A házasság

1. A házasság

2. A házasságkötési eljárásrészei: • a házasságkötést megelőző eljárás, a házassági szándék bejelentése • a házasság megkötése

3. A házassági szándék bejelentése • A házasságkötési szándékot személyesen kell bejelenteni. • Amennyiben az egyik házasuló nem rendelkezik magyarországi lakcímmel, ő írásban is bejelentheti házasságkötési szándékát, a másik házasuló esetében azonban követelmény a személyes megjelenés. • Az írásbeli bejelentés nem egyszerű nyilatkozat, hanem az illetékes külföldi hatóság (pl. közjegyző, anyakönyvvezető) vagy a magyar konzuli tisztviselő előtt tett, hitelesített és hiteles magyar nyelvű fordítással ellátott nyilatkozati formában fogadható csak el.

4. A házassági szándék bejelentésekor az anyakönyvvezető ismerteti • ismerteti a házasulókkal a házasság törvényi akadályait, • házasságkötés törvényes előfeltételeit, • felhívja a figyelmüket arra, hogy a házasságkötés időpontját legkorábban a bejelentéstől számított 31. napra tőzheti ki. • jegyzőkönyvet vesz fel a házassági szándék bejelentéséről.

5. A jegyzőkönyv tartalmazza: • A házasulók személyazonosító adatait és a személyazonosság igazolására szolgáló okmányok megnevezését, • bejelentésüket a házasságkötést követően viselni kívánt névről, • nyilatkozatukat arról, hogy legjobb tudomásuk szerint házasságkötésüknek törvényes akadálya nincs, • a menyasszony rendezetlen családi jogállású gyermekére vonatkozó nyilatkozatot, • a születendő közös gyermekek családi nevére vonatkozó megállapodást.

6. A házasságkötés törvényes akadályai: • A házasság törvényes akadályainak vizsgálata az anyakönyvvezető kötelessége, ami az egész házasságkötési eljárásban, annak minden szakaszában feladata. • A házasságkötés törvényes akadályait a Csjt. tartalmazza. • A házasságkötés akadályai közül egyesek elháríthatóak, míg mások nem.

7. Elháríthatatlan házassági akadályok: Nem köthetnek házasságot: • akiknek korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll, • egyenes ági rokonok, • testvérek (féltestvérek), • akik cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állnak, • akik gondnokság alá helyezés nélkül is teljes cselekvőképtelenség állapotában állnak, • örökbefogadó és örökbefogadott egymással, • aki a 16. életévet nem töltötte be.

8. Amennyiben elháríthatatlan házassági akadály áll fenn, a házasság megkötésekor érvénytelen, de utólag mégis érvényessé válhat: • ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik vagy érvénytelenné válik, az újabb házasság érvényes lesz; • a gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után, a gondnokság megszüntetését követő 6 hónapon belül, a házasság fennállása alatt nem támadja meg;

9. 6 hónap a perindítási határidő: • a gondnokság alá helyezés megszüntetése, • a teljes cselekvőképtelenség megszűnése, • a nagykorúság elérése esetén. Házasságkötés alakszerűségeinek hiánya miatt a házasság érvénytelenítése csak a házasság fennállása alatt kezdeményezhető, minden más esetben nincs perindítási határidő meghatározva, az érvénytelenítési per a házasság fennállása vagy megszűnését követően bármikor megindítható.

10. teljes cselekvőképtelenség állapotában lévő személy házassága érvényessé válik, ha a cselekvőképesség visszanyerését követő 6 hónapon belül nem támadja meg; • ha a házasságkötés kiskorúság miatt érvénytelen, a nagykorúság elérésétől számított 6 hónapon belül van lehetőség érvénytelenítési per megindítására, ezt követően a házasság érvényessé válik;

11. Elhárítható házassági akadályok: Elhárítható akadály fennállása, felmentéssel a házasságkötést megelőzően elhárítható. Amennyiben a felmentést megadják, a házasság megkötésekor érvényes lesz, ha nem adják meg, és a házasságot mégis megkötik, a házasság érvénytelen lesz.) • testvér testvérének vérszerinti leszármazójával (felmentést adhat: jegyző), • volt házastársa egyenesági rokonával ( felmentést adhat: jegyző) • házasságkötési korhatárt el nem ért, de 16. életévet betöltött személy (gyámhivatali engedély).

12. A 16. évét betöltött házasuló a házasságkötés engedélyezése iránti kérelmet a gyámhivatalnál vagy az anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell: • a háziorvos arra vonatkozó igazolását, hogy a kiskorú gyermek a házasságkötéshez szükséges testi és értelmi fejlettséggel rendelkezik, • a házasulandó felek jövedelemigazolását, amelyből megállapítható, hogy a 16. életévet betöltött házasuló, illetve a meglévő vagy a 18. életévének elérése előtt születendő gyermekének megélhetése és lakhatása a házasságkötés után biztosítva van, • a családvédelmi szolgálat tanácsadásán való részvételt tanúsító igazolást.

13. Nem magyar állampolgár házasságkötése • Igazolnia kell, hogy személyes joga szerint tervezett házasságkötésének nincs törvényes akadálya. • Az igazolás (tanúsítvány) bemutatása alól a Kormány általános hatáskörű szerve indokolt esetben felmentést adhat. • Indokolt esetnek minősül, ha az adott ország jogrendszere nem ismeri a házasságkötéshez szükséges tanúsítványt, vagy az országban háborús helyzet, természeti katasztrófa, stb. van, és ezért nem lehet az igazolást beszerezni. • A felmentés megadása iránti eljárás illetéke: 5000,-Ft.

14. A házasságkötéshez szükséges tanúsítványban • Az arra hatáskörrel rendelkező külföldi hatóság igazolja, hogy állampolgára külföldön házasságot köthet. • Megnevezésétől függetlenül, a tartalma alapján kell eldönteni, hogy a bemutatott külföldi okirat elfogadható-e tanúsítványként. • A tanúsítvány érvényességi idején belül lehet a házasságot megkötni. Ha a tanúsítványon érvényességi idő nincs feltüntetve, a külföldi okirat 6 hónapig fogadható el.

15. A külföldi okiratokat a szükséges alakiságokkal (Apostille-záradék, diplomáciai felülhitelesítés) és hiteles magyar fordítással ellátva kell benyújtani. • A bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságáról a felettes szerv nyilatkozik. • A külföldi állampolgár házasulónak azokat az adatokat kell okirattal igazolni, amelyek a házassági anyakönyvbe bejegyzésre kerülnek.

16. A felettes szervhez elbírálás végett kell felterjeszteni: • a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvet; • a külföldi állampolgár születési anyakönyvi kivonatát; • családi állapotát és lakcímét igazoló okiratokat; • a házasságkötés céljára kiadott tanúsítványt (amennyiben a tanúsítvány tartalmazza a családi állapot, lakcím, valamint állampolgárság adatokat, ezekre vonatkozóan más okirati bizonyítékokat nem kérünk);

17. Tanúsítvány külföldön történő házasságkötéshez • A kérelem a lakóhely vagy tartózkodási hely szerint illetékes anyakönyvvezetőnél személyesen terjesztheti elő. • Külföldön élő magyar állampolgár tanúsítványának kiállítására a magyar konzuli tisztviselő az illetékes. • A kérelem illetéke 5 000,-Ft. • A tanúsítványt a kérelem benyújtásának helye szerint illetékes Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve állítja ki (külföldön a konzuli tisztviselő).

18. A felettes szervnek felterjesztendő iratok a tanúsítvány kiállításához: • Adatfelvételi ív tanúsítvány kiállításához (ezen kell leróni a tanúsítvány illetékét). • A kérelemhez csatolni kell a nem magyar állampolgár nyilatkozatát, amelyben kijelenti, hogy tervezett házasságkötésének tudomása szerint törvényes akadálya nincs. • A nyilatkozat megtehető külföldi hatóság, de az eljáró magyar anyakönyvvezető előtt is. • Ha a nem magyar állampolgár házasuló a tanúsítvány kiállítása iránti kérelem benyújtása során jelen van, és az adatfelvételi ívet aláírja, az megfelel a törvény által megkívánt nyilatkozatnak.

19. A nyilatkozat kötelező tartalmi elemei az At. alapján: • születési családi és utónév, • házassági név, • nem, • családi állapot, • születési hely és idő, • szülők születési családi és utóneve, • lakcím, • állampolgárság.

20. A tanúsítvány tartalmazza: • a felek természetes személyazonosító adatait (születési családi és utónév, házassági név, születési hely, idő, anyja neve); • az érintett személyek állampolgárságát (hontalanságát, menekült státuszát); • lakcímét; • családi állapotát; • azt a tényt, hogy a házasságkötésnek a magyar jog szerint nincs akadálya. • A tanúsítvány kiállításának ügyintézési határideje 30 nap. A kiállítástól számított 6 hónapig érvényes.

21. A házasságkötés időpontja • A házasságkötés időpontját az anyakönyvvezető legkorábban a bejelentést követő 31. napra tűzheti ki. • Ha nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, a várakozási időt a felettes szerv - okiratok elfogadhatóságára vonatkozó – nyilatkozata visszaérkezésétől kell számítani. • A 30 napos várakozási idő alól indokolt esetben a jegyző felmentéstadhat. • A felmentés megadását a házasulók közösen előterjesztett kérelmére a jegyző egyszerűsített határozatban engedélyezheti.

22. Indokolt esetnek minősül: • ha a menyasszony kisbabát vár, • külföldi utazás vagy munkavállalás céljából, • esetleg bankkölcsön felvétele miatt a házasságkötés mielőbbi megtörténtéhez a feleknek méltányolható érdeke fűződik. • A házasságkötés időpontját a házasságkötési szándék bejelentését követő 6 hónapon belül kell kitűzni, 6 hónap elteltével a szándék-bejelentést meg kell ismételni.

23. A házasságkötés • A házasságkötés nyilvánosan, de legalább két nagykorú, cselekvőképes tanú jelenlétében történik. A házassági tanúkról a házasulók gondoskodnak. • „Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.”

24. A házasságkötés alaki kellékeit a Csjt. határozza meg: • anyakönyvvezető közreműködése • a felek személyes jelenléte • a felek erre irányuló kifejezett nyilatkozata • felek együttes jelenléte • két tanú személyes jelenléte

25. A tanúk • A tanúk alkalmazásának az a célja, hogy tanúsítsák a házasság létrejöttét, ha az bármely okból vitássá válik (pl. elmarad az anyakönyvi bejegyzés, az anyakönyvek megsemmisülnek). • Az At. 26.§-ában szabályozott megszorító feltétel, hogy a tanúk nagykorúak, azaz 18 év felettiek, és cselekvőképes személyek legyenek. • A házasulók kötelessége a házassági tanúkról gondoskodni. • Tanú lehet a házasuló hozzátartozója is (pl. egyenesági rokona, testvére).

26. Tolmács • Ha a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike a magyar nyelvet nem beszéli, • ha az anyakönyvvezető a házasuló vagy a tanú, illetőleg ezek egyike által beszélt idegen nyelvet nem érti, tolmácsot kell alkalmazni. • Tolmácsról a házasulók gondoskodnak. • Ha siket, nagyothalló vagy néma személy a házasuló, akkor jelnyelvi tolmácsot kell alkalmazni.

27. A tolmács közreműködését (akkor is, ha az anyakönyvvezető maga járt el) • és azt a nyelvet, amelyre a tolmácsolás történt a házasságkötési szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvben és a házassági anyakönyv „Megjegyzések” rovatában fel kell tüntetni, (nem kell feltüntetni a házassági anyakönyvi kivonatban). • Pl.„A feleség és Schmidt Johann tanú magyarul nem ért, a tolmácsolás az általuk értett német nyelven történt.”

28. Követelmény a házasságkötés méltóságteljessége is. • Ettől eltérni csak a házasulók kérésére lehet • A házasságkötési szertartásra különböző forgatókönyvek léteznek. (zenés irodalmi betétek, szülőköszöntés, gyertyagyújtás pezsgős koccintás) • Az anyakönyvvezető köszöntőbeszéde egyedi. Saját belátása szerint alakítja, jókívánságait fejezi ki.

29. A házasság megkötése • A házasulók a házasságkötésre irányuló nyilatkozatot tesznek az anyakönyvvezető előtt. • Az anyakönyvvezető előbb a menyasszonyhoz, majd a vőlegényhez külön-külön a következő kérdést intézi: „Kijelenti-e (itt megnevezendő az a házasuló, akihez a kérdést elsőként intézi), hogy az itt jelen lévő megnevezett másik féllel házasságot köt?”

30. Amennyiben a feltett kérdésre mindkét házasuló egybehangzó igennel válaszolt, az anyakönyvvezető a következő kijelentést teszi: „Megállapítom, hogy (itt megnevezendő a feleség és a férj a házasságkötés utáni nevén) a családjogi törvény értelmében házastársak.

31. A házasságkötés az egybehangzó igenek kimondásával jön létre • Ha valamelyik házasuló az anyakönyvvezető kérdésére nem „igen”-nel válaszol, vagy a nyilatkozatát feltételhez vagy időhöz köti, a házasság nem jön létre. • Ezt a tényt az anyakönyvvezető a jelenlévők előtt kijelenti, és az utólagos bejegyzések rovatába a következőket jegyzi fel: „A bejegyzést törlöm, a házasság nem jött létre. dátum, aláírás”

32. Az egybehangzó nyilatkozatokat követően az anyakönyvvezető a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi. • A házassági anyakönyvbe történő bejegyzés csak deklaratív hatályú jogi aktus, amely nem létrehozza, csupán közhitelűen tanúsítja a házasságlétrejöttét. • A házasság az egybehangzó akaratnyilvánításokat követően létrejön, függetlenül annak anyakönyvi bejegyzésétől.

33. A házasság kisebbségi nyelven is megköthető. • Amennyiben a kisebbség nyelvét minden érintett – házasulók, tanúk és az anyakönyvvezető is – ismerik. • Ha az anyakönyvvezető a kisebbség nyelvét nem érti és beszéli, a kisebbségi nyelven való házasságkötésre más – az adott kisebbség nyelvét beszélő - anyakönyvvezető is kijelölhető.

34. Kisebbségi nyelven történő házasságkötés esetén, ezt a tényt a házassági anyakönyvi alapbejegyzés „Megjegyzések” rovata tartalmazza, de a házassági anyakönyvi kivonatba már nem kerül feltüntetésre. • Példa: „A házasság megkötése bolgár (görög, lengyel, szlovén stb.) nyelven történt.”

35. Házasságkötés közeli halállal fenyegető állapot esetén Csjt. 3. §(3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.

36. Ha orvos jelen van vagy késedelem nélkül hívható, írásos véleményét az azonnali házasságkötés feltételeinek fennállásáról meg kell kérni, és csatolni a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvhöz. • Amennyiben nem lehetséges orvos segítségét igénybe venni, a házasságkötésnél közreműködő anyakönyvvezetőnek kell a házassági szándék bejelentéséről felvett jegyzőkönyvben feltüntetni azt, hogy mi alapján állapította meg a közeli halállal fenyegető egészségi állapotot. • Házassági akadály alól ebben az esetben sem kaphatnak felmentést a házasulók!

37. A házasság érvénytelensége • Házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha bíróság jogerős ítéletében érvénytelennek nyilvánította. A házasság két okból lehet érvénytelen: • házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt • házassági akadály miatt

38. Házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt érvénytelen a házasság • ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el; • ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen. • A házasság érvénytelenné nyilvánításának joghatása a házasság megkötésére visszaható hatályú, de ez nem érinti az ún. „maradékhatásokat”.

39. A házasság érvénytelenné nyilvánítást követően is fennmaradnak: • apaság vélelme (a gyermek apjának azt a férfit kell tekinteni, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt házasságban élt, akkor is, ha a házasságot érvénytelenné nyilvánítják. • házastársak házassági névviselési joga (a házastársak a házasság érvénytelenné nyilvánítását követően is viselhetik tovább a házasság fennállása alatt viselt nevüket. • házasságkötéssel megszerzett nagykorúság (ha a bíróság a házasságot nem cselekvőképtelenség vagy gyámhivatali engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek)

40. A házasság érvénytelenné nyilvánítása érdekében pert indíthat: • bármelyik házastárs, • ügyész • akinek az érvénytelenné nyilvánításhoz jogi érdeke fűződik. Gondnokság alá helyezés, teljes cselekvőképtelenség és kiskorúság miatt érvénytelen házasságkötés érvénytelenné nyilvánítására csak az indíthat érvénytelenítési pert, akinek személyében az érvénytelenségi ok felmerült. A házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt érvénytelen házasság érvénytelenítésére csak a házasságkötéstől számított 6 hónapon belül van lehetőség.

41. A házassági anyakönyv adattartalma: Az At. 35.§ (1) alapján a házassági anyakönyv nyilvántartja: • a házasságkötés helyét és idejét (év, hó, nap); • a férj, valamint a feleség születési családi és utónevét, házasságkötés előtt viselt - előző házassági - nevét, születési helyét, személyi azonosítóját, annak hiányában születési idejét (év, hó, nap), a házasságkötést megelőző családi állapotát, a lakóhely településének a nevét, a házasulók szüleinek születési családi és utónevét; • a házastársak nevét a házasságkötés után;

42. Választható névviselési formák: • A feleség a házasságkötés után • kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy • a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy • a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy • a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.

43. A férj a házasságkötés után: • kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy • a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét. A férj, illetve a feleség a házasságkötés után • házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét. A házasulóknak a névviselésről meg kell egyezniük. A házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.”

44. Az anyakönyv tartalmazza még: • a házasságkötésnél közreműködött anyakönyvvezető nevét; • a házassági tanúk és a tolmács nevét; • a megállapodást a születendő gyermek születési családi nevére; amennyiben nem viselnek közös házassági nevet;

45. a férj, illetőleg a feleség külföldi állampolgárságát vagy hontalanságát, a hazai anyakönyvezésnél ismeretlen állampolgárságát; • a házasságkötése során alkalmazott nyelv megnevezését, ha a házasság megkötése valamely Magyarországon honos nemzeti és etnikai kisebbség nyelvén történt.

46. A házassági anyakönyvbe az adatok változása esetén anyakönyvezni kell: • a férj, illetőleg a feleség születési és házassági nevének, személyi azonosítójának megváltozását; • a házasság megszűnését, illetve érvénytelenné nyilvánítását; • a magyar állampolgárság megszűnését; a magyar állampolgárság megszerzését; • a megállapodásta születendő gyermek születési családi nevéről.

47. Az anyakönyvvezető házasságkötést követő feladatai: • kiállítja az illetékmentes házassági anyakönyvi kivonatot; • bevezeti a házasságkötést a betűrendes névmutatóba (mindkét házasuló születési családi nevének megfelelő kezdőbetűnél) • teljesíti az előírt adatszolgáltatásokat, így: - a népesség-nyilvántartás hatálya alá tartozó házasulók esetén feladja az SZL-be a családi állapot változást, névviselés változását; - értesíti a gyermek születését nyilvántartó anyakönyvvezetőt, ha a férj a házasságkötést megelőző eljárásban apai elismerő nyilatkozatot tett;