Fizioterápia

1. Fizioterápia Fogalma: gyógykezelés természetes eszközökkel, módszerekkel (görög füzosz – természet) A fizioterápia tehát: -a természet energiáit használja -a gyógyítás legősibb ága -az orvosi terápia része a gyógyszeres, a sebészi és a pszichoterápia mellett.

2. Fizioterápia felosztása

3. Fizioterápia helye az orvosi tevékenységek körében Majdnem minden klinikai specialitás terápiás fegyvertárának integráns része. intenzív terápia, pulmonológia, angiológia, kardiológia, ortopédia, traumatológia, neurológia, sebészet, reumatológia, onkológia, belgyógyászat, csecsemő és gyerekgyógyászat, szülészet- nőgyógyászat, pszichiátria, geriátria Komplex terápia a prevenciótól a gyógykezelésen át a rehabilitációig.

4. GyógytornaMozgásterápia Fogalma: gyógyító céllal alkalmazott mozgás (görög gimnazein – meztelenül gyakorolni) Célja: egészség megőrző, megelőző, gyógyító és helyreállító hatás gyakorlása az egyes szervek működésére és az egész szervezetre egyaránt Sajátosságai miatt más eszközzel nem pótolható.

5. Gyógytorna történeti áttekintése I. • Kína i.e.2600: Gung-Fu (gyógyító mozgás) • India ókor: jóga rendszer mellett a betegek kezelésére szolgáló gyakorlatok • Egyiptom, Görögország ókor: gyógyítás a papság kezében i.e.V.sz.: társadalmi változások – világi orvoslás Hippokratész /i.e. 460-370/: a mozgás és a masszázs gyógyító hatása (ismerték a légző tornát, az ellenállással szemben végzett mozgást, a gyors erőgyakorlatokat) • Róma ókor: hidroterápia (fürdők), termoterápia (hőhatás – homokfürdő), helioterápia (természetes fény), elektroterápia (elektromos ráják ütése)

6. Történeti áttekintés II. • Középkor: mindezt elvetette, a gyógyítás az egyház kezében volt ( a lélek felszabadítása a test sanyar-gatásával érhető el) • Reneszánsz: ismét az emberre figyel Leonardo da Vinci /1452-1519/ leíró és funkcionális anatómia • XVI.sz. második fele: antik világ gyógyító mozgását „kiásták,leporolták és friss szelemmel telítették” • XVII-XVIII.sz.: egyre több területen alkalmazzák a gyógyító mozgást (ortopédia, sebészet) • XIX.sz.: svéd torna – orvosi torna (gyakorlatok hatása) német torna – manuális módszerek (egyéni kezelés)

7. Történeti áttekintés III. • XIX.sz. vége: két fő irány a tornában 1.gyógyító jellegű - gyógytorna 2.megelőző jellegű - higiénikus torna • Magyarország Schöpf-Merei Ágoston /1804-1858/ ortopédia,gyerekgyógyászat Tornaintézet alapítása – fürdőorvosok • Madzsar Alice 1912 Funkcionális torna tanítóképző • 1955 rendszeres képzés • 1975 Eü.Főiskola

8. Gyógytorna kezelési eljárásai • Egyéni és csoportos • Aktív (vezetett aktív) és passzív kimozgatás, kontraktúra nyújtás, masszázs, pre és postoperatív mozgásterápia, légzésterápia, gépi lélegeztetett betegek ellátása, keringés javítás, célzott izomerősítés, járástanítás, terheléses tréning, koordináció javítása, segédeszköz használat betanítása, elektroterápia…

9. Mozgásszervrendszer Fogalma: a test tartó és mozgató apparátusa Elemei: - csontok - izületek - izmok

10. Csontszövet • Az emberi test egyik legkeményebb szövete • Élő szövet, növekedni, formálódni, megváltozott terhelési viszonyokhoz alkalmazkodni, átépülni, gyógyulni képes • Sejtközötti állományból (proteoglikánok, kollagén rostok, ásványi anyagok) és Sejtes elemekből (oszteoblasztok, oszteociták, oszteoklasztok) áll, melyek lemezekbe rendeződnek. • Alakilag: csöves, lapos, köbös, légtartalmú • 206 különálló, de egymáshoz különböző módon rögzített csontot épít fel (csontvázrendszer) Folyamatosan vagy Izülettel kapcsolódnak egymáshoz

11. Articulatio kapcsolódó csontok felszínei között izületi rés van működési egység, tehát szerv Állandó alkotórészek Izületek I.

12. Izületek II. Járulékos alkotórészek : ízvápaajkak, discusok és meniscusok, izületi tömlők és hüvelyek, musculi articulares Az izületi végeket összetartó erők: • tok és szalagok • ízfelszinek közötti adhezió • légnyomás • izületre ható izmok tónusa

13. Izületek III. Az izületek osztályozása • Résztvevő csontok száma szerint: egyszerű és összetett • Izület és a csontok tengelye szerint: a, egytengelyű (csukló és forgóizület) b, kéttengelyű (tojás és nyeregizület) c, három és soktengelyű (gömbizület)

14. Izületek IV. Az izületek mozgása - mozgás iránya és terjedelme csontok kitérése az izületi tengely körül történik (mozgáspályák /síkok/ , elmozdulás szöge ) • Fontosabb mozgáspályák : flexio – extensio abductio –adductio rotatio (ki és be) • Neutrális (normál) helyzet : álló helyzet, test mellett csüngő kar, előre néző hüvelykujj, zárt párhuzamos láb, előre irányuló tekintet (összes izület 0 fokos)

15. Izomszövet • Kontrakcióra képes szövet • Fajtái : 1, Sima izomszövet 2, Harántcsíkolt izomszövet 3, Szívizomszövet 1, akaratunktól függetlenül, lassan húzódik össze, de tartós összehúzódásra képes, lassan fárad ( zsigerek ) 2, akaratunktól függően működik, gyors összehúzódásra képes, de hamar fárad (vázizmok ) 3, szerkezetében részben a vázizomhoz, számos működési sajátosságában a simaizomhoz hasonlít

16. A harántcsíkolt izom szerkezete

17. Szerkezeti és működési egysége az izom (musculus) Részei: eredés tapadás izomhas ín Izomzat I.

18. Osztályozása 1,Miofibrillumok mennyisége alapján fehér izmok vörös izmok (antigravitációs izmok) 2,Alak szerint orsó, pánt, gyűrű, lemez 3,Eredés szerint 1,2,3,4 fejű 4,Működés szerint szinergista, antagonista Antigravitációs izmok Nehézségi erő Felegyenesedett helyzet megtartása Legjobban igénybevett izmok Törzsizmok, FV flexiós és az AV extenziós izmai Gyengülésük jelei: tartáshibák, fájdalmak Izomzat II.

19. Izomzat III. • Izom erő skála (Oxford Skála) 0/5 Nincs izomösszehúzódás 1/5 Látható, vagy tapintható izom- összehúzódás, de nincs mozgás 2/5 Mozgás a gravitáció kiiktatásával 3/5 Mozgás a gravitációval szemben 4/5 Mozgás a gravitációval és enyhe ellenállással szemben 5/5 Mozgás a gravitációval és teljes ellenállással szemben

20. Izomzat IV. • Regenerációs képessége nincs • Izomrost tömegének változása • Fokozott igénybevételnél vastagsága növekedik – aktivitási hipertrófia • Aktivitás hiányában vastagsága csökken – inaktivitási atrófia

21. A harántcsíkolt izom működése I. • Motoros idegingerület: a vázizomzat összehúzódását kiváltó központi idegrendszeri ingerület ( gerincvelői vagy agytörzsi motoros idegek szomatikus idegrostjai ) • Motoros egység: egy mozgató idegből és az általa beidegzett számos izomrostból álló működési egység • Neuromuszkoláris szinapszis: mozgató ideg nyúlványának kapcsolata az izomrosttal • Kontrakció ( izotóniás, izometriás ) és relaxáció

22. Harántcsíkolt izom működése II. • Izomrángás egy ingerre egy összehúzódás • Tartós izom összehúzódás az összehúzódott állapotban az izom újra ingerelhető, de ha az ingerek túl gyorsak, akkor az elernyedés egyre rövidebb

23. Szomatomotoros működés • A harántcsíkolt izmok működését az idegrendszer szervezi. • Működése hierarchikus : gerincvelői, agytörzsi és nagyagyi mechanizmusok • A normális emberi testtartással kapcsolatos (poszturális) működések, valamint a helyváltoztató mozgás alapeleme a gerincvelői reflex.

24. Gerincvelői reflex • Két fő típusa 1., proprioceptív-izom eredetű, saját reflex 2., exteroceptív-bőr eredetű, idegen reflex Saját reflexek - nyújtási (miotatikus) - fordított nyújtási - pozitív támasztó Idegen reflexek - hajlító (flexor) - keresztezett nyújtási (extensor)

25. Saját reflexek I. • Nyújtási reflex : az izom megnyújtására az izomorsó ingerülete jön létre, melyre ua. az izom összehúzódik – mindeközben az antagonista izmok tónusa csökken /reciprok innerváció/ (pl.:patella ,Achilles) Harántcsíkolt izmaink mindenkor némileg nyújtott helyzetben vannak, így a nyújtási reflex kis fokban, de folyamatosan kiváltódik. Ez folyamatos izomfeszülésre vezet, ami az izmok nyugalmitónusát adja. ( Izomtónus )

26. Saját reflexek II. A nyújtási reflexek beállítják és fenntartják az adott izom megfelelő hosszúságát (izületek helyzete, aktuális testtartás és mozgáshoz szükséges izomfeszülés) A miotatikus reflex és az általa fenntartott izomtónus kifejezettebb az álló testhelyzetet biztosító ún. antigravitációsizmokban. (FV hajlító, AV feszítő izomcsoportjai)

27. Saját reflexek III. • Fordított nyújtási reflex : az izom túlnyújtására az ínorsó Golgi-féle nyújtási receptorai ingerületbe jönnek és az izom ellazulását váltják ki ( védelem ) • Pozitív támasztó reflex : extensorlökés hajlító és feszítő izomzat szinergista (együttes) megfeszülése, mely lehetővé teszi a felegyenesedést, egyenes testartást

28. Idegen reflexek • Kiváltója: külső, károsító, fájdalmat okozó inger • Válaszreakció : a sértett végtag hajlítása, elhúzása és az ellenoldali végtag egyidejű kinyújtása

29. Agytörzsi szabályozás • Szerepei : 1. nyugalmi izomtónus 2. testtartási (statikus) reflexek - helyi tartási reflex - általános testtartási reflexek 3. testmozgásban megnyilvánuló (kinetikus) reflexek -beállítódási, felegyenesedési reflexek - helyzet-, ill. helyváltoztatási reflexek

30. Piramispálya akaratlagos, gyors és finom mozgások ellenoldali izmok képviselete testtájak szerint (szomatotópia) Extrapiramidálisrendszer nagyobb tömegű, ösztönös érzelmi, figyelmi, tájékozódási, védekező mozgások testhelyzet és egyensúly megtartása Nagyagyi szabályozás

31. Az álló testhelyzet

32. A vázizom működés zavarai • Miopátiák : izom eredetű (miogén) károsodások (öröklöttek, gyulladásos eredetűek, anyagcserezavar következményei) • Neuromuszkuláris szinapszis működésének zavarai • Motoros ideg sérülése (denerváció) • Központi idegrendszer károsodásából adodó zavarok - parézis, plégia, paralízis, ataxiák, apraxiák

33. Köszönöm a figyelmet! Semmelweis Egyetem Transzplantációs és Sebészeti Klinika Szijjné Vobornik Andrea gyógytornász