1 / 18

A feud lis s rendi kor llamfoi int zm nye

Mirol lesz sz??. az ?llamfoi int?zm?ny, ?llamfo ?s ?llamformaa kir?lyi hatalom megszerz?s?nek jogc?meiKoron?z?sa kir?ly jog?ll?sa, alkotm?nyos hat?sk?reiszem?lyes ?s uralmi fels?gjogoka kir?ly helyettes?t?se. Az ?llamfoi int?zm?ny. Defin?ci??A legfobb politikai hatalom (szuverenit?s) birtok

barb
Download Presentation

A feud lis s rendi kor llamfoi int zm nye

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


    1. A feudális és rendi kor államfoi intézménye Képes György

    2. Mirol lesz szó? az államfoi intézmény, államfo és államforma a királyi hatalom megszerzésének jogcímei Koronázás a király jogállása, alkotmányos hatáskörei személyes és uralmi felségjogok a király helyettesítése

    3. Az államfoi intézmény Definíció „A legfobb politikai hatalom (szuverenitás) birtokosa vagy reprezentánsa egy adott államban” Az állami szuverenitás, az állam egységének megtestesítoje belföldön Az állami szuverenitás képviseloje külföldön (nemzetközi vagy külso szuverenitás) Tényleges közhatalmat is gyakorol(hat) A három hatalmi ág intézményeivel együttmuködik

    4. Államfo és államforma /köztársaság vagy monarchia/ – A monarchia (pl. királyság) jellemzoi: történeti államforma (minden jelentosebb állam monarchia volt) öröklött államfoi tisztség (trónöröklés) élethosszig szól a mandátuma ceremoniális, helyenként szakrális jelleg – A köztársaság jellemzoi trónfosztáshoz, függetlenségi háborúhoz kapcsolódik (szakítást jelent a történeti államformával) választott államfo (köztársasági elnök) meghatározott ideig szól a mandátuma kevésbé ceremoniális (kivéve USA)

    5. A magyar állam története Államforma: királyság (1000–1946) = 95 % köztársaság (1918–19, 1946-tól) Történeti kormányformák: patrimoniális monarchia (11–13/15. század) rendi monarchia (15. század–1848) rendi képviseleti monarchia: 1608–1848 abszolút monarchia (17–19. század) Habsburg-kor, kísérletek: különösen 1765–1790

    6. A királyi hatalom megszerzése Két feltétel: JOGCÍM + KORONÁZÁS Jogcím = trónigény jogalapja Árpád-korban: nemzetségi alapú (vérségi) azon belül: primogenitura v. senioratus? Idoneitas? vegyesházi királyok idején: választáson alapul rendek királyválasztási joga érvényesül, 15. század Habsburg-korban: dinasztikus lemondás a királyválasztás jogáról: 1547, 1687, 1723 (= Habsburg család öröklési rendjének elfog.)

    7. Koronázás 1. Eredete: zsidó (ószövetségi): felkenés (Saul…) hellenisztikus: diadema, korona („koszorú”) A magyar király megkoronázása három érvényességi kellék esztergomi érsek Szfvár (Boldogasszony templom) Szt.Korona

    8. Koronázás 2. A koronázás menete: felkenés (kezek, hát, szentelt olajjal, érsek) palást és hatalmi jelvények átadása (kereszt, jogar, országalma, zászló) eskütétel az ország törvényeire Szent Korona rátétele az uralkodó fejére fooltárnál „többeket lovaggá üt” (karddal) Szt. Péter és Pál templomban „törvényt lát” városon kívül 4 égtáj felé csap a karddal lakoma

    9. A koronázási eskü és hitlevél A király a koronázás során esküt tesz a magyar alkotmányra (a régi törvényeket, szokásokat betartja…) Kötelezettségvállalásairól hitlevelet bocsát ki (amelyet a koronázási eskü szövegével együtt a Corpus Iurisba becikkelyeznek) Lényeg: a rendi alkotmány tiszteletben tartása (korlátozott monarchia) II. József az egyetlen, aki ezt nem vállalja

    10. A király jogállása 1., személyes felségjogok („tiszteletjogok”) a király személyéhez kötodnek; olyan jogosultságok, amelyek az o sajátos jogállását hivatottak védeni vagy szimbolizálni 2., uralmi felségjogok közhatalmi jogosultságok (a király alkotmányos hatáskörei)

    11. A személyes felségjogok Felség (maiestas) megszólítás Címek, rangok (Magyarország és társországok apostoli királya stb.) Címerhasználat joga: az ország címerét a saját családi címerébe iktathatja Udvartartás joga Testorség tartásának joga Ünnepek (születés, koronázás, halál…) Személye SZENT ÉS SÉRTHETETLEN Az uralkodó FELELOTLEN

    12. Az uralmi felségjogok csoportosítása: Törvényhozással kapcsolatos jogok Végrehajtó hatalommal (az ország kormányzásával, igazgatásával) kapcsolatos jogok klasszikus államfoi jogkörök végrehajtó hatalmi jogkörök Igazságszolgáltatással kapcsolatos jogok Egyházkormányzati jogkörök

    13. A törvényhozással kapcsolatos uralmi felségjogok: Patrimoniális államban a Királyi Tanáccsal alkotja a decretumokat Rendi államban a törvényeket az országgyulésen fogadják el kezdeményez, szentesít összehív, elnapol, berekeszt, feloszlat Abszolutizmusban rendeletalkotás (pátensek, edictumok)

    14. (A polgári átalakulást megelozoen minden központi végrehajtó jogkört a király gyakorol, nincs független, a parlamentnek felelos végrehajtó hatalom; a király hatásköreinek a törvények, privilégiumok /pl. rendek autonómiája/ és a régi szokások szabnak gátat) Patrimoniális államban nincs korlátja a királyi végrehajtó hatalomnak (udvar, megye) Rendi államban Rendi alkotmány és nemesek jogai korlátozzák (nemesi vmegye) birtokadományozás, nemesi cím adományozása, privilégiumok adományozása kinevezési jog (országos és udvari méltóságok, tisztségek) hadsereg irányítása (hadüzenet, békekötés, hadvezérség) nemzetközi kapcsolatokban Mo-ot képviseli, követeket küld és fogad gazdasági-pénzügyi jogosultságok (pénzverés, vámszedés, királyi monopóliumok, vásártartás engedélyezése stb.) Abszolutizmusban királynak felelos kormányzati szervek (dikasztériumok) A végrehajtó hatalommal kapcsolatos uralmi felségjogok:

    15. Patrimoniális államban a király a legfobb bíró Rendi államban a tényleges bírói feladatokat leadja (nádor, ob., tm.) a nevében bíráskodnak; különös kiváltságot jelent, ha valaki felett o kegyelmezési joga mindvégig megmarad Abszolutizmusban kiépül a központi bírósági szervezet

    16. Patrimoniális államban a király a keresztény egyház világi vezetoje, o hozza létre az egyházmegyéket (10-et), egyházszervezetet, az o akaratából lehet valaki fopap (püspök) Rendi államban egyházszervezési jog megmarad (hozzájárulása kell) fokegyúri jog (ua. mint az invesztitúra) is! Abszolutizmusban ua. mint a rendi államban

    17. A király helyettesítése 1. Családon belüli helyettesítési formák: anyakirályno (Árpád-korban), nemzetségi eredetu király kiskorúsága esetén automatikusan (anyja) illetve a király kérésére, távolléte esetén (anyja, esetleg felesége) ducatus családi viszályok, trónviszály feloldására eloször: 1048. I. András – fia, Béla herceg rex iunior késobbi trónviszály elkerülésére (utódjelölés) II. András – fia, Béla (Isten kegyelmébol és atyja akaratából…) reginatus királynét is megkoronázzák (nincs önálló közhatalmi jogosítványa, férje méltóságán osztozik, o is Felség) corregens Mária (Luxemburgi Zsigmond), Mária Terézia (Loth. Ferenc)

    18. A király helyettesítése 2. Gubernator = gyámkormányzó a király kiskorúsága idejére az országgyulés választja jogköre korlátozott (lásd: 1446, Hunyadi János) 12 tagú tanáccsal ítélkezhet hutlenségi perben nem járhat el, nem adhat kegyelmet 4 tagú tanáccsal együtt gyakorolhat kinevezési jogot 32 jobbágytelket meghaladó birtokot nem adományozhat Locumtenens = helytartó a király távolléte idejére, általa kijelölt helyettes A királyt képviseli, döntéseit hajtja végre 1485. Nádori cikkek!

More Related