Közelkép 2 Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei

1. Munkaerőpiaci Tükör 2008 Közelkép 2Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei MTA, 2009. február 24.

2. Munkaerőpiaci Tükör 2008 Közelkép 2008 A magyar munkaerőpiac európai tükörben Bajnai Blanka, Hámori Szilvia, Köllő János Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Kézdi Gábor, Köllő János, Varga Júlia

3. Munkaerőpiaci Tükör 2008 A magyar munkaerőpiac európai tükörben Rövid összegzés

4. Munkaerőpiaci Tükör 2008 26 európai ország 2005. évi egyéni szintű adatai alapján Hogyan alacsony a magyar foglalkoztatás? Miért alacsony a munkanélküliség? 45 évnél idősebb férfiak. Kisgyerekes anyák. 15-29 évesek. Legjobb munkavállalási korban lévők: éles határvonal munka és nem-munka között. Viszonylag kevesen dolgoznak viszonylag sokat. Az álláskeresési intenzitás alacsony foka erősen összefügg a passzív jóléti támogatások (korai nyugdíj, gyes-gyed, RSZS) túlsúlyával, a regisztráció alacsony szintjével és a regisztráltak körében is lanyha álláskereséssel. Más dimenziókban a magyar mintázat nem tér el például a szlováktól vagy a lengyeltől.

5. Munkaerőpiaci Tükör 2008 Az érettségit nem adó szakképzés válságtünetei Rövid összegzés és három megjegyzés

6. Válságtünetek • Méretcsökkenés? A középfokú oktatásból szakképesítéssel kilépők száma csak átmenetileg csökkent. A szakiskolaiképzés mérete csökkent, de a közoktatásból közvetlenül a munkaerő-piacra lépők legnagyobb csoportját (35-45%) ma is az érettségi nem adó szakmunkásképzés végzettjei és lemorzsolódottjai adják. • A kereslet és a kínálat illeszkedése romlott. Egyidejűleg mutatkozik szakmunkáshiány és –felesleg A szakképzés egészében az illeszkedés nemzetközi összehasonlításban nem rossza A nem a szakmájukban dolgozók aránya 35-40%-ról 60%-ra nőtt, zömmel képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgoznak, segédmunkás-bérért. Ugyanakkor a vállalatok sokasága számol be hiányról • Számos jel utal az alapkészségek súlyos hiányosságaira a) Eurostat (2000)

7. Alapkészségek Alapkészségek: írás-olvasási, számolási-logikai és szociális jártasságok • A szakmunkás végzettségűek alapkészségei hiányosak • Nagymértékben nőtt az ilyen készségek iránti kereslet • Az alapkészségek hiánya rontja az alkalmazkodóképességet

8. Az alapkészségek szintje A 35 évesnél idősebbek és fiatalabbak IALS-teszteredményei a fiatal diplomásokhoz viszonyítva, iskolai végzettség szerint, 1998 1) 0-10 osztály 2) 11 osztály 3) 12-14 osztály 4) 15 vagy több osztály. A teszteredmény szórásegységben. Referencia: fiatal diplomás

9. Az alapkészségek szintje A mai szakmunkástanulóknál: - Kompetenciamérés: 75% elégtelen szinten a szövegértési és kvantitatív teszteken (gimn. 8% 1-2) - PISA 2000: 30% lemaradás a középiskolákhoz képest (OECD-átlag: 9%)d - PISA 2003, 2006: csak a szakképzés egészére vonatkozó adatok, úgy is nagy lemaradás mutatható ki d) Liskó (2008)

10. Változások az alapkészségek keresletében A munkahelyen előforduló írás-olvasási-számolási feladatok száma: Kelet-Nyugati különbség arégi és új munkahelyeken a munkavállaló iskolázottsága szerint (db, max 13 feladat, EU-15 átlag 7.1 feladat, 11 osztályt végzetteknél: 6.5 feladat) Forrás: IALS 1998. A különbségek ágazatra és foglalkozásra kontrolláltak (12-12 dummy). Kelet: CZ, H, PL, SI

11. Az alkalmazkodóképesség hiányára utaló jelek A funcionális írástudás a tanulóképesség egyik legfontosabb meghatározója.a Bérek: romló kereseti pozíció az életpálya mentén.d Kimutatható, hogy a KKE vállalatok már néhány írás-olvasási feladat esetén is érettségizett munkaerőt keresnek (foglalkozáson és ágazaton belül is igaz)c Szakmunkáshiány: azoknál a vállalatoknál a legerősebb, ahol változik a technológia és nehézkes az alkalmazkodás. Hiányok és feleslegek vállalatokon belül is.b a) Lásd pl Murnane-Levy (2000, 2004) b) Commander-Köllő (2008) c) Köllő 2008 d) Kézdi (2007) d) Liskó (2008)

12. Megjegyzések • „A szakmunkások foglalkoztatási szintje viszonylag magas” • „Romlik a gyerekanyag” • „Biztosítani kell a kereslet és a kínálat összhangját”

13. A szakmunkások foglalkoztatása viszonylag magas … Csökkent a takarítók száma Nőtt a takarítókon belül a szakmunkás végzettségűek aránya Összességében nőtt a takarítóként dolgozó szakmun-kások száma 1986-92 A foglalkoztatás éves változásának komponensei a szakmunkás végzettségűeknél

14. 1992-95

15. 1995-2003

16. Romlik a gyerekanyag … • A szakiskola fokozódó mértékben a szegény ember gyerekének középiskolája … Az iskolázatlan szülők gyermekeinek bekerülési esélye nyolcszor magasabba Ide jár a továbbtanuló roma gyerekek kétharmadaa Az érettségizett szülők gyerekeinek aránya <25%a • … a pedagógiai kudarc nyilvánvaló jeleivel Lemorzsolódás: ötször-tízszer gyakoribb, mint a középiskolákbana,b Évismétlésre buktatás: 2.5-3-szor gyakoribb Tesztek: katasztrofális eredmények . • A kontraszelekcióra való hivatkozás azonban nem fogadható el kimerítő oksági magyarázatként A válságtünetek (beáramlás a segédmunkákba, csökkenő bérhozam, elégtelen alapkészségek) jóval a zsugorodás előtt jelentek meg a) Liskó (2008). b) Liskó (2008): 30 %-ot megközelítő érték. Kertesi-Kézdi (2008): 3.7 vs. 0.3 % a 9.-10. évfolyamon

17. Biztosítani kell a kereslet és kínálat öszhangját … Hogyan? Előrejelzés?Kereslet  „vállalati igény”. Kereslet-előrejelzés: nincsenek adatok és a szakértelem is hiányzik. Vállalati részvétel? Az alapképzésben való vállalati részvétel és a felnőttképzés is alacsony fokúd A képzés erősen széttagolt, 90%-ban többcélú oktatási intézményekben, a gyakorlati munka 40%-ban - gyakran rosszul felszerelt - iskolai tanműhelyekben folyik. Mennyire sikeresek a végzettek? Pályakövetési rendszer: hiányos és különböző – kezelni nem tervezett – torzításokkal terhesc Mit akarnak a jelentkezők? A rendszer továbbra sem tekinti mérvadónak a tanulói szándékot, mint keresleti jelzéstb Mindenki azt szeretné-e, hogy a kínálat közeledjen a kereslethez? Tehetetlenség a képzési kínálat alakulásában (tanári álláshelyek megtartása, stb.)e a) Eurostat (2000) b) v.ö. Hives (2007) c) Galasi (2007) d) Bajnai et al. (2008) Hámori (2007) e) Mártonfi (2007), Farkas (2008)

18. Az átalakítás elvi kérdései • Radikális javulást kell elérni az alapkészségek, az írás-olvasási és szociális jártasságok átadásában • Csökkenteni a lemorzsolódást + második esély • Olyan intézményi feltételeket kell teremteni, melyek egyfelől alkalmasak a hátránycsökkentésre, másfelől a gyakorlati képzésben lehetővé teszik a nagyléptékű fejlesztést és a vállalatok nagyobb mértékű szerepvállalását • Megbízható visszacsatolási mechanizmusokat kell teremteni