BANKCONTROLLING

1. BANKCONTROLLING Boda Péter ERSTE BANK

2. BANKCONTROLLING CONTROLLING VS. BELSŐ ELLENŐRZÉS

3. BANKCONTROLLING CONTROLLING, VAGY KONTROLLING?

4. A (bank)controlling fogalma „A (bank)controlling – funkcionális szempontból – a vezetés alrendszere, amely a tervezést, az ellenőrzést, valamint az információ ellátást koordinálja” Horváth Péter

5. A (bank)controlling fogalma „Az a folyamat, amely által a vezetők biztosítják az erőforrások eredményes és hatékony felhasználását a szervezet céljainak elérése érdekében.” Robert N. Anthony

6. SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS • Hierarchia szintje • Jogkörök • Részvétel az üzleti döntésekben vs. semleges szerep • Széles információs bázis, befolyásoló, manipulatív szerep • Döntések keresztülvitele, érdekérvényesítő képesség • Biztonságorientált gondolkodás vs. üzleti területek szemlélete

7. SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS Igazgatóság Lakossági üá. Vállalati üá. TSY Controlling

8. SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS Igazgatóság Controlling Lakossági üá. Vállalati üá. TSY

9. SZERVEZETI ELHELYEZKEDÉS Igazgatóság Lakossági üá., IT Vállalati üá., Controlling TSY, Marketing

10. Stratégiai bankcontrolling I. Feladata: A stratégia kialakításában való közreműködés, a bankszervezet erős/gyenge pontjainak elemzése, stratégiai „akciók” (és azok időzítésének) kidolgozása, terv/tény elemzések elvégzése, módosító intézkedések kidolgozása.

11. Stratégiai bankcontrolling II. • Portfolió menedzsment: • A verseny (piaci) pozíció elérését/megtartását biztosító piaci stratégia meghatározása • Mérlegmenedzsment: • A mérlegstruktúra optimalizálása kockázati és jövedelmezőségi szempontokból. • Budget menedzsment: • A jövedelmezőség és likviditás szabályozása a tervezés és a tervvisszamérés segítségével.

12. Stratégiai bankcontrolling III. • Portfolió menedzsment • Az ügyleti struktúrát a piaci kockázatot és lehetőségeket számításba véve vizsgálja, vagyis a piaci stratégián keresztül próbálja a banki hozampotenciál optimális kihasználását biztosítani. • A banki termékek, szolgáltatások választéka (Milyen szélességben akar foglalkozni a három fő területtel, a pénzforgalommal, a hitelezéssel és a tőkepiaci műveletekkel) • A szolgáltatások mélysége, részletezettsége (Pl. a a hitel vagy tőkepiaci műveleteknél milyen jellegű termékeket kínál) • A szolgáltatások, termékek minősége (gyorsaság, az ügyfél feladatai, biztonság, megbízhatóság, diszkréció)

13. Stratégiai bankcontrolling IV. Mérlegstruktúra menedzsment • A kockázati tényezőket, valamint a hozamszükségletet a mérlegszerkezet függvényében a hosszútávú strukturális pénzügyi egyensúly biztosítása érdekében vizsgálja. • Kamatkockázat • Kötvényportfolió kockázata • Árfolyamkockázat hatása • Hitelportfolió kockázata • Aktív és passzív biztonsági intézkedések (Mérleg struktúra alakítása, kockázatkezelés, tőketartalékok)

14. Operatív bankcontrolling I. • Növekedésre,jövedelmezőségre, biztonságra irányuló összbanki célkitűzések felosztása (terület, ügyfél, termék, idő…) • Tervfeladatok folyamatos ellenőrzése • Decentralizált döntési helyek koordinálása

15. Operatív bankcontrolling II. • A portfolió és mérleg struktúra menedzsment keretében meghatározott átfogó mérleg és eredmény célkitűzéseket egységes, zárt tervezési és ellenőrzési rendszerben osztja fel a bank egyes részterületei között konkrét feladatokra lebontva • A résztervek vonatkozhatnak, szervezeti egységre, üzletágra vagy pénzügyi kategóriára (pl. bevételek, kamatok, költségek, stb.) • Időhorizont szempontjából lehetnek hosszú távra, egy évre vagy rövidebb időszakra szólóak

16. Operatív bankcontrolling III. • A tervezési folyamathoz szorosan kapcsolódik az operatív controlling, azaz • a terv-tény eltérések megállapítása és elemzése, • a folyamatos ellenőrzés, • a tervcélok esetleges módosítása és/vagy • intézkedések az eredeti célok elérése érdekében

17. Controlling funkciók és feladatok I. • Centralizált • Üzletpolitikai alternatívák kidolgozása • Jövedelmezőségi és kockázatelemzések • Nyereségszükségleti számítások (Új termékek, szolgáltatások, fiókok, stb. esetében) • Költségtervezési rendszerek kialakítása • Integrált terv-tény ellenőrzési rendszerek kialakítása • Teljesítmény orientált ösztönzési rendszer kialakítása, teljesítménymérés • Célfeladatok végrehajtásának ellenőrzése

18. Controlling funkciók és feladatok II. • Decentralizált • Decentralizált költségterv készítés • Egyes tervezési és ellenőrzési feladatok végrehajtása • Információ feldolgozás és áramlás szervezése • Információ szükségletek definiálása • Részletes termék, ügylet, ügyfél, fiók, profitcenter költség és jövedelmezőségi számítások/ elemzések

19. A Controlling által megválaszolandó kérdések • Milyen nyereségesen dolgoznak az egyes banki üzletágak? • Mennyire nyereségesek az egyes fiókok, kereskedelmi centrumok? • Milyenek a nyereség – költségviszonyok az egyes termékeknél? • Hogyan mérhető a dolgozók teljesítménye? • Hogyan alakul az ügyfél jövedelmezőség? • …

20. Az összehasonlítás alapjai • Bázis/Tény • Terv/Tény • Tény/Lehetséges tény • Idősor • Versenytársak • Összbankrendszeri adatok • Elemzési csoportok • Régiók/ fiókok/ termékek/ …egymáshoz viszonyítva

21. A bankmérleg FORRÁSOK • Pénzpiaci források (jegybanki és bankközi források) • Ügyfélbetétek • Egyéb külső források • Céltartalékok • Egyéb forrástételek • Tőketételek ESZKÖZÖK • Pénzeszközök • Forgatási célú papírok • Bankközi kihelyezések • Ügyfélhitelek • Tartós befektetések, • Tárgyi eszközök és más saját eszközök • Egyéb eszközök MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK

22. AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁSI. • Kamatkülönbözet (Kapott kamatok – fizetett kamatok) • Bevételek értékpapírokból • Kapott / fizetett díjak, jutalékok • Pénzügyi műveletek nettó eredménye • Egyéb bevételek • Általános igazgatási költségek • Értékcsökkenési leírás • Egyéb ráfordítások

23. AZ EREDMÉNY-KIMUTATÁSII. • Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (követelések után) • Visszaírás (követelések után) • Értékvesztés és kockázati céltartalék-képzés (befektetési célú értékpapírok után) • Visszaírás (befektetési célú értékpapírok után) • Rendkívüli eredmény • Adófizetés • Általános tartalékképzés

24. Jövedelmezőségi mutatók I. • ROE (Return on Equity) = • sajáttőke-arányos jövedelmezőség = • adózott eredmény / átlagos saját tőkeállomány • ROA (Return on Assets) = • eszközarányos jövedelmezőség = • adózott eredmény / átlagos eszközállomány • Tőkeáttétel = • összes eszköz / saját tőke ROE = ROA * TŐKEÁTTÉTEL

25. Jövedelmezőségi mutatók II. • Eszközarányos nyereség alacsony. Oka: a Bank alapvetően közvetítésből él, ha a „közvetítés díja” magas lenne megkerülnék a közvetítőt. • Saját tőkére vetített nyereség magas: a Bank alapvetően mások (betétesek) pénzét kockáztatja. • Tőkeáttétel: a Bank által általános pénzügyi kockázat nagyságát mutatja.

26. Jövedelmezőségi mutatók III. Részletező mutatók • költségek jutalékokkal való fedezettsége • kamatbevétel-jutalékbevétel arány • eszközarányos kamatjövedelem • átlagos forrásköltség • netto kamatmarge Szintetikus mutatók • ROE (tőkearányos jövedelmezőség) • ROA(eszközarányos jövedelmezőség) • Hatékonysági mutatók • eredményre jutó költség • egy főre jutó mérlegfőöszeg vagy eredmény • eseti eredmény aránya az eredményen belül

27. Az eredmény eszközarányos mutatói • Bruttó kamatrés: (kamatbevétel-kamatráfordítás)/átlagos MFŐ • Bruttó költségfedezeti hányad: működési ktg./átlagos MFÖ • Szolgáltatási jutalék: (jutalékbevétel-jutalékráfordítás)/átlagos MFÖ • Nettó költségfedezeti rés: -2+3 • Nettó kamatrés: +1-2+3 • Kockázati hányad: kockázati ktg./átlagos MFÖ • Rendkívüli jövedelemrés: (egyéb bevételek-egyéb ráfordítások)/átlagos MFÖ • Tiszta nyereség (ROA): +5-6+7 • Saját tőke hányad: saját tőke/átlagos MFÖ • Saját tőke arányos jövedelmezőség (ROE): 8/9

28. A működési hatékonyság mutatószámai • Bevételarányos ráfordítás: összes nem kamat ráfordítás/nettó banki bevétel • Működési marge: eredmény/ nettó banki bevétel • Bevételarányos költség: működési ktg./ nettó banki bevétel • Költséghatékonyság: működési ktg./ átlagos MFÖ • Munkaerőhatékonyság: eredmény/létszám, átlagos MFÖ/létszám… • Kockázati marge: kockázati ktg./termelési bruttó eredmény Nettó banki bevétel: kamateredmény+ egyéb bevétel Termelési bruttó eredmény: nettó banki bevétel- egyéb ráfordítások működési ktg. Eredmény (adózás előtti): termelési bruttó eredmény-kockázati ktg.

29. Kamatrés-fogalmak I. • Kamatrés (NIM): (kamatbevétel - kamatkiadás) / átl. eszközök • + Átlagos eszközhozam: kamatbevétel / átl. kamatozó eszközök - Átlagos forrásköltség: kamatkiadás / átl. kamatozó források • Piaci kamatrés: piaci hitelkamat – piaci betétkamat

30. Kamatrés-fogalmak II. • „Közvetítői díj” • Széles értelemben vett kamatrés: jutalék, kockázati korrekció • Mérleg szerinti kamatrés/ piaci kamatrés eltérésének okai: • Piaci struktúra • Szabályozási környezet • Kamatmeghatározás módja (kamatszámítás, kamatjóváírás, kamatozás kezdő/záró napja)

31. Kamatjövedelem • Kamatrés X MFÖ • Növelése: • MFÖ növelése • Kamatrés növelése (kamatsruktúra, kockázati prémiumok, dezintermediáció)

32. Kamatmérleg • Adott időpontra vonatkozó, vagy átlagos • Napi mérleg alapján • Egyedi Eszköz / forrás típusokra, vagy csoportokra • (Átlagos) állományok, kamatbevétel/ráfordítás, kamatszint

33. Nettó kamatrés számítása I. • „A kamatmérleg megfelelő elemeinek összepárosítása.” • Nettó/bruttó • Pool-módszer • Direkt hozzárendelés

34. Nettó kamatrés számítása II. Melyik oldalon (aktív/passzív) mutassuk ki az eredményt? • Fele/fele arányban eszköz és forrás oldalon • A teljes eredményt mindkét oldalon (duplikáció!) • Irányítottan (motivációs, üzletpolitikai célzattal)

35. Pool-módszer A források nem rendelődnek/ rendelhetők hozzá direkt módon az eszközökhöz, egy egységes „masszaként” kezeljük őket

36. Direkt hozzárendelés • Az E/F oldal között ok-okozati összefüggés áll fenn, bizonyos elemei között létrehozható a direkt hozzárendelés • Egyes aktívák meghatározott (összetételű) passzívák (csoportja) által kerülnek refinanszírozásra • Az E/F hozzárendelés lehetséges módszerei: • Tényleges direkt hozzárendelés (refinanszírozás) • Likviditási kritériumok alapján (eredeti/hátralévő) • Jövedelemtermelő képesség alapján • (Jogszabályi előírások szerint)

37. A nettó kamatrés számítás kritikája • Önkényes hozzárendelések, kalkulációk • Aktív oldal eredményét a passzív határozza meg, és viszont • A múlt adatain alapszik • Nem a piaci hozam, hanem az egyedi bankok kamatstruktúrájától függ a kimutatott eredmény • Az E/F oldal koordinációjából származó eredményt (lejárati, deviza transzformáció) nem veszi figyelembe • Elő és utókalkuláció számai nem összevethetőek • Átlagkamat: egyes, kiugró tételek torzítják, ugyanakkor összemossa az eltérő, egyedi értékeket • Nem képezheti az egyedi üzleti döntések alapját

38. Piaci kamat módszere I. Mind az eszköz, mind a forrás oldali tételek jövedelmezőségét egy alternatív piaci instrumentum hozamához/költségéhez viszonyítva állapítjuk meg.

39. Piaci kamat módszere II. Alkalmazásának alapfeltételei, ismérvei: • Az érintettek el kell hogy fogadják, • Aktuális, biztosan kalkulálható adatokra kell, hogy alapuljon a kalkuláció, • Egyedi ügyletekről releváns információkat kell szolgáltatnia, • Elő-, utókalkuláció azonos eredményre vezet, • A bruttó marzsot a tényleges hozzájárulás arányában osztja meg.

40. Piaci kamat módszere III. • Az E/F oldalt egymástól elválasztva mutatja be, értékeli. • A termék sikerének mércéje a pénzpiaci alternatív ügylet kamata. • Lehetővé teszi a kockázati eredmény elkülönítését.

41. KAMATKOCKÁZAT

42. Piaci kamat módszere III. • Kondiciós marzsösszeg • Aktív • passzív • Strukturális/transzformációs marzsösszeg • Lejárati • Deviza (Egyedi ügylet szintjén nem értelmezhető!)

43. Piaci kamat módszere IV. + Eszköz oldali marzsösszeg + Kamatjellegű jutalék - Aktív oldali likviditási felár Eszközökönelértkamateredmény + Passzív oldali marzsösszeg + Passzív oldali likviditási felár Forrásokon elértkamateredmény + Eladási / vételi marzs (Kötelező tartalék) +/- Függővé tett kamat +/- Transzformációs marzs

44. Piaci kamat módszere V. Eszköz oldali marzsösszeg = ügyfélkamat és elszámoló kamat különbsége Passzív oldali marzsösszeg = elszámolókamat és ügyfélkamat különbsége Elszámoló kamat meghatározása= lejárat, futamidő, átárazódás, deviza, kamatbázis, hitelstátusz stb. alapján

45. Piaci kamat módszere VI. Likviditási felár = „kockázati felár” a bank számára hosszabb távú tőkelekötés miatt jelentkező kamatfelár Eladási és vételi marzs = a pénzpiaci eladási és vételi árfolyam különbségének a fele (a középhez viszonyított mérték). Üzletági szinten történik a kimutatása (HUF 12,5 BP; CCY: 6,25 BP). Kötelező tartalék költsége = korábban: az MNB-nél kötelezően elhelyezett betétek piacinál alacsonyabb kapott kamata miatt keletkezett veszteség. Jelenleg ez nulla. Függővé tett kamat = a nem fizetés miatt - számviteli előírások alapján - kamateredményből kikönyvelt állomány eredményhatása (ügyletszinten). Transzformációs marzs = lejárati és deviza-transzformációból keletkező eredmény

46. ESZKÖZ FORRÁS ÜGYFÉLKAMATLÁB 13,050 ÜGYFÉLKAMATLÁB 2,000 SZÁMVITELI KAMATEREDMÉNY 11,050 1 ÉVES BUBOR eladási 8,195 O/N BUBOR vételi 8,925 1 ÉVES BUBOR közép 8,070 O/N BUBOR közép 9,050 ESZKÖZ OLDALI MARZS 4,855 BETÉT OLDALI MARZS 6,925 LIKVIDITÁSI FELÁR -0,250 LIKVIDITÁSI FELÁR 0,000 TERMÉKSZINTŰ MARZS 4,605 TERMÉKSZINTŰ MARZS 6,925 VÉTELI MARZS 0,125 ELADÁSI MARZS 0,125 ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY 4,730 ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY 7,050 LEJÁRATI TRANSZFORMÁCIÓ -0,980 LIKVIDITÁSI FELÁR 0,250 NEM ÜZLETÁGI KAMATEREDMÉNY -0,730 KAMATEREDMÉNY 11,050 Piaci kamat módszere VII.

47. Nem kamatjellegű eredmény • Hitelezéshez kapcsolódó jutalékok • Számlavezetéshez, fizetési forgalomhoz kapcsolódó jutalékok • Egyéb működési eredmény: - helyi iparűzési adó - peres ügyekre képzett értékvesztés állományváltozása - pénztárhiány -OBA-díj: a betétbiztosítási alapnak fizetett díj. • Árfolyameredmény Nettó/bruttó kimutatás

48. Jutalékok Jutalékbevétel: • Állományarányosan számított • Forgalomarányosan számított • Egyszeri díjak • Kamatjellegű jutalékok Jutalékráfordítások: • Pénzforgalmi jutalékok • Szolgáltatási díjak

49. Költségallokáció I. • Alapelv: a piaci szolgáltatások a bank összteljesítményéből jönnek létre • Következtetés: minden működési költség a profittermelő tevékenységet „terheli”.

50. Költségallokáció II. • Költségnem, költséghely, költségviselő • Egyedi, általános költségek • Tényleges, rendszeres/ prognosztizált költségek • Teljeskörű/ részeleges költségfelosztás • Költségteherbírási/ költségfelmerülési elv