Pénzügyi számítások

1. Pénzügyi számítások 8. előadás

2. Az előadás menete • A vállalkozási döntéshez szükséges pénzügyi információk, információforrások • 2. A bevételek és kiadások összevetése. A pénzforgalmi terv • A vállalkozási, vállalati kockázatok megítélése

3. 1. A vállalkozási döntéshez szükséges pénzügyi információk, információforrások • A vállalat-indítás első, kulcsfontosságú pénzügy feladata a létrehozni kívánt cég induló tőkeszükségletének becslése, az induláshoz alapverően szükséges eszköz- és forrás-struktúra felmérése

4. A tervezett vállalat eszközszükségletét az eszközök megtérülése szerinti csoportosításban célszerű meghatározni. A tevékenység indításához (és a folyamatos működéshez is) szükség van: • tárgyi eszközökre és immateriális javakra • forgóeszközökre.

5. Tárgyi eszközök (nevezetesen: épületekre, gépekre, berendezésekre, felszerelésekre, járművekre), valamint olykor immateriális javak(szellemi tulajdonra, szabadalmakra, védett márkára stb.).

6. A tárgyi eszközökre fordított a pénzösszegek egy évnél hosszabb idő elteltével térülnek megaz értékesített termékek árbevételéből, ezért a számvitelben (a mérleg eszköz oldalán, a befektetett pénzügyi eszközökkel kiegészülve) befektetett eszközöknek minősülnek.

7. Forgóeszközök, melyek legnagyobb tételét a vásárolt készletek, többek között az alapanyagok, a segédanyagok, a biztonsági készletek jelentik. • A forgóeszközök körébe tartoznak a zavartalan üzletmenethez nélkülözhetetlen, az induláskor jelentős nagyságrendű - pénzeszközök is, melyeket a működési, vagy üzleti ciklus teljes időtartamára meg kell előlegezni.

8. A szükséges anyagokra, bérekre, reklámra stb. fordított pénzösszegek ugyanis csak az értékesített termékek árbevételéből térülnek meg. • Működési vagy üzleti ciklusnakazt az időtartamot nevezik, amelyre a „működés” három alapvető tevékenysége, a beszerzés, a termelés és az értékesítés lezajlik.

9. Előzetes bevétel és költség kalkuláció: a jövedelemterv összeállítása • Ha a vállalkozó el tudja adni a termékeit (szolgáltatásait), az értékesített termékek mennyiségének és az egységárnak a szorzatával egyenlő nagyságú árbevételre tesz szert. Az eladott termékek előállításához - a kibocsátáshoz – azonban a vállalkozónak erőforrásokat is fel kellett használnia, tehát költségei merültek fel.

10. Költség: a termeléshez felhasznált erőforrások pénzben kifejezett értéke. Más megfogalmazásban: a termelés (szolgáltatás) érdekében felmerült összes ráfordítás. • A legalapvetőbb és egyúttal a vállalkozó szempontjából legfőbb kalkuláció a bevétel és a költség tételek kalkulációja, tehát a nyereség kiszámítása.

11. A vállalatok a pénzügyi terv részeként a tervezési időszak (3-5 év) egyes éveire előzetes jövedelemtervetkészítenek. Az előzetes jövedelemterv szerkezete hasonlít az éves beszámoló részeként elkészített eredmény-kimutatáshoz. • A Számviteli Törvény többféle szerkezetű eredmény-kimutatás készítését teszi lehetővé, de valamennyinek a végeredménye (a cég eredménykategóriáit tekintve) ugyanaz.

12. Az előzetes jövedelemterv készítésekor három eredmény-kategóriának van különös jelentősége. Ezek a következők: • üzemi( üzleti) eredmény, mely a cég alap tevékenységéből származó, a kamatfizetés és az adózás előtti eredményt mutatja (EBIT = EarningsbeforeInterest and Taxes),

13. adózott eredmény, mely a vállalkozó szabad döntésén alapuló nyereség-rész nagyságát adja meg (s az elemzés, összehasonlítás során is jellemzően ez a mutató a hozam-kategória), valamint • mérleg szerinti eredmény, amelya növekedés alapjául szolgáló visszaforgatott, a továbbiakban a saját források elemévé váló nyereség nagyságát mutatja (lásd: önfinanszírozás).

14. Eredmény-kimutatás (összköltség eljárás, E Ft)

15. 2. A bevételek és kiadások összevetése. A pénzforgalmi terv • A cash flow(a pénzáramlási, vagy pénzforgalmi) kimutatás arra szolgál, hogy a tényleges pénzmozgásokat (a pénz be-, illetve ki-áramlásokat) jelezze. • Ha a pénzáramlások előrejelzésére szolgáló terv készül, akkor cash-flow előrejelzésnek, vagy pénzforgalmi előrejelzésnek (pénzforgalmi tervnek) nevezik, megkülönböztetve a múltbeli adatok alapján összeállított cash flow kimutatástól.

16. Legfontosabb eltérés az eredményterv (jövedelemterv) és a cash flow előrejelzés, (pénzforgalmi terv) között: • az eredményterv a bevételeket és a költségeket viszonyítja egymáshoz (a bevételekből a költségeket levonva az eredményt állapítja meg), • a pénzáramlási terv esetében a bevételek és a kiadások számbavételén, időbeli ütemezésén, összehangolásán van a hangsúly.

17. Cash flow kalkulációs séma (E Ft)

18. Az eszközök és források szembeállítása. A vállalkozás mérlege • A Számviteli Törvényi előírásainak megfelelően a vállalatoknak az éves beszámoló részeként mérleget kell készíteniük. • A mérlega vállalat vagyonihelyzetét (a vagyonnak - az eszközöknek és forrásainak – a nagyságát és összetételét) mutatja be egy adott időpontban.

19. Egyszerűsített mérlegséma (E Ft)

20. - Fontos követelmény a mérleg összeállításakor a mérleg-egyezőség elvének betartása. Mérleg-egyezőség: Eszközök = Források. • - A mérleg az eszközöket és a forrásokat likviditásuk emelkedő sorrendjébentartalmazza.

21. A projektek értékelése / a cég tevékenységének értékelése Befektetés megítélése fedezeti pont-számítással: Fedezeti mennyiség = Összes állandó költség Egységár - Egy termékre jutó változó költség

22. A vállalati teljesítmény értékelése ROI, ROA, ROE mutatókkal • A saját tőkearányos nyereség (ROE) a jövedelmezőség, az „üzleti siker” megítéléséhez legáltalánosabban alkalmazott mutatószám, tekintettel arra, hogy a vállalatok tulajdonosait elsősorban a saját tőke működtetésének az eredményessége érdekli.

23. A mutató azt fejezi ki, hogy a vállalat milyen jövedelmezően működteti a tulajdonosi tőkét. • ROE (Returnon Equity = saját tőke megtérülése) = adózott eredmény / saját tőke.

24. A saját tőke arányos jövedelmezőség mutató mellett gyakran használatos az eszközarányos jövedelmezőség, vagy más néven, angol kezdőbetűinek jelölésével ROA (Return on Asset) mutató. • Eszközarányos jövedelmezőség (ROA) = Adózott eredmény / Összes eszköz.

25. Minkét mutatótól eltér a „lekötött eszközök megtérülése”, vagy a befektetett tőke megtérülése névvel illetett ROI (ReturnonInvestment) mutató, mely jellemzően főként a vállalat beruházásainak értékelése során használatos. • Azt jelzi, hogy a „tartósan lekötött tőkeállomány” milyen mértékű (hány %) adózott nyereség elérését teszi lehetővé. • ROI = adózott profit (adózott nyereség) / lekötött tőke.

26. Likviditás-elemzésLikviditási ráta • A likviditási ráta azt hivatott kifejezni, hogy az egy év alatt pénzzé tehető eszközök (a forgóeszközök) milyen arányban képesek az egy éven belül esedékes (rövidlejáratú) fizetési kötelezettségek fedezésére. • Likviditási ráta = Forgóeszközök / Rövidlejáratú kötelezettségek.

27. A mutató elvben elfogadható mértéke az 1-nél nagyobb érték, mert ez arra utal, hogy a cég rövidlejáratú eszközeinek pénzzé tételével időben teljesítheti esedékes kötelezettségeit. • A hitelezők azonban valójában a legalább 1,8 - 2 körüli értéket tartják (különösen a kezdő, kisvállalatok esetében) elfogadhatónak.

28. Likviditási gyorsráta • A likviditási mutató szigorúbb változata a likviditási gyorsráta, mely számol azzal, hogy a forgóeszközök között vannak olyanok, melyek a fizetési kötelezettség felmerülésekor csak veszteséggel értékesíthetők azonnal. Ilyen, nehezen mobilizálható tételnek minősülnek a készletek. Ezért a mutató csak a forgóeszközöknek a készleteken kívüli részét tekinti gyorsan pénzzé tehetőnek. • Likviditási gyorsráta: (Forgóeszközök – Készletek) / rövidlejáratú kötelezettségek.

29. A mutató elfogadható mértéke az 1-nél nagyobb érték, mert ez utal arra, hogy a cég esedékes kötelezettségei a könnyen mobilizálható rövidlejáratú eszközeinek pénzzé tételével elvileg időben teljesíthetők.

30. Az eladósodottság megítélése • Ha a vállalat hosszúlejáratú, vagy rövidlejáratú, kamatteherrel járó idegen forrásokkal is finanszírozza a tevékenységét (vagy ilyen források megszerzésére törekszik), célszerű különböző mutatók révén az eladósodottság mértékét is számszerűsíteni.

31. A legjellemzőbb eladósodottsági mutató az idegen tőke aránya a finanszírozási szerkezetben. • Idegentőke-arány = Kötelezettségek / Összes eszköz (vagy másként: Idegentőke-arány = Idegen források / Összes forrás).

32. A mutató a kötelezettségek súlyát jelzi. Értéke ágazatonként igen eltérő lehet, ezért a számítás eredménye inkább a tendencia felmérésére alkalmas. • Veszélyesnek minősül azonban 50 százalék (0,5) feletti értéke, vagyis az idegen finanszírozás domináns volta (az idegen tőke bevonás „végső” határának pedig a 70%-os értéket tekintik.)

33. Az eladósodottság egy további mutatója az utóbbi mutató tükörképe, a saját tőke-arány. • Saját tőke arány = Saját tőke / Összes eszköz, s az értelemszerű összefüggés a két mutató között: Idegentőke-arány + saját tőke arány = 1.

34. A vállalkozási, vállalati kockázatok megítélése • A vállalkozásoknál felmerülő kockázatoknak általában két alapvető csoportját különböztetik meg: • az üzleti, illetve • a pénzügyi kockázatokat.

35. Az üzleti kockázata vállalat működésével van kapcsolatban, a nyereségnek a cég üzleti jellegéből eredő - az árbevétel, illetve a költségek alakulásával kapcsolatos - bizonytalanságát jelenti.

36. Az üzleti kockázatokat jelentősen növelhetia vállalati költségek szerkezete. E hatást a cég fix (állandó) költségei (amortizáció, ügyviteli dolgozók bére, reklámköltségek, biztosítási díjak stb.) keltik. • S minél nagyobb mértékű a fix költségek aránya a költség-szerkezetben, annál nagyobb az árbevétel változás hatására bekövetkező nyereség-ingadozás mértéke. Ezt nevezik a fix költségek sokszorozó hatásának (vagy homályos szakkifejezéssel: működési tőke-áttételnek).

37. A pénzügyi kockázatalapvetően nem a vállalat által végzett tevékenységektől, hanem a választottfinanszírozási szerkezettől függ. E kockázat az idegentőke-bevonással jelenik meg, és fix (kamat)fizetési kötelezettséggel jár. • A fix fizetési kötelezettségnek – hasonlóan a fix költségekhez – a kockázatokat felnagyító, sokszorozó hatása van.

38. A finanszírozás alapvető elve (az illeszkedési elv) azt a követelményt fogalmazza meg, hogy a források lejárata, esedékessége legyen összhangban az eszközök megtérülésével (az eszközök struktúrájával, a vagyonstruktúrával). • Három eltérő finanszírozási stratégiát különböztetünk meg, ezek • a konzervatív (óvatos), • a szolid, és • az agresszív finanszírozási stratégiák.

39. A konzervatív finanszírozási stratégiát az óvatosság jellemzi: az eszközök szükségesnélnagyobb hányadát finanszírozzák tartós forrásokkal. • Vagy, más oldalról közelítve, nem csak a tartós eszközállományt, hanem még az átmenetileg szükséges forgóeszköz állomány egy részét is tartós forrásokkal finanszírozzák. • E stratégia előnye a nagyfokú likviditási biztonság, hátránya hogy drága, költséges megoldás.

40. A szolid finanszírozási stratégiaaz illeszkedési elvnek megfelelő finanszírozást jelent: az eszközök megtérülési struktúrája és a finanszírozási források lejárata pontosan megegyezik. • Ez célszerű stratégia, de betartása nehéz, a cégek ugyanis csak folyamatos odafigyeléssel törekedhetnek az illeszkedési elvnek megfelelő finanszírozásra.

41. Az agresszív finanszírozási stratégiaa konzervatív stratégia ellentéte. Fő jellemzője, hogy a vállalat finanszírozásában alacsonyabb szintet képviselnek a tartós források, mint amilyet az eszközök megtérülési idő szerinti struktúrája megkövetelne. • Tehát a tartósan lekötött eszközállomány egy részét is rövid lejáratú forrásokkal finanszírozzák. • E stratégia előnye olcsóságában rejlik, hátránya a nagyfokú kockázatvállalás, mely likviditási problémákhoz, végső esetben csődhöz vezethet.

42. Felhasznált irodalom • Demeter László – Fülöp Gábor – Hollóné dr. Kacsó Erzsébet – Dr. Kádek István – Námor Anna – Dr. Papanek Gábor DSc. – Dr. Román Róbert – Tánczos Tamás – Turóczi Gabriella: Gyakorlati vállalkozási ismeretek. PR-Editor Kft. 2007.

43. KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!