Az internetről

1. Az internetről

2. Tartalom • Levelezés – email • Levelezőrendszerek • Az elektronikus levél felépítése • Levelezőprogramok szolgáltatásai • IRC • Messenger programok • Levelezőlisták, hírcsoportok • Keresés, tájékozódás az interneten • Internetes keresők • Portálok, linkgyűjtemények • Az internet elérési lehetőségei • Néhány internetes protokoll • Források - egyben ajánlott címek • Az internet alapelvei • Az internet rövid története • Az internet működése • Csomópontok azonosítása – IP cím • Csomópontok azonosítása – domain név • Domain nevek hierarchiája • Az internet legfontosabb szolgáltatásai • FTP • FTP kapcsolat létrehozása… • Telnet • WWW – böngészés • A HTML dokumentumok • Weboldalak címzése – URL

3. Az internet alapelvei Az USA-ban az 1960-as hidegháborús években katonai céllal kezdtek egy olyan kommunikációs hálózat fejlesztésébe, amelyet nem lehet egy jól irányzott csapással megsemmisíteni. Ez a következő két alapelv alapján volt megvalósítható: • csomagkapcsolt adatátvitel:az üzenet kisebb, azonos méretű bitsorozatokra (csomagokra) bontva jut el a kibocsátótól a fogadóig. • decentralizált hálózat:egyenértékű számítógépek alkotják, nincs kitüntett szerepű csomópont. A fogadóállomás rakja össze az üzeneteket, amelyek tartalmazzák a feladó és a címzett azonosítóját, a csomag sorszámát és azt, hogy az adott üzenet hány csomagból áll. A csomagok nem feltétlenül ugyanazon az útvonalon jutnak a feladótól címzetthez. A terheltségtől függően minden továbbító állomás az optimális megoldást igyekszik választani. Ez a megoldás megbízható kommunikációt eredményez, mivel egy csomópont kiesése esetén is célbaérnek a csomagok. << TARTALOM

4. Az internet rövid története (1) • 1960-as évek: az USA-ban nagygépek összeköttetése telefonvonalon, azaz már meglévő kommunikációs hálózaton keresztül. • 1969: ARPANET (Advenced Research Project Agency) az USA Védelmi Hivatala (Pentagon) • szeptember az első kapcsolat a Kaliforniai Egyetemen • december telefonkapcsolattal 4 gép • 1971: 15 nagyszámítógép (host), első e-mail elküldése • 1972: 37 nagyszámítógép, melyekhez további hostokat kapcsolnak (alhálózatok) • @ jel e-mailben • első online chat • 1974: új, egységes protokoll • TCP/IP a kommunikációs szabvány • egységes címzési rendszer (IP cím) • 1982: kapcsolat más hálózatokkal (MILNET, Bitnet, Usenet, NSFNET) ill. más országokban található nagyméretű hálózatokkal << TARTALOM

5. Az internet rövid története (2) • 1986-ban az NSF (National Science Foundation, USA Nemzeti Tudományos Alapítványa) működteti az NSFNET gerinchálózatot az újonnan létrejött helyi hálózatok összekapcsolására. 1989: INTERNET lesz a hálózat neve. • 1991: www (world wide web) európai Részecskefizikai Kutatóközpont, Svájc (CERN): LeeTim Berners-Lee és Robert Cailliau elgondolásai alapján olyan rendszer született, ami forradalmasította a kommunikációt. Innentől a számítógépekhez nem értő laikusok is könnyedén, minden tanulás nélkül navigálhatnak az interneten 1998-ra mintegy 300 millióra nőtt a webdokumentumok száma, és a web naponta további másfél millióval oldallal bővül. • 1992 Magyarországon az akadémiai közösség tagjai (kutatóintézetek, egyetemek) hozzájuthatnak a teljes körű Internet eléréshez. • 1997 - ben Magyarországon beindított Sulinet program célul tűzte ki minden középiskola kapcsolódását az Internethez. • Napjainkban az interneten találaható tartalmak jelentős részét a felhasználók alakítják, töltik fel: közösségi oldalak, fájlcserélők, videomegosztó alkalmazások, blogok stb. formájánan. Ezt a „közösségi médiát” emlegetik WEB 2.0 (webkettő) néven kb 2004 óta. << TARTALOM

6. Az internet működése • Az internetnek nincs központja. Minden, a hálózatra kötött gép elvileg lehet kiszolgáló és ügyfél is. Bármely csomópont képes kapcsolatot teremteni bármelyik másik csomóponttal. • Az Internet nem profitorientált. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem üzleti alapon működik. Fizetni kell a szolgáltatóknak kapcsolat biztosításáért, minőségéért és a telefontársaságoknak a kommunikációs vonalak használatáért. Az Internet talán legfontosabb összefogó szervezete az Internet Society (ISOC). A társaság nyílt, tagja lehet bármely szervezet vagy magánszemély. Célja az Internet technológiával történő információcsere összehangolása, fejlesztése. Az ISOC által felkért, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező önkéntesekből áll az Internet Architecture Board (IAB) melynek feladata többek közt a szabványok elfogadása, a címzési rendszer karbantartása. Magyarországon Az Internet Szolgáltatók Tanácsa Tudományos Egyesület (ISZT) 1997-ben alakult abból a célból, hogy a magyar internetszolgáltatók közötti szakmai koordinációt és érdekképviseletet biztosítsa. << TARTALOM

7. 195.199.223.18 Csomópontok azonosítása – IP cím Az IP cím az internetre kapcsolt számítógépek egyediazonosítószáma. • Ez egy 32 bites (4 byte-os) szám, amelyet pontozott decimális formában szokás leírni, pl. 195.199.223.18 • Az IP címek segítségével 232 (több mint 4 000 000 000) különböző csomópont címezhető meg. • A nagy méretű, sok számítógépet üzemeltető szervezetek ún. A osztályúcímekhez juthatnak. Ekkor az első bit 0, a hálózat azonosítására az első byte fennmaradó részét használjuk. A hálózaton belüli gépek azonosítására a fennmaradó három byte használható. • A közepes méretű cégek címtartománya a B címosztály. Az intézményt az első két byte azonosítja, a hálózat gépeit pedig az utolsó kettő byte. • A C címosztály a kevesebb gépet üzemeltető cégek ellátását szolgálja. A hálózat azonosítására az első három byte-ot használjuk, a hálózaton belüli gépek azonosítására az utolsó byte szolgál. Az IP címek kiosztását az InterNIC (Network Information Center) felügyeli területi megbízottjain keresztül. Egy vállalat vagy szervezet internetszolgáltatójától egy címtartományt kap, amelyen belül szabadon jelölheti ki gépeinek címét. << TARTALOM

8. Csomópontok azonosítása - domain név domain = tartomány, körzet, zóna • az IP címek nem tükrözik a csomópontok területi elhelyezkedését. • A területi vagy még inkább szervezeti, logikai elhelyezkedést tükröző domain nevek rendszere kiküszöböli ezt a problémát. Megjegyzése is könnyebb, mint egy 12 jegyű számnak. ktk.pte.hu maps.google.com, gmail.com, webmester.lap.hu Minden megnevezéshez tartozik egy zóna. Minden zónában egy vagy több DNS szerver (Domain Name Server) működik, és az adott egységhez tartozó információkat (domain nevek és a hozzájuk tartozó IP címek) hivatalos formában tárolja. Ez a rendszer egy elosztott adatbázis: különböző részei fizikailag különböző csomópontokon helyeken helyezkednek el. radnoti-pecs.sulinet.hu << TARTALOM

9. Domain nevek hierarchiája A legfelső szinten lévő úgynevezett Top Level Domain kétféle lehet: A domain nevek rendszere hierarchikus: a legjobboldalibb pont utáni név jelenti a legmagasabb szintet (Top Level Domain). << TARTALOM

10. Az Internet legfontosabb szolgáltatásai • Email (levelezés) • IRC (Internet Relay Chat) • Hírcsoport (NewsGroup) • FTP • Telnet • WWW (böngészés) Amikor az internet szolgáltatásait használjuk, soha nem a számítógépek kommunikálnak más számítógépekkel, hanem számítógépeken futó programokkommunikálnak más számítógépeken futó programokkal. Kétféle programot veszünk igénybe az internet használata során: a klienst és a szervert. A kliensprogram az, amelyik a lokális terminálunkon fut, ez a program jeleníti meg képernyőnkön az információkat, fogadja a billentyűleütéseket és az egérrel végrehajtott műveleteket, továbbítja a kiszolgálónak. A szerverprogram abban a számítógépes rendszerben fut, amelyik a szolgáltatást biztosítja. Várja a felhasználók igényeit, és a kliensek számára az információkat biztosítja. << TARTALOM

11. FTP File Transfer Protokoll:fájlok továbbítása a csomópontok között. Ezt a szolgáltatás az úgynevezett FTP kliens programok segítségével vehetjük igénybe. Ezeknek létezik fapados, parancssori változata, de a kényelmesebbeknél a fájlok úgy másolhatók egyik gépről a másikra, mint ha saját számítógépünk egyik könyvtárából a másikba másolnánk. • Csak olyan gépről tölthetünk le-fel fájlokat ennek a protokollnak a segítségével, ahol az FTP kiszolgáló program (FTP szerver) telepítve van. • Ezeken is csak azt tehetjük, amihez jogosultságunk van. • A legtöbb helyre lehetséges ANONYMUS felhasználóként is belépni, ilyenkor a funkciók korlátozottak, általában letölteni lehet, feltölteni nem. • Ftp funkció a Windows Commanderben is használható, de külön erre a célra írt segédprogramok is forgalomban vannak (Eudora Lite, WsFtp stb.). • Korlátozottan a böngészőprogramok is használhatók ftp-zésre, de ezek többnyire csak a fájlok letöltését támogatják az FTP szerverekről. << TARTALOM

12. FTP kapcsolat létrehozása TotalCommanderrel (1) 1. Ha már beállítottad a kapcsolatot, lehet kapcsolódni. Később nem kell mindig újra beállítani. 4. Be kell állítani a kapcsolat tulajdonságait 2. 3. Ez a lényeg, lehet domainnév is Ha ezeket nem adod meg, kapcsolódáskor kérdezi. << TARTALOM

13. FTP kapcsolat létrehozása TotalCommanderrel (2) Ha a kapcsolatot nem akarjuk menteni, az URL gombbal is beállíthatjuk a kiszolgálót. Ha névtelenül kapcsolódunk, a vendég számára elérhető mappákból tölthetünk le. Ha névvel kapcsolódunk, a jogosultságoktól függ, mit tehetünk a hálózaton. Ekkor még azonosítót és jelszót is meg kell adni az OK után. << TARTALOM

14. Telnet Telnet:távoli számítógép erőforrásainak használata. • Ehhez belépési jogosultsággal (account) kell rendelkeznünk azon a számítógépen, amelyre csatlakozni akarunk. • Ha a belépés megtörtént (felhasználónév és jelszó megadásával), akkor a kijelentkezésig a távoli gépen dolgozunk, annak erőforrásait vesszük igénybe. A munkaállomás csak "buta terminál" feladatot lát el (pl. adatbevitel a billentyűzetről). • Bizonyos rendszerekben lehetőség van vendégként belépni (GUEST), ekkor csak korlátozott funkciókat lehet használni. A Telnet programot a hálózati funkciókat is támogató operációs rendszerek tartalmazni szokták. A Windows parancssori Telnet programja << TARTALOM

15. WWW - böngészés Word Wide Web, a világméretű hálózat:a hálózaton lévő dokumentumok kényelmes és látványos elérése. Ma az Internet a legtöbb ember számára a WWW-t jelenti. Alapja a HTTP (HyperText Transfer Protocol), amelya HTML (HyperText Marked Language) és ahhoz hasonló szabványú kódban készített, hypertext szerkezetű dokumentumokat – weblapokat - teszi elérhetővé. A hypertext struktúra lényege: a szöveg tartalmazhat hivatkozásokat (linkeket, csatolásokat) a szöveg egy más pontjára. A hivatkozást kiválasztva (egérrel vagy más módon) az a dokumentum jelenik meg a képernyőn, amelyre a hivatkozás mutat. HIVATKOZÁSOK << TARTALOM

16. A HTML dokumentumok • A HTML dokumentumok ( weblapok) a szöveg formázására vonatkozó kódokat is tartalmaznak. Hivatkozásaik (linkek)nemcsak a dokumentum egy más pontjára, hanem másik webszerveren (olyan csomóponton, amelyen ez a szolgáltatás telepítve van) tárolt dokumentumraismutathatnak, és ez lehet akár a föld túlsó felén is. A dokumentum nemcsak szöveg, hanem kép, hang, mozgókép is lehet. (Hypermédia) • Ezek a dokumentumok a kliens oldalon grafikus kezelőfelületű böngészőprogramokkal(Internet Explorer, Mozilla Firefox, Opera, Safari) jeleníthetők meg. Az oldal forráskódja A böngészővel megjelenített oldal << TARTALOM

17. Weboldalak címzése - URL URL: a dokumentum címe. Ezt adjuk meg a böngésző címmezőjében. Egy teljes cím ehhez hasonlóan néz ki: http://radnoti-pecs.hu:80/rolunk/tanulok.html Ahol: Uniform Resource Locator: magyarul egységes erőforráshely meghatározó Nem keverendő össze a domainnévvel, mert az egy csomópontot azonosít a hálózaton, az URL pedig egy dokumentumot. Azért keverhető össze a két jelölés, mert a http://alapértelmezés, ezért elhagyható. A dokumentum elérési útja elhagyható, ha az alapértelmezett könyvtárban van, és a dokumentum neve is elhagyható, ha alapértelmezett név. Ezek pl: index.htm, index.html, index.php, default.htm. Így tehát a http://radnoti-pecs.hu:80/index.php megadható egyszerűbben: radnoti-pecs.hu és ez egyezik a donmainnévvel. << TARTALOM

18. Levelezés - email • A számítógépes hálózatok és az Internet megjelenésével egyidős az elektronikus levelezés, ma is ez a hálózatok egyik leggyakrabban igénybevett szolgáltatása. A hagyományos postai szolgáltatást messze veri gyorsaságban! • A elektronikus postafiók gyakorlatilag egy olyan mappa, amibe bárki írhat, de olvasási, törlési joga csak a tulajdonosnak van. • Az elektronikus postafiókunkat tartalmazó számítógép egy ún. mail szerver (azaz telepítve van rajta a levelezést kiszolgáló program). • A mail-szervernek állandó üzemben kell lennie, ill. tükrözve kell lennie, vagyis egy másik számítógépen is ugyanazokat az információkat kell tárolni. Az üzenetek továbbítására az SMTP (Single Mail Transfer Protocol) letöltésére a POP (Post Office Protocol), IMAP (Internet Message Access Protocol) protokollokat használatosak. << TARTALOM

19. Levelezőrendszerek A levelezőprogram lehet: • a lokális gépre telepített levelezőprogram (Outlook Express, Microsoft Outlook, Pegazus Mail, Mozilla Thunderbird) • webes felületű levelezőrendszer (Gmail, Freemail, Yahoo, Hotmail, Citromail stb). A postafiók lehet: • ingyenes, webes felületű levelezőrendszerben egyszerű regisztrációval létrehozott postafiók • internetszolgáltatónálbérelhető, ill. más egyéb szolgáltatásokkal együtt járó postafiók. A webes felület használatakor a levelezőprogram a webszerveren fut. A beérkezett és elküldött, elmentett levelek is itt tárolódnak, a csatolt fájlokkal együtt. A lokális levelezőprogram a helyi számítógépen fut. A szolgáltatónál lévő postafiókba érkező levelek (és az elmentett elküldött levelek is, a csatolt fájlokkal együtt) a lokális gépre töltődnek le, amikor a felhasználó csatlakozik. Hogy mégse legyen túl egyszerű: A helyi gépen futó levelezőprogramok bármilyen postafiókhoz beállíthatóak, így ingyenes webes fiókunk tartalmát is letölthetjük segítségükkel! << TARTALOM

20. Az elektronikus levél felépítése • Egy elektronikus levélcím (e-mail cím) a következőkből áll: egy tetszőleges azonosítóból, amely a felhasználó postafiókját azonosítja a levelezőrendszeren belül, a @ karakterből és ez után általában a levelezőrendszert futtató gép domainnevéből. Például: gipszjakab@bla.bla.hu. • Alevél fejléce különböző, a levelezőrendszernek szóló információkat tartalmaz: • A levél törzse a tulajdonképpeni levél. • A levél tartalmazhat még csatolt állomány(ok)at(attachment), amelyek bármilyen bináris állományok lehetnek. << TARTALOM

21. Levelezőprogramok szolgáltatásai • Alapszolgáltatás a levelek fogadása, küldése, megfelelő rendszerezése (mappákba, "folder"-ekbe való szétválogatása). • Néhány alapértelmezett mappa: a beérkezett üzenetek, elküldött levelek. Ezen túl egyéb tároló mappákat is létrehozhatunk. Egyes programok arra is biztosítanak lehetőséget, hogy a levél tárgya, vagy feladója alapján automatikusan válogassa szét a beérkező küldeményeket. • A feladónak válaszolhatunk a (Reply) parancs segítségével, ilyenkor a címzett automatikusan a megválaszolásra kerülő levél feladója. A tárgy mező is a megválaszolandó levélből másolódik ide, "Re:" megjegyzéssel. • A levelezőprogramok többnyire támogatják címlisták létrehozását, ekkor név vagy bármilyen általunk adott azonosító alapján kiválasztott címet szúrnak be a cím mezőbe. • Lehetőség van a levél továbbítására (Forward) másik címzettnek. • Minden levelezőprogramban tudunk fájlt csatolni (attachment) a levélhez. A csatolt fájlok automatikus megnyitása elősegítheti a vírusok terjedését! • Legtöbbször lehetséges előre elkészített, külön fájlban tárolt aláírást (signature) beilleszteni. • Hasznos, ha egy levelezőprogramban lehetőség van több postafiók megadására, mivel sokan több különböző e-mail címet is használnak. A levelezőprogramhasználatához a következő információkat minden esetben be kell állítani: Bizonyos adatátviteli csatornák, ill. az eredeti ASCII kódrendszer 7 bites volta miatt a speciális, pl . ékezetes karakterek átvitele nem mindig garantált. Megoldás lehet a megfelelő kódolás kiválasztása, vagy a szövegek valamilyen szövegszerkesztő által támogatott formátumban, csatolt fájlként való elküldése. A hibás címzésű, kézbesíthetetlen leveleket egy ún. "levelező démon" (háttérben futó segédprogram) próbálja a feladóhoz visszajuttatni. • Név, email cím: • pl. valaki@mail.datanet.hu • Beérkező és kimenő levélkiszolgáló neve: • pl.mail.datanet.hu << TARTALOM

22. IRC Internet Relay Chat:onlinecsevegés • Olyan szolgáltatás, ahol a begépelt és elküldött szöveg azonnal megjelenik a másik számítógép képernyőjén. • Az IRC alkalmazások társas csevegésre használhatók. A résztvevők a szerverre való kacsolódás után létrehozhatnak csatornákat. Ilyen IRC kliensprogram pl. a mIRC. << TARTALOM

23. Messenger programok Azonnaliüzenetküldő programok Az IRC programok utódjai, bár más technológián alapulnak (Msn, Skype) A szöveges üzenetek mellett fájlokat is küldhetünk, és élő beszélgetést folytathatunk hang, mozgókép valósidős átvitelével. << TARTALOM

24. Levelezőlisták, hírcsoportok • Levelezőlista:az ide írt leveleket mindenki megkapja, aki feliratkozik (subscribe) a listára. Közös érdeklődésű emberek gyorsan választ kaphatnak az őket érdeklő kérdésekre. • Newsgroup, hircsoport:Világméretű vitafórum valamilyen témában. Egy hírcsoport előfizetője olvashatja a beérkezett híreket, és maga is küldhet cikkeket a témában. A hírcsoportok célja hasonló mint a levelezési listáké. Bizonyos témakörökben az emberek elmondják véleményüket, kérdéseiket illetve elolvassák a többiek hozzászólásait. A világon rengeteg ilyen hírcsoport létezik, gyűjtőnevük a Usenet.Technikai szempontból a Usenet abban különbözik a levelezési listáktól, hogy amíg minden egyes listatag a saját email postaládájába kapja kapja meg a listára érkezett leveleket, addig egy Usenet-hírcsoport olvasója nem. A Usenet-üzenet egy központi gépen tárolódik, azt az olvasó innen olvassa el, hasonlóan, mint egy faliújságról. A világon sok ilyen hírcsoport kezelő szerver van, ezek a gépek egymással "beszélgetve"cserélik ki adataikat, így a világ különbőző pontjain levő, adott hírcsoport üzeneteit olvasó felhasználók ugyanazokat az üzeneteket látják. • Pl: • usenet.comp : számítástechnikai hírcsoportokusenet. biz: business -- mindenféle, üzlettel kapcsolatos témakörök; • usenet. sci: science -- tudományos hírcsoportok << TARTALOM

25. Keresés, tájékozódás az Interneten Az Interneten információkat kereshetünk • keresőrendszerek (indexelő keresőgépek), • linkgyűjtemények, • katalógusok, • portálok segítségével << TARTALOM

26. Internetes keresők (1) • A keresőoldalak a beírt szavakra, szövegrészletekre (keresőszó) válaszként találatokat jelenítenek meg az adatbázisuk alapján. Az ilyen keresőoldalakat folyamatosan frissítik az úgynevezett "keresőrobotok”. Ezek olyan programok, amelyek az adatbázisban lévő címeket bizonyos időközönként újra felkeresik, és az ott található adatokat feldolgozzák és indexelik az adatbázisba. • A weboldalakhoz különböző kulcsszavakat rendelhetnek a szerzők, amelyek meghatározzák a weboldal témáját. Ez persze félrevezető is lehet, és akkor egy adott témánál olyan weboldalt is kapunk, amely nem az adott témához kapcsolódik. A korszerű keresők a teljes oldal szövegét indexelik, nem hagyatkoznak a kulcsszavakra. • Jelenleg a legjobb keresőnek számít a Google, amelynek előnye, hogy rangsorolja is a megtalált oldalakat, így a leggyakrabban látogatott oldalak kerülnek a lista élére. További kulcsszavas kereső még a Yahoo!, vagy a Live.com A Google találati oldala Valahogy így néz ki egy kereső adatbázisa Egy új honlap feltérképezésére valahogyan rá kell venni a keresőket. Addig, amíg a honlapra nem mutatnak hivatkozások más oldalakról, addig az a lehetőség marad, hogy a keresőmotorokat közvetlenül is értesíteni lehet egy honlap beindításáról. (A Google esetében pl. ezen a címen: http://www.google.com/addurl/?continue=/addurl ) Mindazonáltal semmi sem garantálja, hogy egy ilyen értesítés után hamarabb feltérképezésre kerül a honlap, mintha a robot rámutató linkeket találna az Interneten Az általános keresőmotorok válogatás nélkül a világhálón található mindenféle dokumentumtípus felindexelésére törekednek, míg a szakkeresők csak tudományos információt tartalmazó adatokat tárnak fel. << TARTALOM

27. Internetes keresők (2) Vannak olyan szavak, szókapcsolatok, amelyekre akár több ezer találatot is kaphatunk. Ennyi oldalnak még a címét is lehetetlen végigolvasni, nemhogy mindet megnézni. Ha a keresési feltétel túl általános, különböző lehetőségekkel szűkíthetjük a találatok számát. Pl: több szót összekapcsolhatunk úgy hogy idézőjelek közé tesszük. Ezzel az együttes szereplésük esetén kapott weboldalakra szűkítjük a keresést. Általában + jel használata is szűkíti a kört. Ha több szót szóközzel elválasztva, idézőjel nélkül adunk meg, azt a böngészők általában vagylagos kapcsolatnak tekintik: azaz ha legalább az egyik szó szerepel, akkor már találatnak veszik. Ez pedig bővíti a keresést. A konkrét lehetőségekről az egyes keresőrendszerek informálják a felhasználót. A Google-nál az speciális keresés funkciónál van lehetőség bonyolultabb feltételek megadására, a találatokat szűkítésére. << TARTALOM

28. Portálok, linkgyűjtemények Portál: olyan oldal, amelyen keresésen kívül sok más szolgáltatás is elérhető, pl.: adatbázis, hírek, levelezés, stb. Linkgyűjtemények: Olyan adatbázisok, amelyek témák, földrajzi helyek, abc sorrend stb alapján URL címeket adnak meg. Ezeket általában emberek töltik fel, tartják karban, nem pedig automatikusan épül. Vannak automatikusan generált linkgyűjtemények is, de azok kevésbé használhatóak a gyakorlatban. Ilyen linkgyűjtemény pl. a Startlapés ennek különböző témákhoz kapcsolódó változatai, Google webcímtár stb. << TARTALOM

29. Az Internet elérési lehetőségei Az Internethez való kapcsolódás valamilyen szolgáltatón keresztül lehetséges: Pl.: Datanet, UPC, T-Online, Digikábel stb. Kapcsolódási lehetőségek • Telefonos elérés modemmelegyedi gépek csatlakoztatására használt, ma már kissé elavult módszer. A kapcsolat kezdeményezésekor a modem felhívja a szolgáltatót. Az elérhető maximális adatátviteli sebesség ennél a csatlakozásnál 56 Kbit/s. • Bérelt vonal csak az Internet elérésére használatos külön vonal, amit beszélgetésre nem használnak. Ennek a sebessége nagyobb, mint a modemes elérés esetén. (64 Kbit/s vagy ennek többszöröse) • ISDN vonal: (Integrated Services Digital Network) nemzetközi szabvány telekommunikációs adatátviteli rendszer, amely hang és adat párhuzamos átvitelét teszi lehetővé digitális jelek formájában. Alapvetően gyorsabb a hagyományos telefonvonalnál, 64 kbit/s - 2Mbit. • Kábeltévé: a legtöbb helyen meglévő kábeltévés hálózat egy, a visszafelé irányuló adatforgalmat továbbító vezeték kiépítése után alkalmas az Internetes adatforgalom bonyolítására. Sebessége 1-10 Mbit/s • ADSL: (Asymmetric Digital Subscriber Line – Aszimmetrikus Digitális Előfizetői Vonal) egy kommunikációs technológia, ami a hagyományos modemeknél gyorsabb digitális adatátvitelt tesz lehetővé a csavart rézérpárú telefonkábelen. Az analóg telefonvonalon egyidejűleg lehetséges a telefonálás és az internetes kommunikáció. Az ADSL jellemzője, hogy a letöltési és a feltöltési sávszélesség aránya nem mindig egyenlő (vagyis a vonal aszimmetrikus), amely az otthoni felhasználóknak kedvezve a letöltés sebességét helyezi előnybe a feltöltéssel szemben, általában 8:1 arányban. Az ADSL letöltési sebessége 512-Kbit - 18 Mbit/s, a feltöltésé 64 kbit/s - 1024 kbit/s. << TARTALOM

30. Néhány internetes protokoll << TARTALOM

31. Források – egyben ajánlott címek • http://hu.wikipedia.org/ • http://ecdlweb.hu/ • http://www.biztonsagosinternet.hu • http://sg.hu/ • http://webmester.lap.hu << TARTALOM