Hetedik előadás

1. Hetedik előadás

2. A kisiskoláskor

3. Kötelező irodalom • Szemelvények: Középső gyermekkor 117-156. oldal

4. Ajánlott irodalom:

5. Szomatikus jellemzők: • az első alakváltozás kora, • arányos testalkat, • előrehaladott myelinizáció, • a serkentés és gátlás egyensúlyba kerül, • megteremtődik a finommozgások szabályozásának az idegi feltétele.

6. Érzékelés, észlelés: • az érzékszervek érzékenysége megnő, • a szinkretizmus felszámolódik, • kialakul az analitikus, elemző észlelés, • lehetővé válik a szempontok szerinti, tudatosan irányított megfigyelés, • az önálló megfigyelés érzelem és érdeklődésvezérelt, • a megismerést az első jelzőrendszer túlsúlya jellemzi.

7. Észlelésében megjelenik a többszempontúság, érti az egyszerűbb összefüggéseket. Térészlelése: • decentrált. Időészlelése : • egyre inkább a mért időhöz kapcsolódik. Mozgásészlelése: • többszempontú viszonyításra képes.

8. Emlékezet: • mechanikus bevésés, • a megőrzés időtartama megnő, • a felidézés szószerinti, • rohamosan bővül a szóemlékezet, • a megértés másodlagos, • a késleltetett felidézés eredményesebb (reminiszcencia).

9. Képzelet: • elsősorban reproduktív jellegű, • a külső irányítás miatt az alkotó képzelet átmenetileg visszafogott, • tartalmában a mese és a valóság szétválik, • az elképzelésben egyre nagyobb szerepet kap a realitás.

10. Gondolkodás • szemlélethez kötött, konkrét fogalmi, • az iskola konkrét tudományos fogalmakat alapoz, • a lényegmegragadást a képiség és az érzelmi színezet akadályozza, • egyre gyakoribbak az általánosítások.

11. A fogalom-meghatározás fejlődése • funkció szerint: amit megiszunk, • tágabb fogalom alá rendelés: egy folyadék, • a lényeges jegyek összefoglalása: a víz színtelen, szagtalan, átlátszó folyadék, az élet nélkülözhetetlen feltétele.

12. A fogalmak csoportokba szerveződnek: háziállat macska: emlős ragadozó Érti az összefüggéseket, pontosan használja a tanult kifejezéseket.

13. A fogalomcsoportok egyre biztosabbak: zöldség - ami hasonló (répa, petrezselyem, de a tök nem), zöldség - a konyhakert termései (retek, káposzta padlizsán, vagy tojásgyümölcs), zöldség - ami a lényege (egészséges növényi táplálékunk) zöldségféle - minden főzeléknek, salátának, ételízesítőnek használt növény gyümölcs - növényi termés, amit általában nyersen fogyasztunk (alma, körte, dió, de a tojásgyümölcs nem tartozik ide)

14. Következtetései, ítéletei tapasztalatának gyakran téves általánosításai • a fa könnyű és úszik a vizen, • a vas nehéz és elmerül a vízben, • hajót vasból azért nem lehet készíteni, mert a vas nehéz, • a konzervdoboz azért nem merül el, mert az könnyű vas, vagyis pléh (nem igazi vas), • az összefüggés lényegét majd később Archimédesz törvényéből érti meg.

15. Következtetései jellemzően deduktív típusúak: • A fa könnyű. Ami fából van, az úszik a vizen. Ha azt akarom, hogy valami ússzon a vizen, azt fából kell készíteni. A hajók tehát ezért fából készülnek.

16. Az okságot gyakran saját tapasztalatával, ennek hiányában meseszerű elemekkel magyarázza: • azért dörög az ég, mert eső lesz, • azért dörög, mert a felhők összeütköznek, • azért dörög, mert kugliznak az angyalok.

17. Az ok - okozati összefüggés felismerése fokozatosan jut el a lényegig: • azért kell házi feladatot készíteni, mert tanító néni mondta, • azért kell házi feladatot készíteni, mert holnap számtan óránk lesz, • azért van házi feladat, hogy a megoldásokat begyakoroljam, • azért kell házi feladatban is begyakorolni a feladatmegoldást, hogy megtanuljam, tudjam a leckét.

18. Köszönöm a figyelmüket! (A következő előadáson folytatjuk!)

19. Nyolcadik előadás

20. Kötelező irodalom Szemelvények: • Az erkölcsi fejlődés 133-141. oldal, • A szocializáció jellegzetességei 142-156. oldal

21. Ajánlott irodalom:

22. A kisiskolás érzelmei: • egyre inkább az akarat szabályozása alá kerülnek, • kiegyensúlyozott időszak, • gyakoriak az ambivalens érzelmek, • helyzethez igazodó intenzív átélés, adekvát kifejezés, • nem jellemzőek a tartós érzelmek (harag, rokonszenv, ellenszenv), • jelen vannak a magasabbrendű érzelmek.

23. Erkölcsi érzelmek: • már megértett erkölcsi normához kapcsolódnak, • egyre jellemzőbb lesz az elvárásoknak való megfelelés, • az érzelmek cselekvésszabályozó erővé válnak (feladattudat, kötelességérzet), • megjelenik az erkölcsi helyzetek elmzése.

24. Az erkölcsi fejődés Kohlberg szerint: • prekonvencionális erkölcs (jó cselekedet az, amit mások annak tartanak) • konvencionális erkölcs (az a jó gyerek aki betartja a szabályokat), • posztkonvencionális erkölcs (a jó cselekedet értékvezérelt, pl. becsületesség).

25. Esztétikai érzelem • forrása a tartalom, • megtanulja a valóság elemeit szépként értelmezni (megérti miért szép?), • fenntartás nélkül átveszi a felnőtt esztétikai értékeit, azt tartja szépnek, amit a felnőtt is szépnek tart.

26. Intellektuális érzelmek • a tanulási tevékenységhez kapcsolódnak, • fontossá válik a sikerélmény, amely a tanulás hajtóereje lesz, • a kíváncsiság fokozódik, alaposabb elemzésre indít, • az eredményes értelmi tevékenység további erőpróbákra késztet (versenyek).

27. Akarat • az iskolai tanulás valódi akarati cselekvést feltételez, • rövid idejű célkitűzések, de céljai inkább másoktól származnak, • a motívumok harca érzelemvezérelt, • döntéseiben befolyásolható, • a cselekvésgondolat jelentőségét nehezen ismeri fel, • végrehajtásában irányításra, biztatásra, ellenőrzésre szorul.

28. Társaskapcsolatok: • szülő-gyermek viszony, • kortárskapcsolatok, fiúk-lányok viszonya, • tanár-diák kapcsolat, az iskolára vonatkozó attitűd alakulása.

29. Köszönöm a figyelmüket!