Antropológa

1. Antropológa IV. rész Az emberi ismeret

2. Az ismeret fontossága • Van-e kapcsolat a külvilág és a gondolat közt? (Mátrix) • Van-e lét, van-e igazság? - a lét önközlő - az ember képes a világ megértésére - az értelemnek célja van (önkibontakoztatás)

3. Az ismeret kialakulása • Intencionalitás • A-T viszonya • 1. és 2. differencia • Az emberi ismeret anyag feletti • Ez utal az ember lelki létére • Intencionalitás kétségbevonása • Az ismert velünk születik • Az ismeret csak a tapasztalásból származik

4. Absztrakció • Az emberi ismeret az elvonatkoztatásra épül • Elvonatkoztatás: lényeglátás (az ami) • Kitérő: nominalizmus (van-e általános?) • Az ember egyszerre ismeri a világot és önmagát mint megismerő alanyiságot (láthatja-e a szem önmagát?)

5. Az ismeret szintjei • Az ismeret: a saját formának a külső formához való alakítása • Vegetatív: táplálkozás • Szenzomotorikus: ösztönös cselekvés • Intellektív: tudott tudás, célorientáció • Az ember különbözik az állattól: ismeri a lényeget a világban

6. A lényeg • Az állat ösztönösen cselekszik • A tehén füvet eszik • Az ember kérdéseket tesz fel (mi ez, miért, hogyan…) • Az ember rendszerez: közös nevet ad • Az ember túlemelkedik a létszükségletek szintjén

7. A megismerés lépései1 • A megismerés néha csalóka (racionalizmus) Az érzékszervek tökéletlenek Honnan az igaz ismeret?

8. A megismerés lépései2 Érzékelés Külső: érzékszervek (tapintás, hallás, látás, szaglás, ízlelés) Lehatároltak: min. – max. érték csak egy típusú jelet be: 10.10bit/s->100 inger

9. A megismerés lépései3 • Érzékelés: • Belső Sensus communis Fantázia Memória Ösztön (felismerés) • Intellectus • -agens • -possibilis

10. Az ismeret tévútjai • Csak tapasztalat • Csak értelem: • Egy világszellem • Egy történeti szellem • Egy anyagi szellem-társadalom Az ember nem determinált: autonóm ismeret

11. Nyelv-kommunikáció • Az emberek értik egymást – azonos fogalmi struktúrák • Az ember az általánosat mondja ki • Az általános függetlenedik az anyagtól • Az értelmes közölhető