1 / 16

Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség

Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség. Hermann Zoltán MTA KTI hermann@econ.core.hu Termelékenység és Gazdasági Növekedés: Munkaerőpiaci Kihívások Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29. Vázlat. Foglalkoztatás és iskolázottság: a tények

becka
Download Presentation

Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Foglalkoztatás, iskolázottság és képzettség Hermann Zoltán MTA KTI hermann@econ.core.hu Termelékenység és Gazdasági Növekedés: Munkaerőpiaci Kihívások Magyar Nemzeti Bank - Pénzügyminisztérium 2008. augusztus 29.

  2. Vázlat Foglalkoztatás és iskolázottság: a tények A kérdés: az okokat az oktatásban kell keresnünk? Alapkészségek és foglalkoztathatóság: érvek Alkalmazkodási korlátok: az oktatási rendszer kibocsátása Szakképzés és szakmák szerinti összetétel Összefoglalás

  3. Foglalkoztatás és iskolázottságFoglalkoztatási arányok nemzetközi összehasonlításban, 2006, % Férfiak Nők alsó-középfok – felső-középfok – felsőfok 25-64 évesek. Forrás: OECD, 2008 • Diplomások és érettségizettek: hasonló arányok • A probléma: alacsony iskolázottságúak • Ráadásul az alacsony iskolázottságúak aránya magasabb, mint Nyugat-Európában (Kertesi-Varga, 2005)

  4. Foglalkoztatás és iskolázottságA foglalkoztatási ráta változása Magyarországon Férfiak: 20-59, nők 20-54 éves korig. Forrás: Kézdi, 2007, Varga, 2008 általános iskolát végzettek és a szakmunkások: a foglalkozatási probléma eltérő formában: szakmunkások jelentős része (a 2000-es években a fogl. 40-45 %-a) szakmunkás végzettséget NEM igénylő foglalkozásokban, képzetleneket szorítanak ki a munkaerőpiacról (Kézdi, 2007, Varga, 2008)

  5. 35 30 25 20 15 25-341 35-442 45-543 55-64 4 var6 Magyarország EU19 OECD Kitérő 1.A diplomások munkaerőpiaci helyzete • a diplomások aránya nem magas • foglalkoztatás átlagos (Varga, 2007), a munkanélküliség alacsony (Galasi, 2008) • a fiatalok munkanélkülésége sem nőtt 2004-ig(Kertesi-Köllő, 2006) • kereseti előnyük a kilencvenes években nőtt, majd ez a növekedés megállt (Kertesi-Köllő, 2006) • nemzetközi összehasonlításban a kereseti előny ma is kiugróan magas (Galasi, 2008, Flabbi et al., 2007) • a túlképzettek aránya alacsony (Galasi, 2008b) A diplomások aránya, 2005, % Forrás: Varga, 2008 (OECD 2007)

  6. A kérdés:Az okokat az oktatásban kell keresnünk? • Biztosan nem csak itt, de: • Mennyiben magyarázható az alacsony iskolázottságúak rossz foglalkoztatási helyzete a nem megfelelő képzettséggel, a gyenge alapkészségekkel? • Mennyiben a szakképzés nem megfelelő szakmák szerinti összetételével? • Mennyiben alkalmazkodik az oktatási rendszer kibocsátása ehhez a foglalkoztatási helyzethez? • az iskolarendszerből alacsony iskolázottsággal kilépők aránya • szakképzési kínálat: szakmák szerinti összetétel

  7. Kitérő 2.:Az alapkészségek mérése • Nemzetközi összehasonlító adatfelvételek: • - IALS: Nemzetközi Felnőtt Írásbeliség Vizsgálat • - PISA: az OECD tanulói teljesítmény-értékelési programja (15 évesek) • Nem a tananyag ismeretét igyekszik mérni iskolai feladatokkal, hanem a gyakorlatban alkalmazható tudást (a mindennapi életben előforduló szövegek értelmezése, számítási feladatok megoldása) • Témakörök: • Olvasás-szövegértés (IALS, PISA), Matematika (IALS, PISA), Természettudomány (PISA), problémamegoldás (PISA) • Mérés: standardizált pontszámok, ill. teljesítményszintek • Miért fontosak ezek a készségek? • - szükségesek a legtöbb munkahelyen • - elengedhetetlenek a tanuláshoz, a képzettség fejlesztéséhez

  8. Alapkészségek és foglalkoztathatóság 1.Iskolázottság és szövegértési és számolási alapkészségek • Magyarország Nyugat-Európa • 1. szint - 2. szint - 3-5. szint 15-65 évesek, a diákok nélkül. Forrás: IALS • Magyarországon az alapkészségek szintje alacsony • A 15 éves diákok tudása is gyenge (OECD PISA) • A szakiskolás diákok teljesítménye különösen gyenge, nagyon nagy a szakiskolások és a középiskolások közötti különbség (Hermann, 2008)

  9. Alapkészségek és foglalkoztathatóság 2.A szakmunkás végzettség leértékelődése • A szakmunkások kereseti előnye az általános iskolát végzettekhez képest csekély (kb.10%), a lemaradás az érettségizettektől a kilencvenes években megnőtt (Kertesi-Varga, 2005, Kézdi, 2004) • Az életpálya során nő a kereseti hátrány az érettségizettekhez képest, ez a szaktudás elértéktelenedésére és gyenge alkalmazkodásra (tanulás) utal (Kézdi, 2008) A szakmunkás végzettségűek kereseti előnye az érettségizettekhez mérten Forrás: Kézdi, 2008

  10. Alapkészségek és foglalkoztathatóság 3.Munkahelyi követelmények és az alacsony iskolázottságúak foglalkoztatása (Köllő, 2008) • az általános iskolát vagy szakiskolát végzettek sokkal kisebb eséllyel kerülnek be az írást-olvasást igénylő munkahelyekre, mint a hasonló iskolázottságú nyugat-európai munkavállalók • ennek oka minden bizonnyal a gyengébb tudásuk • a munkahelyi írás-olvasási követelmények megváltoztak a kilencvenes években: • - az új munkahelyek: jelentős részben írás-olvasást, illetve ezekre épülő jártasságokat igénylő munkahelyek, hasonlóan a nyugat-európai munkahelyekhez • - a régi munkahelyek között sokkal magasabb az alacsony követelményeket támasztók aránya

  11. Az oktatási rendszer kibocsátása 1.Alkalmazkodás: csökken az iskolarendszerből alacsony iskolázottsággal kilépők aránya? Szakiskolások a középfokon belépők és kilépők között, % A képzetlenek aránya a mindenkori 20 éves évjáraton belül, % • Az általános iskolai végzettséggel kilépők nélkül. Forrás: Kertesi-Varga, 2005 (népszámlálás) • Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2007 (OM Stat) • Csökkent, de a csökkenés lelassult, illetve megállt (Kertesi-Varga, 2005) • - stagnáló beiskolázási arányok • - jelentős lemorzsolódás

  12. Az oktatási rendszer kibocsátása 2.Miért tanul egy-egy korosztály 20-25%-a szakiskolában, ha ilyen rosszak a munkapiaci kilátások? • Az általános iskolában szerzett tudás nem elegendő (Kertesi-Varga, 2005), a nyolcadikos teljesítmény meghatározó (Hermann-Horn, 2008) • A különbségek kialakulnak az általános iskola végére A szövegértés pontszámok megoszlása a szakiskolások és középiskolások között a 8. és 10. évfolyamon 8. évfolyam 10. évfolyam Forrás: Hermann-Horn, 2008 (Országos Kompetenciamérés 2006)

  13. Szakképzés szakmák szerinti összetétel • szakképzés szakmák szerinti kínálata és a szakképzésben résztvevők aránya követte a foglalkoztatás hosszú távú trendjeit (Kézdi, 2007, Varga, 2008) • a foglalkoztatási adatok alapján (40-45% nem szakmunkás szakmákban) ez nem elegendő (Kézdi, 2007, Varga, 2008) • hosszú távon nem lehetséges a munkaerőpiaci igényekhez igazítani a képzési kínálatot (technológiai változások); képesek-e a munkavállalók átképezni magukat? (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008) • rövid távon is nehezen feltérképezhető a kereslet, és a rövid távú igények követése sem mindig optimális (Kézdi-Varga, 2007, Varga, 2008)

  14. Összefoglalás • Foglalkoztatási probléma: az alacsony iskolázottságúak körében • Úgy tűnik, ebben része van a gyenge alapkészségeknek • Mérték? • A probléma gyökere: általános iskolai oktatás (+óvoda) • Szakképzés: javítható, de nem itt van az alapvető gond

  15. Köszönöm a figyelmet.

  16. Flabbi, l. – Paternostro, S. – Tiongson, E. R. (2007): Returns to Education in the Economic Transition: A Systematic Assessment Using Comparable Data. World Bank Policy Research Working Paper 4225 • Galasi Péter (2008a): A felsőfokú végzettségű munkavállalók munkaerő-piaci helyzete és foglalkozásuk-iskolai végzettségük illeszkedése, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/3 • Galasi Péter (2008b): A túl- és az alulképzés bérhozama 25 országban, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek BWP – 2008/6 • Hermann Zoltán (2008): Hogyan értelmezzük az iskolarendszer minőségi mutatóit nemzetközi összehasonlításban?, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI • Hermann Zoltán – Horn Dániel (2008): [készülő tanulmány] • Kertesi Gábor–Köllő János (2006): Felsőoktatási expanzió, „diplomás munkanélküliség” és a diplomák piaci értéke. Közgazdasági Szemle, LIII. /3, (201–225. o.) • Kézdi Gábor (2004): Iskolázottság és keresetek. Megjelent: Fazekas Károly–Varga Júlia (szerk.): Munkaerőpiaci Tükör 2004. MTA KTI–OFA, Budapest • Kézdi Gábor (2007): A szakképzés kereslete és kínálata Magyarországon. Hosszútávú trendek és szakma szerinti illeszkedés, kézirat • Kézdi Gábor (2008): Nem csupán a rendszerváltás következménye A szakiskolai képzés hanyatló hozadékai mögött álló okok Magyarországon, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI • Kézdi Gábor – Varga Júlia (2007): A képzési kínálat szakcsoportok szerinti indokolt kínálatának vizsgálata, a kínálatbővítés hatékony eszközeinek bemutatása, kézirat • Köllő János (2008): Munkahelyi olvasási követelmények és a képzetlen munkaerő foglalkoztatása Nyugat- és Közép-Kelet-Európában, Fazekas K. (szerk.): Közoktatás, iskolai tudás és munkapiaci siker, KTI könyvek 9., MTA KTI • OECD (2007): Education at a Glance 2007 • OECD (2008): OECD Employment Outlook 2008 • Varga Júlia (2007): Munkapiaci trendek magyarországon, 2006, Fazekas Károly, Cseres-Gergely Zsombor, Scharle Ágota (szerk.): Munkaerőpiaci tükör 2007, MTA KTI - Országos Foglalkoztatási Közalapítvány • Varga Júlia (2008): Szakképzés, Nagy Gyula (szerk.): Jóléti ellátások, szakképzés és munkakínálat, KTI könyvek 10., MTA KTI

More Related