NEVELÉSSZOCIOLÓGIA

1. NEVELÉSSZOCIOLÓGIA ELŐADÓ: DR. BODNÁR GABRIELLA bodnar.gabriella@bepf.hu

2. TEMATIKA • A nevelésszociológia kialakulása és fejlődése Magyarországon. (Elméletek, kutatások, meghatározások) • A nevelésszociológia alapjai (egyén-közösség, csoport, szervezet, társadalom) • Az informális nevelés szociológiája I. Család, szomszédság, munkahelyi szocializáció. • Az informális nevelés szociológiája II. szervezetek szocializációja. • Az iskola és a helyi társadalom • Iskolai kutatásmetodika, szervezetelemzése • Oktatás, felsőoktatás, oktató-hallgatói szerepek a mai Magyarországon • A kultúra és társadalom, az érték szociológiai fogalma, értékszocializáció • Az oktatási beruházások összetevői. Oktatáspolitikai és gazdaságpolitikai konzekvenciák. • A közoktatás irányítása, finanszírozása • A magyar pedagógus társadalom változásai, a pedagógus szerepek konfliktusai • A közoktatással kapcsolatos társadalmi elvárások • Az közoktatás egyenlőtlenségei • A nevelésszociológia legfrissebb kutatási eredményei 15.Az UNIÓ oktatáspolitikája és Magyarország

3. KÖTELEZŐ ÉS AJÁNLOTT IRODALOM • Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó 1994 • Halász Gábor és Lannert Judit (Szerk.):Jelentés a magyar közoktatásról 2003 OKI 2004. http://www.oki.hu/ • Kuczi Tibor: A pedagógusszerep néhány szociológiai jellemzői Valóság 1984/6. • Papp János (szerk.) : A tanári pálya Debreceni Egyetem,2000. • Trencsényi László: Pedagógusszerepek az általános iskolában, AK, Budapest,1988. • Kozma Tamás: Tudásgyár. KJK, Budapest, 1985.

4. AJÁNLOTT IRODALOM • Kozma Tamás (Szerk.) Társadalom és nevelés (Szöveggyűjtemény) Tankönyvkiadó 1989 • Falus I. 1993 A pedagógiai kutatás módszertana Nemzeti Tankönyvkiadó Bp. • Forray R. K.– Kozma T. Társadalmi tér és oktatási rendszer Akadémiai 1992 • Horváth-Szabó Katalin: Konfliktusok az iskolában Oktatáskutató Intézet 1992 • Mihály Ildikó (2002). Milyen lesz a jövő iskolája. OECD-tanulmányok magyarul. • http://www.oki.hu/cikk.asp?Kod=oecd-Mihaly-Milyen.html • Gallup (1999): Gallup-vizsgálat a pedagógiai minőségértékelés mai helyzetéről. Összefoglaló kutatási jelentés. http://www.gallup.hu/Oktatas/Release/Gq/pedmin990504

5. KÖVETELMÉNYEK A tárgy teljesítésének követelményei: • az előadás 60 %-nak látogatása, • megadott szakirodalom elsajátítása alapján feleletválasztásos teszt sikeres kitöltése • Első zh időpontja 2007. április 18. • Pót zh időpontja 2007.április 25.

6. A nevelésszociológia kialakulása Magyarországon Előzmények, elméletek Platon: utópikus nevelési gondolatok Felvilágosodás: Holbach, Helvetius Utópista szocialisták: Owen, Fourier, Saint-Simon A nevelés társadalmi funkciója XIX. sz. fontos politikai funkciónak tartotta a nevelést Társadalomelméletek A szociológia és a pedagógia kapcsolata A nevelés problémáinak társadalmi vonatkozásai

7. Szociológia és a pedagógia Durkheim: társadalmi tények, a kollektív tudat állapotai. A nevelés:az idősebb generáció ráhatása a fiatalokra, a társadalmi környezethez igazítás miatt. Mindenkire kiterjed, folyamatos, a közvélemény szabályozza. A nevelés jelenségei, mozzanatai, rendszerré kapcsolódnak. F.W. Znaniecki: Társadalomkutatás, az un. kulturális rendszerek természeti-történeti tények és a tudati-társadalmi értelmezések vizsgálata. Kulturális rendszerek: társadalmi cselekvések, kötelékek, személyiség csoportok.

8. Nevelésszociológiai kutatások • Környezet • Struktúra • Alkalmazott • Társadalomkritikai kutatások A nevelésszociológia fogalomrendszerét empirikus társadalomkutatási eredmények alakították ki. A társadalom és nevelés viszonyán kívül , a társadalmi struktúra, etnológia és környezeti kutatások fontosak.

9. Környezetkutatások • Századforduló és az I. világháború után • A gyermek és környezetének kapcsolata, szociálpedagógia- feladata: a gyermek közvetlen környezetének pozitív nevelési szempontú kialakítása • Ökológiai szemlélet csak később került előtérbe, szociálökológia • Oktatásökológia: iskolák tanulmányi színvonalának elemzése (angolszász országokban, a század első felében)

10. Struktúrakutatások Társadalmi szerkezet empirikus kutatása 30-as évek Amerika: iskolába ki- belépés, kontreszelekció, iskolai siker, pálya”futás”, társadalmi rétegződés. Kontraszekció kérdése A hatalom elosztásának réteg-, ill. osztályjelleg kutatása. Társadalmi helyzet meghatározottsága: iskolai, pálya választása, otthonról, iskolából hozott tudásanyag. Az intézményes nevelést meghatározza a társadalom felépítése. Konfliktusforrások

11. Kultúrakutatások Etnológia szerepe a társadalomkutatásokban. Összehasonlító kutatások konklúziói. A kultúra elemeinek szerepe generációkban Amerikai kutatások a 40-es években: a helyi társadalmak, rétegződés és a nevelési rendszer leírása. Szocializáció és szocializációs kutatások Berstein szociolingvisztikai kutatásainak eredményei

12. Alkalmazott kutatásokjelentősége Funkcionalista, kritikai elemek szerepe a modern szociológiában. II. Világháború után országok oktatási rendszerének megtervezése. 50-es évek, fejlődő országok iskolarendszerének tervezése. 60-as évek alfabétizmus felszámolása (ázsiai,afrikai, latin-amerikai területek) Nevelés és oktatás szemléletbeli átalakulása

13. Társadalomkritikai kutatások A társadalom és nevelés viszonyának kritikája 60-as évek: polgárjogi mozgalmak (Amerika), reform-cselekvések szükségessége, kompenzáló oktatás 70-es évek: a kompenzáló oktatás nem növeli a munkaerő-kereslethez, növeli a versenyt a munkaerőpiacon . Változatás szükséges: munkaerő képzettségének, munkaerő-kereslet változtatása, színes bőrűek iskoláztatása, művelődési egyenlőtlenség eltörlése Szabad iskola, alternatív iskola szerint az iskola a társ. Egyenlőtlenségek legfontosabb oka.

14. Nevelésszociológia Magyarországon I.Világháború előtt: Huszadik század folyóirat, társadalomkritika-jogszociológia, közoktatás kritikája, iskolareformok. Környezettanulmányozások, a gyermek fejlődését befolyásoló tényezők elemzése. Két világháború között: népi írók szociográfiája, Imre Sándor, sárospataki tehetségkutatók szerepe, jelentősége a falu, vidék oktatása szempontjából. Németh László:Medve utcai iskola történetéről. Illyés Gyula: Lélek és kenyér. A korabeli magyar parasztgyerek lélektani fejlődésének bemutatása (Kozmutza Flóra segítségével)

15. II. Világháború után: az empirikus vizsgálatok beszűkültek. 60-as évek társadalmi rétegződés vizsgálatai, statisztikai adatgyűjtés, oktatásra vonatkozó kutatási eredmények. A társadalmi rétegződés-tanulmányi eredményesség összefüggései. 70-80-as évek: iskolázottság, rétegződés vizsgálatok, munkásság számának növekedése, alkalmazottak fontossága, parasztság önfelszámolódása jellemző. A társadalmi háttér és a tanulmányi teljesítmény összefüggése. A tan. teljesítmény társ. struktúrára gyakorolt hatásának vizsgálata. Lányok-fiúk esélyegyenlőtlenségének vizsgálata.

16. Meghatározások a nevelésszociológiával kapcsolatban • Határtudomány: egyes szakszociológiák olyan megállapításainak gyűjteménye, amelyek összefüggnek az oktató-nevelő munkával. • Szociológiából nem az elméleti ismeretanyagot választják ki, hanem a módszereket, az iskolai gyakorlatra. • Az oktatási rendszer problémáinak feltárására vállalkozik. • Oktatási rendszer problémáinak feltárásában, döntés előkészítés alkalmazható. • Nevelésszociológia feladata: oktatástervezés és társadalmi tervezés.

17. Nevelésszociológiák Nevelésszociológiák aspektusai A nevelés szociológiája: a nevelés társadalomba való bevezetése, nemzedékváltás folyamata, a szocializációt alakító hatások jelentősége. Pedagógiai szociológia: a gyermeket körülvevő társadalmi együttesek (nevelési rendszerek) szociológiai elemzése. Iskolaszociológia: oktatásügyi (nevelési) intézmények helye a társadalmi szervezetek keretei között. Az iskola a tanügyigazgatás rendszerében. Oktatásügy szociológiája:azoktatási rendszer szerepe a gazdasági társadalmi fejlődésben, társ. szerkezet változása az oktatási rendszer segítségével.

18. Egyén és közösség A szociológia legfontosabb fogalma a környezet Ökoszociális környezet : környezeti és közösségi környezet, emberi együttéléseket meghatározott környezeti feltételek között Fejlődéselméleti megközelítés szerint: az ember kialakulása meghatározott és alkalmazkodása, a közösségi létéből adódik. Pszichoszomatikus jellemzők: testi és lelki funkciók egységet alkotnak. Biogén és pszichogén szféra egységben van.

19. Kultúra • Az ember az ökoszociális rendszer része, amiből kiemelkedik. • A közösség tagjai, azonos környezetben élnek, és fokozatosan átalakítják azt. Együvétartozás elmélete. • Azonos és hasonló szükségletek, beállítodás, stabilizálódás. • Szükségletek együttes kielégítése, közös viselkedési elemek, mintákat hoz létre, tapasztalatok, amelyek hagyományozódnak kultúra létrhozása.

20. A szociális tanulás folyamata • A nemzedékek egymásnak adják át kultúrájuk elemeit. • Tapasztalatok átadása, tevékenységek megőrzése, normák szankcionálása, újabb tevékenységeket, normákat alakított ki. • Generációkon keresztül hagyományozott normák, közös integrációt eredményeznek, és alkalmazkodási lehetőséget adnak a váratlan kihívásoknak . • Individualizáció : a személyiség egyedisége, egyszerisége, kiemelkedési lehetőség a közösségből. • Az egyén beilleszkedik a közösségbe, és kialakul a személyisége

21. Tanulási folyamat, identitáskrízis • Szociális tanulás folyamata, fejlődési szakaszok: az egyén teljes életútját átszövi, társadalmi hatások jelentőségét kiemeli. • Különböző közösségekben történik. • A tanulási folyamat nem midig harmonikus, krízisei is vannak. „Ki vagyok én?” • Krízist okozó tényezők: tapasztalat hiánya, személyiség keresés, vesztés, függőségi helyzet megoldása,, „úttévesztés” mint integritás válság. • Probléma: az alapok elvesztése, önazonosság válsága.

22. A társadalmi csoport A csoport fogalma: Közvetlen személyes együttműködésen alapuló szervezettegyüttes Társadalmi kiscsoport • két vagy több személy • közös tulajdonságok • mi tudat • közös célok deklarálása • kapcsolati háló • együttes munka a közös célok megvalósításáért • az együttműködés során szabályok kötelezettségek,hagyományokalakulnak ki.

23. Társadalmi nagycsoport • egy vagy több közös ismérvvel rendelkeznek • mi tudat • önálló arculat, többé kevésbé meghatározott célokkal • az össz-társadalomban önálló egységként számba vehetők • nincs feltétlen személyes kapcsolat • céljaik és jellemzőik a történeti fejlődés során változnak

24. A tagok egymáshoz viszonyított megnyilvánulása alapján: Formális csoportok- a szervezetek. bizonyos feladatok elvégzésére hozzák létre. jellemző szerep az alá - fölé rendeltség. Informális csoportok: önkéntes tagság. kapcsolatok mellérendeltek és rokonszenvi alapúak. a csoport léte az egyéneken múlik. Vonatkoztatási csoport: olyan mércének tekintett csoport, melyet saját viselkedésünk,véleményünk,nézeteink és értékeink kialakításának érdekében összehasonlítási alapul használunk. egyén nem feltétlen tagja a csoportnak.

25. A csoport struktúrája. • alapstruktúra - munkamegosztáson alapuló funkcionális kötelékrendszer. • érzelmi struktúra /rokon és ellenszenv kapcsolatok/ szociometria/. • kommunikációs struktúra /az információtovábbítás hálózata/. • presztízs és hatalmi struktúra /olyan eszköz feletti rendelkezés alapján, amelynek révén a hatalmi pozícióban lévőknek módjukban áll mások viselkedését szabályozni/. • a "makro" tükröződése /rétegtagozódás, nem, életkor szerinti tagozódás jelenségei/.

26. Státus és szerep státus - a struktúrában kialakult pozíció, helyzet. szerep - a státushoz fűződő elvárások összessége, viselkedés. szereptípusok • a makrostruktúrához fűződő alapvető szerepek, • általános típusú/ nem, kor/, adott • alapvető típusú /konkrét foglalkozáshoz kapcsolódó/, foglalkozási szerepek, • csoportstruktúrához kacsolódó, • a csoportban elfoglalt helyből következnek. • ad hoc szerepek, spontán szerepek.

27. Szervezet Fogalma.  "A szervezet formalizált struktúrával rendelkező másodlagos csoport." Külső elhatározás meghatározott célok érdekében,rendszer amely programszerűen törekszik a kitűzött célok elérésére. Ennek érdekében: • formalizált struktúra, alapszabály és működési szabály, a szervezet tagjainak meghatározott státusa van, • a formalizált struktúra általában hierarchikusan épül fel. • a tevékenység koordinációját a szabályzatokból adódó hierarchikus irányítás ésinformációs rendszer biztosítja. • a formalizált struktúrára épülve informális csoportképződmények is kialakulhatnak, a tevékenysége általában szélesebb, mint az a cél amiért létrehozták. • a szervezet önmagában is rendszer és egy-egy átfogóbb rendszer részeként tagja egy vagy több rendszernek.

28. Szervezeti alkalmazkodás (Merton:szervezeti célok és szankciók) • Konformitás azonosul a célokkal, és elfogadja a szankciókat • Ritualizmusnem azonosul a célokkal, csak a szankciók hatására cselekszik (pl. hívő aki végzi a szertartást, de nincs fogalma az eredeti jelentésről, vagy nem is ért vele egyet.) • Közönysem a célokkal, sem a szankciókkal nem azonosítja magát (a szervezet alkalmazza, de nem vállal részt) • Innovációazonosul a célokkal, szembeszáll viszont a szankciókkal (ua. akarja mint a többiek, de másként, „alkotó nyugtalanság”) • Rebelliónem azonosul a célokkal és nem fogadja el a szankciókat sem (nem fogadja el a szabályokat és a célokat sem, hanem helyettük másokat tart magára nézve érvényesnek, pl. ellenkultúra)

29. Irányítás - vezetés - hierarchia. Státuspozíciók, döntések/információ birtoklás/. utasításadás különböző lehetősége, a felelősség különböző mértéke, jutalmazási rendszer,törzskar,döntési jogkörök megoszlása. A hierarchikus felépítettség. hatalmi viszonyok, az érdekek és a kontroll. a hatalom olyan társadalmi viszonyt jelent, amelybenmeghatározott személyek, személyeknek vagy csoportoknaklehetőségük van arra, hogy mások magatartását befolyásolják, másokat engedelmességre kényszerítsenek.. érdekviszonyok, érdekérvényesítés. a hatalmi viszonyok nem statikusak, hanem folyamat jellegűek. szervezetben nem csak a szervezeti célok hatnak, és nem csupán a formális struktúra él. az egyéni és szervezeti célok nem mindig azonosak. a nem formalizált kapcsolatok és csoportok a szervezet formalizált céljaival ellentétes hatást gyakorolhatnak.

30. Társadalom Társadalmi tér Területi-társadalmi közösségek Társadalmi magatartások Szociális szervezetek

31. A szocializáció színterei

32. Család és társadalom A család fogalma • Néprajzi • Jogi • Interakcionalis • Strukturális-funkcionalista • Fejlődési családmodell • Marxista • társadalomstatisztikai

33. Család funkciói • Biológiai: reprodukció, a család utódokat hozzon létre • Gazdasági funkciók: családi gazdaság a termelőmunka része • Társadalmi: társadalmi különbségek átörökítése, szocializáció fontossága

34. A CSALÁD MINT KÖZVETÍTŐ TÁRSADALMI EGYSÉG • 6 éves korig tartó alapszocializációs folyamat. • Megalapozódik az egyén társas viselkedése: alapszemélyiség, mint szűrőrendszer jön létre: - érzelmi és viselkedési modellek, mint diszpoziciók, - értékrendszer alapozása.

35. A család, mint kiscsoport • Apa: instrumentális vezető. • Anya: expresszív-emotív vezető. • Kialakul az alapszemélyiség: a lelki élet valamennyi nagy alapterületének (megismerési, érzelmi és akarati élet) a kezdeményei kialakulnak. • Mivel a korai tapasztalatok nagyon erősen és mélyen vésődnek be, így a későbbi élet során ez percepciós szűrőként működik.

36. JÓL MŰKÖDŐ CSALÁDOK: Az alrendszerek közötti határok tisztán kivehetők. Erős szülői alrendszer. A szülők szociális hatalommal rendelkeznek. Pozitív feed-back mechanizmus. KEVÉSBÉ HATÉKONY CSALÁDOK: Nem működnek az alrendszeri határok. Gyenge a szülői alrendszer. A szülők nem rendelkeznek megfelelő szociális hatalommal. Korlátozott lehetőségek. Családok működése

37. Családok életmódja Szubkultúra • Saját kultúra • Közös kulturális elemek Életmód • Objektív keretek • Tartalma Megismerés • Iskolázottság • Jövedelem • Lakás, háztartás • Kulturális ellátottság

38. Családi szocializációs funkciók Biológiai ritmus • szakasz: fiatal szülők + 1 gyermek • Szakasz: már több fiatal gyermek • 3. szakasz: iskolás gyermekek • 4. a gyermekek családalapítása Szocializációs funkciók • biogén szféra- gondozás, pszichogén szféra-érzelmi alapok, biztonságérzet, beszéd, interakciós tér, modell, identitás Szocializációs zavarok: • Biológiai- öröklés, pszichológiai- személyiségfejlődés • szociológiai

39. Szomszédság Környék • Környezet (az ember tevékenységével változik) • Szubjektív tér (gyermeknek, közvetlen környezete, felnőttnek, munkahely, lakóhely, bevásárlási pont, mindkettő kultúra függő) • Objektív tér (objektumok és tájékozódási pontok, gyermek először ismeri meg, és a felnőttnek tájékozódási pontok) • Társadalmi és politikai tér ( informális és formális nevelés) • Helyi társadalmak (egyének térben elhatárolható közössége, politikai erőtér, fórum)

40. Szomszédság 2. Civil társadalom: állam nélküli társadalom, nem felülről szervezett, tagjai elhatárolódnak az álamtól, önszerveződő A szociológiai és politikai irodalom fogalma, helyi társadalom A közösség tagjai, alulról kezdeményeznek, az együttműködés és együttélés miatt. A civil társadalomban fontos szerepe van a szociális tanulásnak.

41. Munkahely Pályaalkalmazkodás: munkahelyi szocializáció, új csoportok, új beilleszkedés, első munkahely . Pályaválasztás: általános képzés, önnevelés igénye, munkaerkölcs kialakulása (lelkiismeretesség, kitartás, motiváció), társas alkalmazkodás, életeszmények kialakulása. Pályaválasztás: szakmai képzés, munkaérettség, társadalmi érettség Munkába állás: hierarchia, szervezeti keretek, szervezeti kultúra, beilleszkedés, fluktuáció

42. Vallás Nevelésszociológia: vallásos magatartás lényege Vallásos kultúra, transzencendencia, valamit meghaladó, azon túllépő, létezőn kívüli, földöntúli. Mitosz: jelképes, metaforikus, titokzatos történetek. Hit: vallási közösségek körében, • Függés, közösségi gyökerek • imádás, felajánlkozás, és kitárulkozás • remény, • Kiválasztottság, szolidaritás Rítusok: vallási közösség speciális tevékenységei, imádság, áldozat, varázslat, szertartás.

43. A vallásos szükséglet Szociálantropológiai elméletek: Természeti kihívások Korrobori ( Közös szertartásos tánc, Durkheimírja le az együttes élmény sajátos formáját) Álom (Taylor: Az elalvás és az álom megrendítő élménye, amely az elmúlást idézi fel, az állom ismétlésre szolgálnak a vallásos viselkedési minták) Szociológiai elméletek: Hatalmi viszonyok (a hatalmat az egyén és az adott közösség önmagán túlit fogja fel, amellyel adottságként számos) Munkamegosztás (A beavatottak - akik a transzcendenshez közelebb kerültek – elkülönültek a közösség többi tagjától, tevékenységük professzionalizálódott, - hagyományozhatóvá vált és beépült a kultúra egészébe) Ópium („a vallás,ópium a népeknek”)

44. Filozófiai elméletek: • Skolasztikus hagyomány (A megismerés korlátainak a megtapasztalása, értelmünk törvényeinek feladása, elfogadása annak, ami egyébként érthetetlen volna) • Augustinusi hagyomány (Szt.Ágoston a transzcendens egyéni megtapasztalása – bűntudat, kegyelem, megtisztulás. A kereszténység számos megújulása pl. protestantizmus lutheri irányzata) • Romantika (a romantikus vallásosság az érzelmi szükségletek kielégítését keresi „feltétlen függés érzete” • Egzisztencializmus (Paul Tillich: a vallásosság az ember alapvető ügye, a végső és legfontosabb kötöttség)

45. Pszichológiai elméletek: • Félelem ( a katharzis szembesül a végső emberi tragédiával, hogy nyomában megtisztuljon) • Tudattalan (A tudatunknak, önmagunk megismerésének tapintható korlátai vannak, pszichiátriai viselkedési minták) • A tudat szerkezete (Alport: az ember nem tud élni anélkül, hogy bizonyos személyiségvonásait ki ne vetítse a környezetére, biztonságra van szüksége, és hogy megszerezze, képet alkot magának róla

46. Média Média: írott és elektronikus sajtó Kommunikáció: információcsere, közlés, emberi-társadalmi viszonyok kifejeződése. Funkciói: Tájékoztatás, szocializáció, motiváció, vita és eszmecsere, oktatás, kulturális fejlődés, szórakoztatás, integrálás Fajtái: közvetlen és közvetett, technikai és nem technikai jellegű kommunikáció, intézményes formák Fejlődése: a társadalom adott fejlődési szintje szoros kapcsolatban van a társadalom kommunikációs rendszerének állapotával

47. Tömegkommunikáció Tömegkommunikáció: tömegesség, heterogenitás, technikai közvetítettség Szerkezete: illeszkedik a társadalom politikai intézményrendszerébe, és az oktatási-művelődési intézmények rendszerébe. Strukturálisan rendezett. Horizontális: piaci elven működő és közszolgálati szervezetek Vertikális: országos napilapok, tv- radió programok, regionális szervezetek. Funkciói: tájékoztatási-tájékozódási, értékhordozó-normateremtő, szórakoztató, napirend-alakító.

48. Tömegkommunikáció hatásai Szelektivitás: a közönség válogatása, eszközök, csatornák, programok tekintetében Érdekeltség: a már meglévő infok, ismeretek bővítése könnyebb, mint újak megteremtése. Hatás: meggyőzés hitelessége, a kommunikátor személyisége, hatékonyság, tartalom, célközönség Megkeresése. Kommunikátorok: véleményvezérek, személyes közlés jelentősége, érdek, érdekeltség Tömegkommunikáció: pótolja a közösséget, összekapcsolja az egyéneket.