Erdély

1. Erdély Határtalanul

2. Arad Földrajzi adatok:Fekvése: - Arad Románia nyugati részén terül el, az aradi üledékes síkságon, jelentős nemzeti és nemzetközi utak kereszteződésénél. Kelet-nyugati irányban átszeli a Maros folyó.A város területe:  4618 hektár.Átlagmagassága - 110 m, tengerszint felettÉghajlata: mérsékelt kontinentális, enyhe mediterrán behatással. Talaja: uralkodó a csernozjom.

3. Déva A Maros bal partján, Gyulafehérvártól 71 km-re délnyugatra, Aradtól 148 km-re délkeletre fekszik. A Várhegy  A Maros völgyében fekvő várost a 371 méteres, vulkanikus eredetű (amfibol-andezit) Várhegy (románul Cetatea, ejtsd : csétátéá) uralja. A környékről is messziről látható várat a 13. században kezdték építeni. Napjainkban fölvonóval vagy gyalogosan közelítheti meg a látogató. A Várhegy számos ritka növény és a homoki vipera előfordulási helye. A felhők fölé emelkedő Várhegy csúcsán a látogatónak felejthetetlen látványban lehet része : derűs időben a Retyezát hó borította csúcsai is fölvillanhatnak.

4. D é v a

5. Vajdahunyad Dévától 20 km-re délre, a Zalasd Csernába folyásánál, 220–270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.

6. Gyulafehérvár Kolozsvártól 95 km-re délre, a Maros és az Ompoly összefolyásánál emelkedő 230 m magas fennsíkon fekszik.

7. Torockószentgyörgy A település Torockótól 4 km-re, 575 m tengerszint feletti magasságban fekszik.Az itt található várrom a Toroczkay-család ősi fészke volt. A várat Toroczkay Illés építette a XII. században, miután egy hős felmentő csapat a Várhegyre menekült lakosokat megszabadította a tatároktól. A szentgyörgyi vár impozáns fekvését a falu felett emelkedő dombnak köszönheti, amely maga is az 1250 m-es Ordaskő aljában van. A várat 1704-ben egy labanc tábornok leromboltatta, de egy tornya és a falak egy része még ma is áll.

8. Torockószentgyörgy "E fényes, büszke várnak most csak romját leledLakói merre vannak, hiába kérdezed."(Gyulai Pál: Az óriásleányka)

9. Torockószentgyörgy A Torockószentgyörgy határában, a falutól mindössze két kilométerre található középkori vár romja egy 740 m magas mészkőszirten áll. Meredek sziklafalakkal emelkedik a Havas-patakvölgye fölé. A völgy lapályáról a 200 méteres szintkülönbség a sziklafalak meredeksége, és komorsága miatt sokkal többnek látszik, a vár megközelíthetetlennek tűnik.

10. Torockószentgyörgy Gyakori növény a Magyarországon védett, de Romániában még nem védett őszi kikerics.

11. Torockószentgyörgy Az unitárius parókia épületén márványtábla emlékezik meg arról, hogy ebben a házban született Brassai Sámuel, az "utolsó erdélyi polihisztor".

12. Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 16. - 1897. június 24.), nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja. Foglalkozott földrajzzal, történelemmel, statisztikával és közgazdaságtannal, a zene elméleti kérdéseivel, esztétikával, műkritikával is. Az oktatásügyben számos reform elindítója és előmozdítója volt; hozzájárult a korabeli tudományos eredmények népszerűsítéséhez.

13. Torockó Szálláshely

14. Torockó Torockó Erdély legnyugatibb székely végvára, és talán legszebb faluja. Az egykori bányászfalu ma a Világörökség részét képezi. Az Erdélyi-középhegység keleti részén elterülő Torockói-hegységben, a Székelykő és az Ordaskő sziklavonulatának szűk völgyében, Kolozsvártól délre fekszik Bizonyos időszakokban a Nap úgy kel fel, hogy a faluból nézve aztán még visszabújik a Székelykő sziklái mögé, hogy aztán kicsivel később újra előbukkanjon mögülük.

15. Székelykő 1128 m magas

16. Tordai hasadék A kb. 2 km hosszú szakadékon az Aranyosba ömlő Hesdát-patak folyik át. A hasadék két oldalán Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, ezen sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van, ezek közöl a legnagyobb a Porlik-barlang (75 méter hosszú, 19 méter széles és 11 méter magas).

17. A Tordai-hasadékot igen gazdag és különleges növény- és állatvilága miatt már 1939-ben természetvédelmi területté nyilvánították. Ezen a százhektáros területen olyan egyedi példányokat találhatunk, amelyek Európában ritkán vagy egyáltalán nem fordulnak elő. A Romániában előforduló 3500 növényfajból itt 997 található meg, amely a Romániában ismert növények több mint egy negyedét teszi ki.

18. Geológiai felépítése, keletkezése A hasadék a Torockói-takaróban a mezozoikumban keletkezett vulkáni és üledékes eredetű kőzeteken. A mélyben levő kőzetekre egy tengerelöntés során jurakori mészkő rakódott. A kőzetek kevésbé rétegzettek, északnyugati irányúak, a központi részek inkább tömbös szerkezetűek. A triász és kréta kori képződményeken túl fiatalabb, harmadkori rétegek figyelhetőek meg. A jurakori mészkőben a karsztosodás hatására előbb kisebb barlangok fejlődtek, majd ezek kiterjedésével, összekapcsolódásával kiterjedt barlangrendszer jött létre. Ezeknek a részei lehettek a hasadék mai barlangjai is. A belső üregek növekedésük során beszakadtak, mély dolinákat létrehozva ezáltal, melyeknek összeolvadása révén létrejött a ma ismert hasadék őse, melyet ezután főleg a Hesdát-patak eróziós munkája alakított, mélyített.

19. Tordai sóbánya Az erdélyi sókészlet mintegy 13,6-13,4 millió éves. A só elszigetelt tengerek fenekén rakódott le, a meleg és viszonylag nedves, enyhén szárazságra hajlamos éghajlati viszonyok közepette. A Torda városának észak-keleti részén kezdődő sóréteg 45 négyzetkilométeren terül el, vastagságának átlagértéke 250 méter. A gyűrődés központi részén a sóréteg gyakran meghaladja az 1200 méter vastagságot. A tordai só monominerális képződmény, 99 százalékban halit (NaCl) alkotja. A nem oldódó anyagok, főként a CaSO4, nem lépi túl a 0,7 százalékot. A teljes készlet nagysága 38.750 millió tonnára becsülhető. A sót takaró, szárazföldi származású képződmények 0,5 és 20-25 méter vastagságúak. Virágosvölgy és a Sósvölgy vidékén a sót fedő réteg erodálása miatt a só a felszínre bukkant, s emiatt a só megléte a legrégibb időtől kezdve köztudott.

20. Kolozsvár Fekvése  A 179,5 km² területű város Kolozs megye székhelye. Nagyváradtól 152 km-re délkeletre, a történelmi Erdély szívében, az Erdélyi-középhegység és az Erdélyi-medence közötti területen helyezkedik el. A Kis-Szamos és a Nádas-patak völgyében található, de egyes városnegyedei átnyúlnak a szomszédos patakok (Kajántó-patak, Borháncs-patak) völgyébe is. Három oldalról dombok veszik körül, amelyeknek magassága 500 és 825 méter között van. Délkelet irányában a 825 méter magas Feleki-domb északi lejtőjére kapaszkodik, tőle keletre a Szamos-fennsík húzódik. Észak felé a legmagasabb dombok a Lomb-tető (684 méter) és a Csiga-domb (617 m). Nyugat felé a Hója-domb (506 m) és a Gorbó-domb (570 m) helyezkedik el. Egykor a városon kívül volt a Kálvária-domb és a Fellegvár is, de ezek ma már a város belterületének számítanak. A város mérsékelt kontinentális éghajlatát az Erdélyi-középhegység közelsége befolyásolja. Az éves középhőmérséklet 8,2 °C, az éves átlagos csapadékmennyiség 663 mm.

21. Kolozsvár

22. Nagyvárad A város a Sebes-Körös partján és a váradi dombságok alatt fekszik.

23. Nagyszalonta Nagyváradtól 38 km-re délnyugatra a Kölesér partján fekszik, Nagyvárad - Arad - Temesvár országúton, a román-magyar országhatártól keletre, 14 km távolságra közúton a Nagyszalonta - Méhkerék határátkelőhöz.