Zene és Liturgia?!

1. Zeneés Liturgia?!

2. zene vs. egyházzene • Musicasacra • Jellemzők • „története” • virágkora 1600-1800 • Képviselők • Kitekintő • következtetés

3. A zene a hangok  és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése, létezésének lényege az idő. A pontos meghatározás nem könnyű, de abban általában egyetértés mutatkozik, hogy a zene a hangok tudatosan elrendezett folyamata. A zene egy művészi kifejezési forma, a hangok és „nem-hangok” (csendek) időbeli váltakozásának többnyire tudatosan előállított sorrendje, mely nem utasít konkrét cselekvésre, viszont érzelmeket, indulatokat kelt és gondolatokat ébreszt.

4. Musicaecclesiastica/ egyházzene • A világi zene ellentéteként használatos fogalom • Három egymással érintkező területet jelöl a kifejezés: • Musicareligiosa= vallásos zene • Egyházias zene = az egyházi kivánalmaknak megfelelő • Liturgikus zene = legszorosabb értelemben vett egyházi zene, a liturgia szerkezetéből kifejlődött, azzal összhangban álló, elsősorban vokális zene, a liturgia lényges, integráns részének tekinthető, melynek Isten dicsőségét és a hívek épülését kell szolgálnia.

5. Jellemzői • Szent • Egyetemes • Művészileg értékes

6. szent, egyetemes, művészileg értékes • a lit. tartalmával és formájával összhangban álló, a világias hangvételt elkerülő • objektív jellegű, Isten igéjének és a lit. "üzenetének" hordozására alkalmas, s nem egyén v. csoport vallási élményének kifejezésében kimerülő • akár egyszerűbb, akár komplikáltabb művészi formákat használ. Ezt az eszményt legtökéletesebben a gregorián ének hordozza, melyet épp ezért a római egyh. más zenék létjogosultságát nem tagadva egészen sajátjának tekint, lit-jában első helyre tesz, s minden más szt zene számára mintának állít. Ugyanilyen helyet foglalnak el a K-i egyh-akban saját hagyományos liturgikus zenéik (bizánci, pravoszláv, örmény stb. lit. ének

7. Története • Az egyh. zenéje eredetileg elénekelt liturgia. Isten Igéjét kellett megfelelően megszólaltatnia, úgy, hogy annak minden szava, nyelvtani szerkezete, tagolása akusztikusan megvalósuljon, mégpedig a lit. helyzeteknek megfelelően más-más zenei műfajtörv-ei szerint. • Az ősker. lit. ének nem betétvolt a szert-ban, hanem mintegy magából a lit-ból nőtt ki, attól el nem szakadt. 

8.  Az elvek azonossága és a stílus hasonlósága ellenére a lat. egyh-on belül minden nagy egyh. központ saját maga alakította ki repertoárját, így beszélünk pl. órómai, beneventói, milánói (ambrozián), hispániai (mozarab), gallikán stb. lit. énekről.  • Többszólamúság: 13/14 sz. + gazdagabb közösségek orgonát építettek

9. 1. Monteverdi tündöklése: Ave Maris Stella… (A kereszténység zenéje 86. oldal) • Heinrich Schütz: Die Himmel erzählen die Ehre Gottes • Johann Sebastian Bach: JesumeineFreude

10. A gregoriantolagospelig: ószövetség.korai kereszténység, szerzetesrendi hagyományok, egyházi szertartások zenéje, gregorián vs. Polifónia, reformáció zenéje, taise….