Ez üst

1. Ezüst Jakab Attila

4. Ásványtani megközelités Krist.: - köbös - Uralkodo formái az {111} oktaéder és az {100} hexaéder Fiz.: • Nem hasad, törése horgas • - K= 2.5-3; S= 9.6-12 Kem.: - Korlátlanul elegyedik az arannyal. A termésaranyhoz közelítő, köztes tag neve elektrum.

5. Előfordulasa A természetben előfordul elemi állapotban is , de leggyakrabban különböző szulfidásványokban. Legfontosabb ércásványai: - argentinit - pirargirit(Ag3SbS3). Legtöbbször tartalmaznak ezüst-szulfidot: - az ólom, a réz, az antimon és arzén szulfidásványai - az ólom-szulfid (Galenit) ezüst-szulfid tartalma elerheti az 1%-ot

6. Felhasználása A legfontosabb felhasználási területei a nemesfémek közé való besorolásából erednek. Ékszerek, étkészletek, egészségügyi műszerek, kémiai felszerelések készülnek belőle. Ezen célokra és pénzverésre rezes ötvözeteit használják (10-50% réz). A nem nemesfémből készült tárgyakat esztétikai okból, vagy kémiai védelem céljából szokták ezüstözni. A vékony ezüst réteget elektrólizissel viszik fel. Nagy mennyiségű ezüstöt használt a fényképészet, de innen a digitális tochnologia mindinkább kiszorítják.

7. Izotópjai A természetben előforduló ezüst két stabil izotóp keveréke: 107Ag (51,839%) és 109Ag. Ismert 28 mesterséges rádionuklid, melyek általában részecskegyorsíto segítségével állíthatók elő. A legstabilabbak ezek közül az 105Ag, a felezési idelye 41,29 nap, 111Ag, felezési ideje 7,45 nap és 112Ag, felezési ideje 3,13 óra.

9. Bibliográfia • -http://hu.wikipedia.org/wiki/Ez%C3%BCst • -http://hu.wikibooks.org/wiki/Heraldikai_lexikon/Ez%C3%BCst • Szakáll ,Sándor. (2005).: Ásvány-rendszertan • - Rupert, Hochleitner. (2005).: Ásványok, drágakovek, kőzetek

10. Köszönöm a figyelmet !!!