazgatóság, a felügyelőbizottság elnöke, tagjai és a könyvvizsgáló. Az egy képviselő által képviselt tagok száma nem haladhatja meg a szövetkezeti tagok 10%-át (Ptk.3:337.§).

11. A szövetkezet ügyvezetése Háromtagú igazgatóság, a törvény tiltja a kevesebb tagú felállítását. Az igazgatóság elnökét és tagjait a közgyűlés 5 évre választja (Ptk.3:343.§ diszpozitív szabály). Hatásköre: döntés mindazokban az ügyekben, amelyet a jogszabály vagy az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy a felügyelőbizottság hatáskörébe. Jogait és feladatait testületként gyakorolja. Határozatképes, ha legalább a tagok kétharmada jelen van. Határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza meg. Legalább évente egyszer a közgyűlésnek, és legalább háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít (Ptk.3:334.). Igazgató elnök lehetőség az igazgatóság hatáskörében az alapszabály rendelkezése alapján a 15 főnél kisebb taglétszámú szövetkezetben (Ptk.3:345.§)

12. A szövetkezet vezető tisztségviselői Ptk.3:346.§ az igazgatóság elnöke és tagjai vagy az igazgató elnök Vezető tisztségviselő csak a szövetkezet tagja lehet. Jogi személy tag az általa kijelölt természetes személy útján látja el az ügyvezetést. Az ügyvezetést szövetkezet érdekeinek elsődlegessége alapján, önállóan látja el. A jogszabálynak, az alapszabálynak, a közgyűlés határozatainak alávetve. A tag nem utasíthatja, a közgyűlés a határkörét nem vonhatja el (Ptk.3:347.§). Megbízatása a Ptk.3:25.§-ában meghatározottakon túl megszűnik a tagsági jogviszonyának a megszűnésével is (Ptk.3:348.§).

13. Vezető tisztségviselői kizáró ok Nem lehet vezető tisztségviselő, aki nem szövetkezeti tag, akinek közeli hozzátartozója vagy élettársa a szövetkezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottsági tagja. Összeférhetetlenségi okok Az nyrt. részvénye kivételével, a szövetkezet vezető tisztségviselője nem szerezhet részesedést, és nem lehet vezető tisztségviselő a szövetkezettel azonos főtevékenységű gazdasági társaságban vagy másik szövetkezetben. A mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével a vezető tisztségviselő és hozzátartozója nem köthet a saját nevében, a saját javára a szövetkezet főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. A szövetkezet az összeférhetetlenségi szabály megsértésével okozott kára megtérítési igényét a kár bekövetkeztétől 1 éven belül érvényesítheti (Ptk.3:346.§ és 3:22. §).

14. A szövetkezet felügyelőbizottsága Kötelező. Háromtagú. A törvény tiltja kevesebb taggal létrehozását. A tagjai megbízatása 5 évre szól (diszpozitív). Ügyrendjét maga állapítja meg. Ülése határozatképességéhez legalább a tagok kétharmadának jelenléte szükséges. Tevékenységéről legalább évente egyszer beszámol a közgyűlésnek. A törvény tiltja ennél ritkább beszámoltatás előírását (Ptk.3:349.§). Könyvvizsgáló Az alapszabályban a tagok szabadon döntése, kivéve, ha külön jogszabály előírja. Változás: a Ptk. nem rendelkezik helyettes könyvvizsgáló kinevezéséről, a megválasztott könyvvizsgálóval a választást követő 90 napon belül kell megköti ügyvezetésnek a megbízási szerződést. Elmulasztása esetén, a közgyűlésen új könyvvizsgálót kell választani (Ptk.3:352.§)

15. A tagsági jogviszony Alapításkor vagy kérelem alapján tagfelvétellel. A belépő tag az alapszabályban meghatározott vagyoni hozzájárulás teljesítésére köteles, kivéve ha a belépni kívánó tag a tagsági jogok és kötelezettségek tekintetében a kilépő tag helyébe lép. A tagfelvételről hozott döntéssel keletkezik (Ptk.3:354.§). A tagokat azonos jogok illetik meg. A nyereség a tagok között felosztható, de annak felét a tagok között személyes közreműködésük arányában kell felosztani. A törvény tiltja az ennél kisebb mértékű felosztást (Ptk.3:358.§). Megszűnik, ha a tag a szövetkezetből kilép, vagyoni hozzájárulását, pótbefizetési kötelezettségét meghatározott időben nem teljesítette, meghal vagy megszűnik, a bíróság a tagot kizárja, a szövetkezet jogutódlással vagy jogutód nélkül megszűnik (Ptk.3:358.§). Kilépés esetén a kilépési szándék írásbeli bejelentése és a tagsági jogviszony megszűnése között 3 hónapnak kell eltelnie. A törvény tiltja a hosszabb időtartamelőírását. (Ptk.3:359.§).

16. A tag kizárása A tagkizárási per megindításához az összes tag kétharmados szótöbbséggel hozott közgyűlési határozata szükséges. Az érintett tag nem szavazhat. Alkalmas ok lehet, ha tagként maradása a szövetkezet céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti. A határozat meghozatalától számított 15 napos jogvesztő határidőn belül kell a tag kizárása iránti keresetet a bíróságra benyújtani (Ptk.3:360.§). Elszámolás a taggal A tagsági jogviszony megszűnése esetén az elszámolás során a tagot vagy jogutódját a vagyonból a szövetkezet jogutód nélküli megszűnése esetén járó összeg illeti meg, melyet a tagsági jogviszony megszűnését követő 3 hónapon belül ki kell adni, de az alapszabály hosszabb, legfeljebb 8 éves határidőt is meghatározhat. A törvény tiltja a 8 évet meghaladó időtartam előírását (Ptk.3:361.§).

17. Kisebbségvédelem A legalább 5 százalék szavazattal rendelkező szövetkezeti tagokat illeti meg. Jogosultak a közgyűlés összehívásának, egyedi könyvvizsgálat elrendelésének és igényérvényesítés kezdeményezésére. A törvény tiltja rendelkezésitől a kisebbség hátrányára eltérő szabályozást.(Ptk.3:362-3:364.§).

18. A szövetkezet megszűnése A jogutódlással megszűnik egyesüléssel, szétválással, korlátolt felelősségű társasággá illetve részvénytársasággá átalakulással. A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének Ptk.3:48.§ esetein túl jogutód nélkül megszűnik, ha tagjainak száma 7 fő alá csökken és az ettől számított 6 hónapos jogvesztő határidőn belül nem jelentenek be új tagot a nyilvántartó bíróságnál (Ptk.3:366.§-3:367.§).

19. Köszönöm a figyelmet!