180 likes | 388 Views
Mirol lesz sz??. az ?llamfoi int?zm?ny, ?llamfo ?s ?llamformaa kir?lyi hatalom megszerz?s?nek jogc?meiKoron?z?sa kir?ly jog?ll?sa, alkotm?nyos hat?sk?reiszem?lyes ?s uralmi fels?gjogoka kir?ly helyettes?t?se. Az ?llamfoi int?zm?ny. Defin?ci??A legfobb politikai hatalom (szuverenit?s) birtok
E N D
1. A feudális és rendi kor államfoi intézménye Képes György
2. Mirol lesz szó? az államfoi intézmény, államfo és államforma
a királyi hatalom megszerzésének jogcímei
Koronázás
a király jogállása, alkotmányos hatáskörei
személyes és
uralmi felségjogok
a király helyettesítése
3. Az államfoi intézmény Definíció
A legfobb politikai hatalom (szuverenitás)birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban
Az állami szuverenitás, az állam egységének megtestesítoje belföldön
Az állami szuverenitás képviseloje külföldön (nemzetközi vagy külso szuverenitás)
Tényleges közhatalmat is gyakorol(hat)
A három hatalmi ág intézményeivel együttmuködik
4. Államfo és államforma /köztársaság vagy monarchia/
A monarchia (pl. királyság) jellemzoi:
történeti államforma (minden jelentosebb állam monarchia volt)
öröklött államfoi tisztség (trónöröklés)
élethosszig szól a mandátuma
ceremoniális, helyenként szakrális jelleg
A köztársaság jellemzoi
trónfosztáshoz, függetlenségi háborúhoz kapcsolódik(szakítást jelent a történeti államformával)
választott államfo (köztársasági elnök)
meghatározott ideig szól a mandátuma
kevésbé ceremoniális (kivéve USA)
5. A magyar állam története Államforma:
királyság (10001946) = 95 %
köztársaság (191819, 1946-tól)
Történeti kormányformák:
patrimoniális monarchia (1113/15. század)
rendi monarchia (15. század1848)
rendi képviseleti monarchia: 16081848
abszolút monarchia (1719. század)
Habsburg-kor, kísérletek: különösen 17651790
6. A királyi hatalom megszerzése Két feltétel: JOGCÍM + KORONÁZÁS
Jogcím = trónigény jogalapja
Árpád-korban: nemzetségi alapú (vérségi)
azon belül: primogenitura v. senioratus? Idoneitas?
vegyesházi királyok idején: választáson alapul
rendek királyválasztási joga érvényesül, 15. század
Habsburg-korban: dinasztikus
lemondás a királyválasztás jogáról: 1547, 1687, 1723 (= Habsburg család öröklési rendjének elfog.)
7. Koronázás 1. Eredete:
zsidó (ószövetségi): felkenés (Saul
)
hellenisztikus: diadema, korona (koszorú)
A magyar király megkoronázása
három érvényességi kellék
esztergomi érsek
Szfvár (Boldogasszony templom)
Szt.Korona
8. Koronázás 2. A koronázás menete:
felkenés (kezek, hát, szentelt olajjal, érsek)
palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, zászló)
eskütétel az ország törvényeire
Szent Korona rátétele az uralkodó fejére
fooltárnál többeket lovaggá üt (karddal)
Szt. Péter és Pál templomban törvényt lát
városon kívül 4 égtáj felé csap a karddal
lakoma
9. A koronázási eskü és hitlevél A király a koronázás során esküt tesz a magyar alkotmányra (a régi törvényeket, szokásokat betartja
)
Kötelezettségvállalásairól hitlevelet bocsát ki (amelyet a koronázási eskü szövegével együtt a Corpus Iurisba becikkelyeznek)
Lényeg: a rendi alkotmány tiszteletben tartása (korlátozott monarchia)
II. József az egyetlen, aki ezt nem vállalja
10. A király jogállása 1., személyes felségjogok (tiszteletjogok)
a király személyéhez kötodnek; olyan jogosultságok, amelyek az o sajátos jogállását hivatottak védeni vagy szimbolizálni
2., uralmi felségjogok
közhatalmi jogosultságok (a király alkotmányos hatáskörei)
11. A személyes felségjogok Felség (maiestas) megszólítás
Címek, rangok (Magyarország és társországok apostoli királya stb.)
Címerhasználat joga: az ország címerét a saját családi címerébe iktathatja
Udvartartás joga
Testorség tartásának joga
Ünnepek (születés, koronázás, halál
)
Személye SZENT ÉS SÉRTHETETLEN
Az uralkodó FELELOTLEN
12. Az uralmi felségjogok csoportosítása:
Törvényhozással kapcsolatos jogok
Végrehajtó hatalommal (az ország kormányzásával, igazgatásával) kapcsolatos jogok
klasszikus államfoi jogkörök
végrehajtó hatalmi jogkörök
Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok
Egyházkormányzati jogkörök
13. A törvényhozással kapcsolatosuralmi felségjogok: Patrimoniális államban
a Királyi Tanáccsal alkotja a decretumokat
Rendi államban
a törvényeket az országgyulésen fogadják el
kezdeményez, szentesít
összehív, elnapol, berekeszt, feloszlat
Abszolutizmusban
rendeletalkotás (pátensek, edictumok)
14. (A polgári átalakulást megelozoen minden központi végrehajtó jogkört a király gyakorol, nincs független, a parlamentnek felelos végrehajtó hatalom;
a király hatásköreinek a törvények, privilégiumok /pl. rendek autonómiája/ és a régi szokások szabnak gátat)
Patrimoniális államban
nincs korlátja a királyi végrehajtó hatalomnak (udvar, megye)
Rendi államban
Rendi alkotmány és nemesek jogai korlátozzák (nemesi vmegye)
birtokadományozás, nemesi cím adományozása, privilégiumok adományozása
kinevezési jog (országos és udvari méltóságok, tisztségek)
hadsereg irányítása (hadüzenet, békekötés, hadvezérség)
nemzetközi kapcsolatokban Mo-ot képviseli, követeket küld és fogad
gazdasági-pénzügyi jogosultságok (pénzverés, vámszedés, királyi monopóliumok, vásártartás engedélyezése stb.)
Abszolutizmusban
királynak felelos kormányzati szervek (dikasztériumok) A végrehajtó hatalommal kapcsolatosuralmi felségjogok:
15. Patrimoniális államban
a király a legfobb bíró
Rendi államban
a tényleges bírói feladatokat leadja (nádor, ob., tm.)
a nevében bíráskodnak;különös kiváltságot jelent, ha valaki felett o
kegyelmezési joga mindvégig megmarad
Abszolutizmusban
kiépül a központi bírósági szervezet
16. Patrimoniális államban
a király a keresztény egyház világi vezetoje, o hozza létre az egyházmegyéket (10-et), egyházszervezetet, az o akaratából lehet valaki fopap (püspök)
Rendi államban
egyházszervezési jog megmarad (hozzájárulása kell)
fokegyúri jog (ua. mint az invesztitúra) is!
Abszolutizmusban
ua. mint a rendi államban
17. A király helyettesítése 1. Családon belüli helyettesítési formák:
anyakirályno (Árpád-korban), nemzetségi eredetu
király kiskorúsága esetén automatikusan (anyja)
illetve a király kérésére, távolléte esetén (anyja, esetleg felesége)
ducatus
családi viszályok, trónviszály feloldására
eloször: 1048. I. András fia, Béla herceg
rex iunior
késobbi trónviszály elkerülésére (utódjelölés)
II. András fia, Béla (Isten kegyelmébol és atyja akaratából
)
reginatus
királynét is megkoronázzák (nincs önálló közhatalmi jogosítványa, férje méltóságán osztozik, o is Felség)
corregens
Mária (Luxemburgi Zsigmond), Mária Terézia (Loth. Ferenc)
18. A király helyettesítése 2. Gubernator = gyámkormányzó
a király kiskorúsága idejére az országgyulés választja
jogköre korlátozott (lásd: 1446, Hunyadi János)
12 tagú tanáccsal ítélkezhet
hutlenségi perben nem járhat el, nem adhat kegyelmet
4 tagú tanáccsal együtt gyakorolhat kinevezési jogot
32 jobbágytelket meghaladó birtokot nem adományozhat
Locumtenens = helytartó
a király távolléte idejére, általa kijelölt helyettes
A királyt képviseli, döntéseit hajtja végre
1485. Nádori cikkek!