1 / 22

Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus

Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus. Ing. Dudás Tamás, PhD. Alapvető gazdasági rendszerek. Kapitalista gazdasági rendszer (Piacgazdaság).

Download Presentation

Modern gazdas ági rendszerek – A modern kapitalizmus

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Modern gazdasági rendszerek – A modern kapitalizmus Ing. Dudás Tamás, PhD.

  2. Alapvető gazdasági rendszerek

  3. Kapitalista gazdasági rendszer (Piacgazdaság) • Definíció – a kapitalista gazdasági rendszer olyan gazdasági rendszer, amelyben a magántulajdon a domináns tulajdonforma és amelyben a piac a domináns koordinációs mechanizmus • Ebben a gazdasági rendszerben a profit a gazdasági tevékenységek fő motivációja és a rendszert a kereslet és a kínálat mechanizmusa működteti az ármechanizmus segítségével • A befektetési döntéseket döntő mértékben a magánszféra hozza meg, a termelési és disztribúciós folyamatok racionálisan cselekvő vállalatok kezében vannak

  4. Kapitalizmus szó eredete • A Kapitalista (Kapitalist) szót először Marx és Engels használta a Kommunista kiáltványban (1848) – de a kapitalizmus kifejezés még itt nem fordult elő • A kapitalizmus szót először William Thackeray angol író használta 1854-ben, de még nem a mai jelentésében • A mai modern értelemben a kapitalizmus szót Werner Sombart (A modern kapitalizmus) és Max Weber (A protestáns etika és a kapitalizmus szelleme című művében) használta 1902-ben illetve 1904-ben

  5. A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjai • A kapitalista gazdasági rendszer alapját képező elméletek több hullámban születtek • Az első hullámba az ipari forradalom idejében született elméletek sorolhatók (18. és 19. század) – Chydenius, Smith, Ricardo, Marx) • További fontos elméletek születtek a 20. században – a nagy gazdasági válság idején (Keynes) és a hidegháború korszakában (Hayek és Friedman)

  6. A kapitalista gazdasági rendszer elméleti alapjai • 1765 – egy finn politikus – Anders Chydenius – volt az első, aki a gazdasági liberalizmus eszméit hirdette (11 évvel Adam Smith - A nemzetek gazdagsága megjelenése előtt) • Adam Smith fő műve a modern kor egyik legnagyobb hatású könyve, mely megalapozza a modern közgazdaságtan alapjait. A kor további közgazdászai is átveszik Smith fogalmait (még Karl Marx is)

  7. Szabadság - A kapitalista rendszer fő vonása a klasszikus közgazdászok szerint • A gazdaság szereplői az önérdek alapján cselekszenek • Szabad (nemzetközi) kereskedelem • Szabad technológiai fejlődés

  8. A piacgazdaság történeti típusai • Szabadversenyes (korai) piacgazdaság • Vegyesgazdaság

  9. A korai és a modern piacgazdaság néhány fő jellemzője

  10. Vegyesgazdasági rendszerek fő típusai (Katzenstein, Zysman)

  11. Piac által vezérelt gazdaság • A legszűkebb körre korlátozz az állam szerepét a gazdaságban és a legtöbb teret engedi a piaci szabályozásnak • Ennek ellenére itt is lehet jóléti állam, redisztibúció, állami tuljdon, versenyszabályozás stb. • Fontos – az állam nem avatkozik be szelektív módon a vállalati szférába • Az erőforrások allokációjában a piacé marad a döntő szerep

  12. Piac által vezérelt gazdaság • A tőkefelhalmozásban a tőkepiac szerepe nagy, a bankok és az állam szerepe viszonylag csekély • Az a gazdasági rendszer, ahol a tőzsde játssza a legfontosabb szerepet a tőkefelhalmozásban, csak kis teret enged az állami beavatkozásoknak • Példa – USA vagy az Egyesült Királyság

  13. Állam által vezérelt gazdaság • A modern piacgazdaság azon modellje, amely a legnagyobb szerepet juttatja az államnak • Az állam autonóm módom beavatkozik a vállalati szférába és szelektíven befolyásolja ennek működését • Módszerek – beruházások és K-F finanszírozása, kedvezményes hitelek és támogatások stb. • A tőkepiac szerepe nem jelentős, a bankok és az állam szerepe viszont nagy • Kiemelt szerepet játszanak a bankok, melyek elsősorban a hosszú és rövidtávú hitelezés funkcióját látják el

  14. Állam által vezérelt gazdaság • A bankoknak gyakran jelentős érdekeltségeik vannak a vállalati szférában és nem ritkán befolyást gyakorolnak a vállalatok üzletpolitikájára is • A kereskedelmi bankok gyakran teljesen vagy részlegesen állami tulajdonban vannak és a vállalatok pedig rászorulnak a bankok által mozgósítható forrásokra • Példa – Japán vagy Franciaország

  15. Tárgyalásos (neokorporatív) gazdaság • Ez a gazdasági rendszer a gazdaságban kulcsszerepet játszó szereplők érdekszervezetei között létrejött alkuk rendszere révén koordinálja a piac és az állam gazdaságot szabályozó folyamatait • Az állam kívül marad a mikroszférán, de a mikrofolyamatokat nem csak a piac határozza meg • Ebben a modellben az állam nem autonóm szereplő, hanem a gazdasági érdekcsoportok foglya • Demokratikus korporatizmus vs. Autoritariánus korporatizmus

  16. Demokratikus korporatizmus • Szociális partnerség ideológiája • A gazdasági érdekcsoportok centralizált és koncentrált rendszere • Politikai alkuk a politikai szereplők között • 3 fő érdekcsoport – munkáltatók, munkavállalók és az állam • Miről döntenek? – bérek, árak, növekedés, adók, foglalkoztatás, jólét, stabilitás, az ipar modernizálása stb. • Példa – Ausztria, Svédország, Norvégia, Dánia...

  17. Szociális korporatizmus vs. Liberális korporatizmus

  18. Korai iparosítás modellje • A feudális arisztokrácia és az abszolutista állam gyenge volt • Parlamenti politikai rendszer jött létre korán és a mezőgazdaságot üzleti alapon szervezték meg • Jellemzője a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés, a vállalkozások viszonylag kis mérete, az ipari koncentráció alacsony foka, kevéssé korlátozott piaci verseny • A vállalat lett a gazdaság legfontosabb szereplője, az állam passzív szerept lát el

  19. Korai iparosítás modellje • A munkásmozgalom decentralizált, reformista és elkülönül a politikai pártoktól • Az államnak nincenek megfelelő eszközei a vállalati szférába való beavatkozásba • Példa – USA vagy Nagy-Britannia • A korai iparosítás a piac által vezérelt gazdasághoz vezet

  20. Megkésett iparosítás modellje • A feudalizmus erős volt, ezért az arisztokrácia meghatározó szerepének fölszámolása megkésve ment végbe • Jellemzői a robbanásszerű fejlődés, a vállalkozások nagy méretei, az ipari koncentráció magas foka és a nehézipar túlsúlya • A bankrendszer vált a gazdaság kulcsszereplőjévé és az állam az ipari fejlődés fontos tényezőjévé vált. A folyamat jellemzője tehát az állam, a beruházási bankok és az állam szoros együttműködése • A munkásmozgalom is centralizált és a politikai pártokhoz kapcsolóodik

  21. Megkésett iparosítás modellje • Példa – Japán, ahol az iparosodás csak a 19. század második felében indult el • Példa – Dél Kórea, mely a 60. években Park tábornok irányítása alatt komoly gazdasági fejlesztésekbe kezdett, melyeket az állam irányított • A megkésett iparosítás az állam által vezérelt gazdasághoz vezet

More Related