Az új Áfa-törvény

1. Az új Áfa-törvény

2. Speciális termékértékesítési tényállások: • Saját rezsis beruházás: az adóalany vállalkozásán belül végzett saját beruházása, ha ennek eredményeként tárgyi eszközt állít elő – nem feltétel, hogy ahhoz levonható adó kapcsolódjon. Miért? I. A saját rezsis beruházás használata teljes egészében adólevonásra jogosító tevékenységhez történik: az egyes beszerzések áfája a beruházás folyamatában levonható, majd az aktiváláskor felszámítandó adó is levonható. II. A saját rezsis beruházás későbbi használata nem teljes egészében adólevonásra jogosító tevékenységhez történik: az egyes beszerzések áfája levonható, de!!! nem a beruházás folyamatában, hanem az aktiváláskor, azonban az aktiválás során felszámított áfa csak olyan mértékben vonható le, amilyen mértékben a beruházás adólevonásra jogosító tevékenységet szolgál.

3. b) Saját célra történő felhasználás: az adóalany vállalkozásában kitermelt, előállított, összeállított, átalakított, megmunkált, illetőleg a vállalkozásához vásárolt vagy importált termék felhasználása gazdasági tevékenységének folytatásához, feltéve, hogy ha a terméket ilyen állapotában másik adóalanytól szerezte volna be, adólevonási jog nem illetné meg. c) Adólevonásra nem jogosító tevékenységhez történő használat: tárgyi eszköznek nem minősülő termék felhasználása adólevonásra nem jogosító tevékenység folytatásához, feltéve, hogy a termék beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

4. d) Megszűnés: az adóalany megszűnése, ha az adóalany a megszűnés időpontjában olyan terméket tart tulajdonában, amelynek beszerzéséhez vagy b) pont szerinti felhasználásához kapcsolódóan egészben vagy részben adólevonási jog illette meg – fontos! Szemben a korábbi szabályozással, ide tartozik a jogutódlással történő megszűnés is! De! Nem minősül termékértékesítésnek a megszűnés, ha: 1. az adóalany a jogutódlással szerzett vagyonra vonatkozóan kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve az szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik; 2. a jogutód a szerzés időpontjában belföldön nyilvántartásba vett adóalany; 3. sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a vállalt kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

5. Apport 2008-tól Az apport – adóalanyok között – jelenleg adóköteles ügylet • 2008. január 1-től azonban nem lesz termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás • Feltételei: 1. az adóalany a jogutódlással szerzett vagyonra vonatkozóan kötelezettséget vállal arra, hogy a szerzéshez, illetve az szerzett vagyonhoz fűződő kötelezettségek a szerzéstől kezdődően jogutódként őt terhelik; 2. a jogutód a szerzés időpontjában belföldön nyilvántartásba vett adóalany; 3. sem a szerzéskor, sem azt követően nincs olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amely természeténél fogva összeegyeztethetetlen lenne a vállalt kötelezettségek teljesítésével, vagy annak csorbítására lenne alkalmas.

6. Az „ingyenes” termékértékesítés: Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen felhasználja, illetőleg azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

7. „Ingyenes” szolgáltatásnyújtási tényállások: • Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás az, ha az adóalany a terméket vállalkozásából időlegesen kivonva, azt saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére ingyenesen használja, illetőleg azt másnak ingyenesen használatba adja, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg. • Ellenérték fejében teljesített szolgáltatásnyújtás, ha az adóalany saját vagy alkalmazottai magánszükségletének kielégítésére vagy általában, vállalkozásától idegen célok elérésére másnak ingyenesen nyújt szolgáltatást, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

8. Csoportos adóalanyiság Feltételei: • Belföldi gazdasági célú letelepedés • Egymással kapcsolt vállalkozások Lényege: A csoport kifelé egy adóalany, egy áfa-adószámmal rendelkezik. A tagok egymás közötti ügyletei nem áfáznak.

9. Hogyan jön létre? Adóhatósági engedéllyel. Mi történik a tagok „volt áfa-alanyiságával”? A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag az adóhatósági engedély jogerőre emelkedését megelőző nappal köteles úgy eleget tenni áfa-kötelezettségeinek, mintha a jogutódlással szűnne meg.

10. Felelősségiszabályok Egyetemleges felelősség a más tagok egyes kötelezettségeiért. Van-e csoportkényszer? Nincs. Lehetőség van arra, hogy valamely olyan vállalkozás, amelyre egyébként teljesülnek a feltételek, kívül maradó adóalany legyen, de rá ugyanazon felelősségi szabályok vonatkoznak, mint a tagokra.

11. Mi történik, ha új kapcsolt vállalkozás jön létre? • Vagy csatlakozó új adóalanyként belép a csoportba b) Vagy kívül maradó adóalany lesz

12. Ingatlanok áfa-rendszerbeli kezelése • Forgalmazás • Adómérték Főszabály: Adólevonásra nem jogosító adómentes: • lakóingatlan értékesítése és egyéb beépített ingatlan értékesítése (Kivéve: az új ingatlant és a beépítés alatt álló ingatlant (azaz az olyan ingatlant, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy amelynek jogerős használatbavételétől még nem telt el 2 év.) • beépítetlen ingatlan értékesítése (Kivéve: építési telek)

13. Adókötelessé tétel = adókötelezettség választása Mire? • Újnak nem minősülő lakóingatlan és egyéb ingatlan értékesítésére (az újnak minősülő ingatlan és az építési telek eleve adóköteles) • Ingatlan bérbeadására (lakó- és nem lakóingatlan) FONTOS!!! Mivel ez egy új tartalmú szabály, függetlenül attól, hogy az adóalany most az egyéb ingatlan tekintetében bejelentkezett áfás adózásra, a jövő évre vonatkozóan ÚJRA BE KELL JELENTENI AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG VÁLASZTÁSÁT!!!

14. Hogyan kell a választást bejelenteni? A változás-bejelentő lapon: ideiglenes lap lesz (egyéni vállalkozóknak: T08AFA-E, jogi személyeknek: T08AFA-T) A választást meg lehet tenni: • Ingatlan-értékesítésre (nem lehet külön bejelentést tenni a földterületre és a beépített ingatlanra, csak mindkettőre együttesen) • Ingatlan bérbeadására (nem lehet külön bejelentést tenni a lakó- és az egyéb ingatlanra, csak mindkettőre együttesen)  A két pontra lehet külön-külön bejelentést tenni.

15. b) Fordított adózás Fordított adózás alá esik belföldi adóalanyok közötti ügyletben: Termékek: - Az építési szerződés alapján történő ingatlanátadás, valamint a „normál” ingatlanértékesítés akkor, ha az adott ingatlan értékesítése adómentes lenne, de az értékesítő választotta az általános szabályok szerinti adózást (mindezekből következik, hogy az új ingatlanokra, illetve a beépítés alatt álló ingatlanokra a fordított adózás nem alkalmazandó)

16. Szolgáltatások: • Ingatlanhoz kapcsolódó építés-szerelés, javítás, átalakítás, bontás, karbantartás, fenntartás, takarítás, tisztítás Az ingatlanbérbeadás nem esik fordított adózás alá!!!

17. Honnan értesülhet a beszerző, ha ingatlant vásárol, hogy az értékesítő miért nem hárított át adót a számlában? Ha az értékesítő nem hárít át adót az ingatlan számlázása során, annak két oka lehet: • Az adott ingatlan értékesítése adómentes és az értékesítő nem választotta az általános szabályok szerinti adózást  a beszerzőnek nem kell saját nevében adót fölszámítania • Az értékesítő választotta az általános szabályok szerinti adózást  az ingatlan fordított adózás alá esik, azaz a beszerzőnek saját magának kell felszámítania az adót Honnan tudja a beszerző, melyik eset van? • Kérheti az értékesítőt, hogy nyilatkozzon • Kérhet erre vonatkozóan tájékoztatást az adóhatóságtól

18. c) Speciális adóalanyiság Gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az, ha: egyébként nem-adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt), és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy • annak első rendeltetésszerű használatbavétele még nem történt meg, vagy • első rendeltetésszerű használatbavétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (beépítés alatt álló, ill. beépített új ingatlan); • egyébként nem-adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

19. Mi a sorozat jelleg? ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek  A 4. és az azt követő ingatlanok lesznek áfásak.

20. Hogyan történik az adófizetés ilyen esetben? Kivetéses adózás: • az értékesítő a teljesítés napját követő 30 napon belül bejelentést tesz az adóhatóság felé, amely bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából a bevallással egyenértékű • az adóhatóság határozattal állapítja meg az adót • FONTOS! Kell adószámot kérni és számlázni!

21. II. Ingatlanbérbeadás Bérbeadás definíciója: a bérleti szerződésen alapuló jogviszony mellett minden olyan egyéb jogviszony is, amelynek tartama alatt a jogosult az ellenérték egészét vagy túlnyomó részét a termék időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek pl. nyílt végű lízing, operatív lízing is

22. Adómérték ingatlan bérbeadásánál Főszabály: bármilyen ingatlan bérbeadása adólevonásra nem jogosító adómentes De! Ingatlan bérbeadására (lakó- és nem lakóingatlan) választható az adókötelezettség (adókötelessé tétel) FONTOS!!! Mivel ez egy új tartalmú szabály, függetlenül attól, hogy az adóalany most az egyéb ingatlan tekintetében bejelentkezett áfás adózásra, a jövő évre vonatkozóan ÚJRA BE KELL JELENTENI AZ ADÓKÖTELEZETTSÉG VÁLASZTÁSÁT!!! (T08AFA-E, T08AFA-T)

23. Teljesítési időpont Konkrét teljesítési időpontok meghatározását nem tartalmazza a törvény Főszabály: Az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).

24. Mit jelent a tényállásszerű megvalósulás? a) Az Áfa-törvényben nevesített tényállások: • Részletvétel, zárt végű lízing: a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot legkésőbb a határozott idő lejártával, illetőleg az ellenérték maradéktalan megtérítésével megszerzi • Bizomány: a megbízó és bizományos között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a bizományos és a vele jogviszonyban álló harmadik fél között termék értékesítése teljesül

25. 3. „Zálog”: az adós és hitelező között a termék feletti tulajdonosként való rendelkezési jog átszállása, feltéve, hogy a hitelező a dologi biztosítékul szolgáló terméket lejárt követelésének érvényesítésére értékesíti, és az abból származó ellenérték közvetlenül őt illeti meg 4. Építési szerződés: építési szerződés alapján ingatlan (ingatlanrész) átadása a megrendelőnek, még akkor is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a megrendelő bocsátotta rendelkezésre

26. b) Speciális rendelkezések • Részteljesítés: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ügylet tárgya természetben osztható és a részteljesítésnek egyéb akadálya nincs, a részteljesítés is teljesítés • Elszámolási időszakhoz kötött teljesítés: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik (ha az elszámolási időszak meghaladja a 12 hónapot, akkor a 12. hónap utolsó napja időarányos részteljesítésnek minősül) FONTOS! A 10. § a) pontra (részletvétel, zárt végű lízing) nem vonatkozik!!!

27. 3. Előleg: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámítható vagyoni előnyt juttatnak (előleg), a fizetendő adót az előleg jóváírásakor, kézhezvételekor kell megállapítani (megszűnik az előleg adókötelezettsége a közösségi beszerzésre vonatkozóan) 4. Fordított adózás: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany kötelezett, a fizetendő adót a) az ügylet teljesítését tanúsító számla kézhezvételekor vagy b) az ellenérték megtérítésekor, vagy c) a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani. (Amelyik a leghamarabb következik be) (Pl. belföldi fordított adózás, szolgáltatásimport, összeszerelés tárgyául szolgáló termék értékesítése)

28. 5. Közösségi adómentes értékesítés: a fizetendő adóta teljesítés napját magában foglaló hónapot követő hó 15-én kell megállapítani, azzal az eltéréssel, hogy ha az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátása a teljesítést követő hónap tizenötödik napjához képest hamarabb történik, a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor kell megállapítani. 6. Halasztás: Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha az ellenérték megtérítése pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, a teljesítésre kötelezett adóalany, aki (amely) a) nyilvántartását az egyszeres könyvvezetés szabályai szerint vezeti, vagy csak a bevételeiről köteles nyilvántartást vezetni, vagy b) nyilvántartási kötelezettségének – a költségvetés alapján gazdálkodó szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabály szerint – módosított teljesítési szemléletben tesz eleget, a fizetendő adót legkésőbb az ellenérték megfizetésekor állapíthatja meg (max. 45 nap)

29. 7. Termék Közösségen belüli beszerzése: a fizetendő adót az ügylet teljesítését tanúsító számla kibocsátásakor, de legkésőbb a teljesítést követő hónap tizenötödik napján kell megállapítani

30. Adóalap Főszabály: a teljesítés – pénzben kifejezett – ellenértéke Csere: ha az ellenérték nem pénzben kifejezett, és megtérítése sem pénzzel, készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel vagy pénzhelyettesítő eszközzel történik, hanem termék értékesítésével, szolgáltatás nyújtásával, mindkét ügyletet önállóan kell figyelembe venni azzal, hogy az egyik a másiknak az ellenértéke

31. Adóalapba nem tartozó tételek • az olyan ár- és díjengedmény vagy ár- és díjvisszatérítés (árengedmény), amelyet az eredeti esedékességhez képest az ellenérték előrehozott megtérítésére tekintettel a teljesítésig adnak; • a korábban beszerzett termék, igénybe vett szolgáltatás mennyiségére tekintettel a teljesítésig adott árengedmény vagy más, szintén a teljesítésig adott üzletpolitikai célú árengedmény; • az a pénzösszeg, amelyet az adóalany a termék beszerzőjétől, szolgáltatás igénybevevőjétől – mint az áthárított költség igazolt végső viselőjétől – kap, feltéve, hogy az így kapott összeget az adóalany saját nyilvántartásában elszámolási kötelezettségként tartja nyilván.

32. Üzletpolitikai célú árengedmény Akkor üzletpolitikai célú az árengedmény, ha • az árengedmény nyújtójától független féllel kötött és más független fél számára is – azonos feltételek mellett – ésszerűen elérhető , vagy • az árengedmény nyújtójától független féllel is – azonos feltételek mellett – köthető és számára ésszerűen elérhető megállapodásban előre rögzített, vagy az annak alapján számított árengedmény pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített összege kisebb, mint az árengedmény igénybevételére jogosító termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások pénzben kifejezett – adó nélkül számított – összesített ellenértéke

33. Utólagos engedmény Az adó alapja utólag csökkenthető, ha a teljesítést követően adnak az előzőekben ismertetett árengedményt.

34. Helyesbítés és stornó 2008. január 1-től megszűnik a helyesbítés és stornó Bizonylatkorrekciók: • Érvénytelenítés • Módosítás

35. Érvénytelenítés Esetei: • Az ügylet érvénytelensége jogcímén az ügylet kötése előtt fennállott helyzetet állítják helyre • Az ügylet hibás teljesítése jogcímén a jogosult eláll az ügylettől (tulajdonképpen a meghiúsulásnak felel meg)

36. Módja Számlával egy tekintet alá eső okirat  Bármilyen olyan hiteles megoldás, amelyből egyértelműen kitűnik az érvénytelenítés megtörténte (ez lehet az eddig alkalmazott stornírozás is)

37. Módosítás Esetei: Bármilyen olyan változás, amely az eredeti bizonylat, vagy az eredeti teljesítés adatait érinti: • Elírás • Adóalap-változás • Helytelen adómérték felszámítása • Stb.

38. Módja Számlával egy tekintet alá eső okirat Fogalma: A számlával egy tekintet alá esik minden más okirat is, amely a törvényben meghatározott minimális tartalmi kellékekkel rendelkezik és kétséget kizáróan az adott számlára hivatkozva, annak adattartalmát módosítja. Tartalma: - az okirat kibocsátásának kelte; - az okirat sorszáma, amely az okiratot kétséget kizáróan azonosítja; - hivatkozás arra a számlára, amelynek adattartalmát az okirat módosítja; - az okirat kibocsátójának és címzettjének neve és címe, valamint bármelyikük adószáma, ha azt a számla eredetileg is tartalmazta; - a számla adatának megnevezése, amelyet a módosítás érint, valamint a módosítás természete, illetőleg annak számszerű hatása, ha ilyen van.

39. Mi történik, ha az adó meghatározásához szükséges tételek módosulnak? • Ha meghiúsul a teljesítés: érvénytelenítés • Ha nem hiúsul meg, pusztán az adó összegét érintő valamely tétel módosul: módosítás  Hogyan kell figyelembe venni az adó összegének változását?

40. Számlabefogadó • Ha nála a levonható adó összege csökken (azaz „visszafizetési” kötelezettsége van): abban az adó-megállapítási időszakban számolja el, amelyben a módosító, vagy érvénytelenítő okirat személyes rendelkezésére áll, de nem később, mint a módosító vagy érvénytelenítő okirat kibocsátásának hónapját követő hónap 15. napja  ez azt jelenti, hogy felmerülhet önellenőrzés a befogadónál is, szemben a hatályos szabályozással • Ha nála a levonható adó összege nő: legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe, amelyikben a módosító, vagy az érvénytelenítő bizonylat személyes rendelkezésére áll

41. b) Számlakibocsátó • Ha nála a fizetendő adó csökken: legkorábban abban az adó-megállapítási időszakban veheti figyelembe, amelyikben a módosító, vagy az érvénytelenítő okirat a jogosult rendelkezésére áll, illetve amennyiben olyan változás van, amelynél nem történik ilyen bizonylat kibocsátása, amikor a kötelezett az ellenértéket visszatéríti, az előleget visszafizeti vagy a betétdíjat visszatéríti. • Ha nála a fizetendő adó nő: nincsen rá tételes szabály  ebből következően önellenőrizni kell az eredeti adó-megállapítási időszakot

42. Adóalap külföldi fizetőeszközben kifejezve Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása, valamint termék Közösségen belüli beszerzése esetében, ha az adó alapja külföldi pénznemben kifejezett, a forintra történő átszámításhoz azt az árfolyamot kell alkalmazni, amely • termék Közösségen belüli beszerzése, illetőleg előleg fizetése esetében, valamint amikor az adó megfizetésére a beszerző, igénybe vevő köteles, a fizetendő adó megállapításakor, • az elszámolási időszakhoz kötött számlázás esetén a számla kibocsátásakor, • egyéb esetekben pedig a teljesítéskor érvényes.

43. Melyik bank árfolyamát lehet alkalmazni?  bármelyik, belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező bank által devizában eladási árként jegyzett árfolyamot • MNB által megadott árfolyamot, ha ezt az adóalany az adóhatóságnak előzetesen bejelenti FONTOS! Mindig a teljesítéskori utolsó árfolyam alkalmazandó

44. Adómérték Alapvetően nem változott Kikerült az 5 százalékos körből a steril műtéti izolálószett

45. Az adómentességek új rendszere • Tárgyi adómentesség 2008. január 1-től megszűnik ez a fogalom-használat Helyette: közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenység Fontos különbség: e tekintetben a törvény leválik a Szolgáltatások Jegyzékéről, tehát nem SZJ szám, hanem a tevékenység tartalma alapján kerül meghatározásra, hogy ebbe a körbe tartozik-e vagy sem

46. Közérdekű tevékenységek Két kritérium: Ki?  Csak az ott meghatározott személy, szervezet: pl. közszolgáltató, fogorvos, kulturális intézet, stb. Mit?  Csak a 85. §-ban felsorolt tevékenység (nincs SZJ!!!)

47. 2. Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel • biztosítási szolgáltatások • hitel- és kölcsönszolgáltatások • egyéb pénzügyi természetű szolgáltatások • postai bélyeg névértéken történő értékesítése • szerencsejáték-szolgáltatás • ingatlanértékesítés (kiv.: új és beépítés alatt álló ingatlan, építési telek) • ingatlanbérbeadás

48. Új kategória: Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha • az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adólevonásra nem jogosító adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott; • az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a törvény szabályai szerint nem vonható le

49. Adólevonás Változások: • Nem vonható le a személygépkocsi bérbevételét terhelő áfa, de levonható a bérbeadásra beszerzett személygépkocsi áfája (ha azt az adóalany túlnyomórészt bérbeadáshoz használja) • Sok helyen említi a törvény a „túlnyomórészt … használja”  legalább 90 százalékos mértékben

50. Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok • Ingatlan: 20 évre nő a figyelési időszak • Utólagos korrekció: ha a levonható adó összegét eredményező változás abszolút értékben eléri vagy meghaladja a 10ezer Ft-ot