az új 2014-2020-as területfejlesztési stratégiához kapcsolódó javaslatcsomag

1. Tóth Róbert, fejlesztési szakértő CODEX záró konferencia Novi Sad, 2014. április 15. az új 2014-2020-as területfejlesztési stratégiához kapcsolódó javaslatcsomag

2. Tartalom • A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása • Célrendszer • Prioritások • Megye határon átnyúló fejlesztések • Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz • Javaslatok Integrált Területi Beavatkozás programok kialakítására (Városfejlesztési programok, Elmaradott térségek fejlesztése) • Határ melletti területek fejlesztése

3. A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása - Célrendszer • Bács-Kiskun megye koncepcionális dokumentuma négy átfogó cél mellett három tematikus és öt területi célkitűzést definiál Előbbiek közül az „Élhető és életképes vidék”, míg az utóbbiak közül a Duna-mente térségének fejlesztését, a határ menti térségek felzárkóztatását és a Homokhátság komplex fejlesztését megfogalmazó célkitűzések tekinthetőek relevánsnak. • Csongrád Megye Területfejlesztési Koncepciója három átfogó célt rögzít, melyekhez három területi és négy specifikus célkitűzés kapcsolódik A területi kohézió és a felzárkóztatás kapcsán a „Mezőváros térségek összehangolt, integrált fejlesztésére épülő társadalmi megújulás és több lábon álló gazdaság kibontakoztatása a Tiszántúlon” területi célt, illetve az „Esélyegyenlőség, köz- és környezetbiztonság, valamint a helyi közösségek integrált, összehangolt fejlesztése, a szociális érzékenység fokozása” horizontális célt tartjuk fontosnak kiemelni

4. A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása - Prioritások • Csongrád megye stratégiai programja 11 fejlesztési prioritást rögzít. A részben tematikus-szektorális, részben pedig területi aspektusból értelmezhető prioritási tengelyek a megye területén megvalósítani tervezett fejlesztések teljes körű szakmai keretrendszerét rögzítik • Bács-Kiskun megye programja 7 prioritást nevesít, melyek ugyancsak területi és ágazati szemlélettel foglalják össze a megye területén tervezett fejlesztési elképzeléseket. megye 3 területi prioritást, míg Bács-Kiskun megye két területi prioritást nevesített. A fejlesztési prioritások logikája hasonló, amennyiben mindhárom megye célrendszere rögzít urbánus, illetve vidékies térségekre definiált fejlesztési témaköröket. Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a megyei fejlesztési dokumentumokban jelentős hangsúllyal – Csongrád megye esetében például gazdaságfejlesztés- és közlekedésfejlesztés témakörben – találhatóak meg a megye határokon átívelő, adott esetben több területi egységet is érintő, fejlesztési elképzelések.

5. A Dél-Alföldi régió közös stratégiai kereteinek kialakítása - Megye határon átnyúló fejlesztések • A megyei határon átnyúló fejlesztések elsősorban a két megye nemzeti határmenti pozíciójából adódóan a nemzetközi együttműködések kontextusában értelmezhetőek. Csongrád megye területfejlesztési programjának egyeztetési változata a gazdaságfejlesztés (határmenti ipari park fejlesztése) kapcsán rögzít konkrét elképzeléseket. A „Megyei tudásbázis és innovációs rendszer megerősítése” prioritási tengely ugyancsak egyértelműen rögzíti a határmenti és nemzetközi kapcsolatok erősítésének szükségességét. A „Közlekedési kapacitások fejlesztése” prioritás önálló intézkedésben határozza meg a megyei határon átnyúló közlekedésfejlesztési programok tartalmi keretrendszerét (határátkelő pontok, kerékpárutak tervezése, fejlesztése). • Bács-Kiskun megye esetében ugyanakkor alapvetően a határmenti operatív program (IPA) keretében értelmezhető fejlesztési irányok és az ezekhez kapcsolódó fejlesztési projektek jelennek meg. Ennek megfelelően a megye elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejlesztésére, a nemzetközi közlekedési kapcsolatok erősítésére kíván fókuszálni a jövőben.

6. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Integrált Területi Beavatkozás programok I. • Jelenleg egységes, elfogadott módszertan nem áll rendelkezésre az integrált területi programok tervezésére, lebonyolítására vonatkozóan • Jelenleg, 2014 tavaszán a megyei jogú városok 2014-2020-as programjainak előkészítése, tervezése zajlik. Az EU-s forrásból finanszírozott tervezési projekt keretében a megyei jogú városok megalapozó vizsgálatot, valamint erre alapozva településfejlesztési koncepciót (TFK) készítenek. A TFK mellett feladat a meglévő integrált városfejlesztési stratégiák felülvizsgálata, és immár integrált településfejlesztési stratégiák (ITS) elkészítése is • Az ITS-ek középtávú városi célokhoz illeszkedve rögzítik azokat a fejlesztési elképzeléseket, melyeket az adott város 2014-2020 között megvalósítani tervez. E fejlesztések (projektjavaslatok) természetesen térben és/vagy műszaki tartalomban kapcsolódhatnak egymáshoz, így ezek esetében indokolt megvizsgálni az integrált előkészítés, és megvalósítás lehetőségét is.

7. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Integrált Területi Beavatkozás programok I. • Megalapozó vizsgálat készítése (a település társadalmi-gazdasági mutatóinak vizsgálata mellett áttekintésre kerülnek a főbb környezeti-, infrastrukturális tényezők is. Az adatelemzés idősoros, és a fontosabb tendenciák bemutatására is sor kerül) • Településfejlesztési koncepció elkészítése (a megalapozó vizsgálatban bemutatott folyamatokra reflektálva definiálásra kerül a város hosszútávú fejlesztési célrendszere – jövőkép, átfogó célok, specifikus célok –, valamint a fejlesztési prioritások) • Integrált településfejlesztési stratégia elkészítése (az ITS kitér az egyes városrészek fejlesztési céljainak bemutatására, továbbá rögzíti a tervezési időszakban kiemelten kezelt fejlesztési területeket – akcióterületeket – is.) • Területi alapú tervezési részdokumentumok elkészítése • Projektgenerálás lezárása (adatlapok) • Előzetes Akcióterületi Tervek elkészítése • Integrált Területi Beruházási csomagok definiálása

8. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Integrált Területi Beavatkozás programok II. • A következő időszakban határozott politikai szándék a leghátrányosabb helyzetű térségek fejlesztésének támogatása, ismételten több OP-ból finanszírozott módon. A programok kialakítása során olyan összetett eszközrendszer alkalmazása szükséges, mely egyszerre biztosítja a leszakadó térségek társadalmi-gazdasági felzárkóztatását, illetve erősít e területek hazai- és nemzetközi versenyképességét • A 2014-2020-as operatív program struktúra alapján legvalószínűbbnek a TOP, a GINOP, valamint az EFOP forrásallokációja tűnik. Ezek közül igazán markáns szerepet a konvergencia területfejlesztési operatív program játszhat a leghátrányosabb helyzetű programok fejlesztéseinek finanszírozásában, míg a két ágazati típusú OP inkább konkrét felhívások térség specifikus változatainak támogatását vállalhatja.

9. Javaslatok a regionális fejlesztési dokumentumok kidolgozáshoz - Határ melletti területek fejlesztése • Jelenleg zajlik hazánkban a 2014-2020-as időszak előkészítése, az ETE/IPA/ENI programok stratégiai tervezése. A határon átnyúló programok vonatkozásában valamennyi határszakaszon megalakultak a nemzetközi tervezési csoportok • A 2014-2020-as programozási időszak jelenleg zajló költségvetési tárgyalás aktuális állapota szerint az ETE célkitűzés keretében 8,9 Mrd EUR lesz a jövőben felhasználható, ami rendelkezésre álló kohéziós források 2,75%-át jelenti. Az ETE források 74,06%-a határ menti, 20,36%-a transznacionális és 5,58%-a régiók közötti együttműködésre lesz fordítható. Munkacsoportok • A területi, elsősorban a határon átnyúló együttműködések terén az Európai Területi Társulások (ETT) 2014-től kezdődően még kiemeltebb szerepet fognak betölteni. • A magyar-szerb határ menti program keretében előzetesen megjelent lehetőségként az ún. stratégiai projektek definiálása. E programok előzetesen rögzített menetrend és ütemezés szerint kerülnének kifejlesztésre, majd rögzített indikatív forráskerettel kerülne sor megvalósításukra.

10. Köszönöm a megtisztelő figyelmet!