Érvelések értékelése

1. Érvelések értékelése • Logika: a premisszák és konklúziók viszonya, jó vagy rossz-e az érvelés • Mert: egy érvelés azt feltételezi, hogy a premisszák alátámasztják a konklúziót, vagy hogy következnek belőle – a logikai elemzés pedig azt vizsgálja, valóban fennáll-e ez a viszony, ez a következmény-reláció • A vizsgálat nyilván nem az egyes állítások „igazságára”, hanem az állítások viszonyára vonatkozik • Ezért fontos az elemzés két Kritikai alapkérdése: - Helyes-e az álláspont? (például morális kérdésekben) - Jó-e az előadott érvelés? • Jellemző hibás pragmatikai előfeltevéseink ezzel kapcsolatban: • ha igaz az álláspont, akkor az érvelés is jó, és ha nem jó, akkor nem igaz

2. Deduktív és induktív érvelések • Deduktív érvelések: • A premisszák minden kétséget kizáróan bizonyítják a konklúziót • A premisszák igazsága szükségszerűen maga után vonja, garantálja a konklúzió igazságát • Az elemzés és ellenőrzés eszköztárát a formális logika nyújtja

3. Deduktív következtetés • Egy deduktív következtetési séma: Minden brazil jól tud focizni Xavier brazil ------------------------------------ Xavier jól tud focizni

4. Indukció:ismeretbővítés • Az induktív módszer ismeretbővítő, míg a deduktív csak a meglévő információkat fejti ki • Egy deduktív asztronómiai megfigyelés: A bolygók elliptikus pályán mozognak. A Neptunusz bolygó. Tehát a Neptunusz elliptikus pályán mozog. • Egy induktív asztronómiai megfigyelés: A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars elliptikus pályán mozognak. A Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars bolygók. Tehát minden bolygó elliptikus pályán mozog

5. Forma és tartalom 1. Ha esik az eső, sáros az út Esik az eső ------------------------------------ Sáros az út 2. Ha három lábon gyábokolsz, a Kalán Púgra nem tudsz menni. Három lábon gyábokolsz. ------------------------------------------------- A Kalán Púgra nem tudsz menni. Kulcsfogalom: behelyettesíthetőség

6. Deduktív érvelések - érvényesség • Az érvényesség formális logikai kategória, ezért itt az érvelés sémája számít csak • Érvényes egy deduktív séma akkor, és csak akkor, ha nincs olyan behelyettesítési esete, melyben a premisszák igazak, miközben a konklúzió hamis. • Ebből következően egy deduktív érvelés csak akkor lehet érvényes, ha egy érvényes sémának a behelyettesítési esete • A séma akkor viszont érvénytelen, ha létezik olyan helyettesítési esete, melyben a premisszák mind igazak, miközben a konklúzió hamis • Az ilyen behelyettesítési eset az ellenpélda – az ellenpéldából egy is elég, hogy egy séma érvénytelenségét bizonyítsa. • A deduktív érveléseknek így két halmaza van: érvényes és érvénytelen sémájú érvelések • Fontos: csak akkor biztos, hogy érvénytelen a séma, ha minden premissza igaz, és a konklúzió hamis.

7. Érvényesség és igazság - helytállóság 1. Minden denevér madár H Minden madár tud repülni H ----------------------------------- Minden denevér tud repülni I 2. Minden gerinces melegvérű H Minden melegvérű ragadozó H -------------------------------------- Minden gerinces ragadozó H Érvényes séma! 3. Minden bálna emlős I Minden A B Minden emlős melegvérű I Minden B C ---------------------------------- ---------------- Minden bálna melegvérű I Minden A C

8. Érvényesség és igazság - helytállóság • Érvényes séma esetében: ha hamisak a premisszák, abból bármi következhet • Ha viszont igazak, akkor csak igaz lehet a konklúzió • Ennyi a megkötés a premisszák tartalma és a séma formájának viszonya között • Az érvényes sémák, ha hamis premisszákat tartalmaznak, érvényesek maradnak, de nem helytállóak • Helytálló következtetéshez – érvényes séma és igaz premisszák kellenek

9. Érvényesség és igazság - helytállóság 1.Minden bálna melegvérű I Minden emlős melegvérű I ------------------------------------ Minden bálna emlős I 2.Minden bálna melegvérű I Minden denevér melegvérű I ------------------------------------ Minden bálna denevér H 3.Minden denevér madár H Minden gerinces madár H ------------------------------- Minden denevér gerinces I Séma: Minden A B 4. Minden gerinces madár H Minden A C Minden ragadozó madár H ---------------- ----------------------------------- Minden C B Minden gerinces ragadozó H Érvénytelen séma!

10. Sémák és tartalmak • Igaz premisszák, hamis konklúzió = érvénytelen séma Minden bálna melegvérű I Minden denevér melegvérű I ------------------------------------ Minden bálna denevér H

11. Sémák és tartalmak • érvénytelen séma igaz (vagy akár hamisak) premisszák = rossz érv: Minden bálna melegvérű I Minden emlős melegvérű I ------------------------------------ Minden bálna emlős I

12. Sémák és tartalmak • érvényes séma hamis premisszák = érvényes érv Minden gerinces melegvérű H Minden melegvérű ragadozó H -------------------------------------- Minden gerinces ragadozó H

13. Sémák és tartalmak • érvényes séma, igaz premisszák: Minden bálna melegvérű I Minden emlős melegvérű I ------------------------------------ Minden bálna emlős I = helytálló érvelés!

14. Tehát a helytállóság… • Érvényes séma plusz igaz premisszák! • És: egy séma akkor és csak akkor érvényes, ha nincsen olyan behelyettesítési esete, melyben a premisszák igazak, de a konklúzió hamis…

15. Premisszák, konklúzió, érvényesség

16. Érvényesség és helytállóság

18. Induktív érvelések: induktív erő,plauzibilitás • Mi is a fő különbség? Deduktív: meglévő tudást bont ki, szükségszerű kapcsolat a premisszák és a konklúzió között Induktív: tudásbővítő, valószínűség a kapcsolat a premisszák és a konklúzió között • Más kritériumok: induktívnál tartalmi elemzés előnyben • Érvényesség és helytállóság helyett: induktív erő és plauzibilitás a két fő minősítési kritérium • Fontos: vannak hasonlóságok és különbségek is!

19. Induktív erő: erős és gyenge • Mivel a valószínűségi fok adja az induktív érvelés értékét, erejét, ez az egyik fő szempont: • Erős induktív érvelés: a premisszák igazsága valószínűsíti a konklúzió igazságát – a konklúzió valószínű, hogy igaz • Gyenge induktív érvelés: a konklúzió nem valószínű a premisszák alapján

20. Induktív erő: erős és gyenge • Erős induktív érvelés – valószínű konklúzió: A magyarok döntő többsége adócsaló Gábor magyar --------------------------------------------------- Gábor adócsaló - másképp fogalmazva: A magyarok 99 %-a adócsaló Gábor magyar ---------------------------------------- Gábor adócsaló • Gyenge induktív érvelés – nem valószínű konklúzió: A magyarok egyharmada adócsaló Gábor magyar ---------------------------------------------- Gábor adócsaló

21. Erősség és igazság Egy erős következtetés nem feltétlenül igaz! Habsburg Ottó Magyarország jelenlegi királya Ő bölcs uralkodó --------------------------------------------------- Így jó törvényeket hoz Ez az érvelés erős de nem igaz, tehát az érvelés nem plauzibilis! Tehát: plauzibilitás = Erős következtetés és igaz premisszák

22. Erő, plauzibilitás

23. Deduktívés induktív párhuzam Nem egymás megfelelői a deduktív és induktív érvelések minősítésének fogalmai, de vannak párhuzamok: Deduktív Induktív - igazság - igazság - érvényesség - erősség - helytállóság - plauzibilitás

24. Deduktív és induktív párhuzam Állítások – igaz – hamis Deduktív érvelések - Érvényes – helytálló – nem helytálló - Érvénytelen Induktív érvelések – Erős – Plauzibilis – Implauzibilis – Gyenge

25. Érveléstípus-jelzők • Vannak jellemző kifejezések, melyek segíthetnek a természetes nyelvi felismerésben: • A konklúzióra vonatkozó induktív érvelést valószínűsítő jelzők: valószínű, nem valószínű, várható, nem várható, plauzibilis, hihető, várható • Deduktív érvelést sejtető kifejezések: szükségszerűen, elkerülhetetlenül, biztosan, feltétlenül, mindenképpen - figyelem: ezek retorikai eszközként is használhatóak, beállítás, manipuláció céljából

26. Azonosítás • Fő tényezők: • 1. Az érvelés logikai szerkezete, az alkalmazott logikai eszközök (induktív vagy deduktív sémában történik-e az érvelés • 2. Az érvelés tárgya, a téma jellege – hogy a téma induktív vagy deduktív érveléseket enged meg vagy éppen követel meg (jellemzően deduktív: matematikai érvelések, jellemzően induktív: ismeretbővítő érvelések)

27. Hogyan értékeljük az induktív érveket? „Minőségbiztosítás”: Vitaszabályok: megelőzés (folyamat) Logika, informális logika: ellenőrzés (termék) A szerkezetileg rossz induktív érvek, megszegik a racionális vita 7. maximáját! Szabályos vita - Jó érvelés => igaz álláspont

28. Deduktív érvelések értékelése • Az érvelés érvényességére: formális algoritmusokkal ellenőrizhető (igazságtáblázat, analitikus táblázat, természetes levezetés) • Az állítások igazságára nincsenek formális algoritmusok

29. Induktív érvelések értékelése • A tartalmi szempont miatt nem állnak rendelkezésre formális algoritmusok az erősség ellenőrzésére. -> Az érvek mezőfüggőek (field dependent) ez különösen fontos, ha tudományos érvekről van szó! • Minden esetben egyedi tartalmi megfontolásra van szükség. A tudományokban az induktív érvek minősítésének van egy területenként (field) eltérő, elfogadott standardja. • Egy korrelációt másképpen értékel egy fizikus és pszichológus. (jellemző itt a sovinizmus – aki szigorúbb, egzaktabb az az igazi tudós, stb. – de próbálna csak meg a fizikus pszichológus lenni...)

30. Induktív érvelések ellenőrzése • Az egyedi ellenőrzésnek, értékelésnek van egy jellemző menete, azt érdemes megnézni, hogy: • Mennyire szükségesek a premisszákban foglalt információk a konklúzió levonásához? • Mennyit tartalmaznak a premisszák a szükséges információkból? • Azaz: • Relevánsak-e a premisszák? (összefüggnek-e azzal, amiről a konklúzió szól -> egy tudományszak felfogása szerint, lehet-e kapcsolatot teremteni bizonyos jelenségek között, stb.) • Elegendőek-e a premisszák? (elég erős-e az alátámasztás, adott területen megfelel-e a standardoknak? Pl. Orvosi diagnózist különböző erősségű evidenciákra lehet alapozni – persze, hogy rajtunk milyen vizsgálatot végeznek el az a vizsgálatok árától is függhet...) • Ahhoz hogy az érvelés alapján az álláspontot is tudjuk minősíteni, azt is meg kell nézni, hogy • Igazak-e a premisszák?

31. R-E-I módszer • Összefoglalóan: R-E-I- módszer • Fontos: induktív érveléseket nem érdemes, és nem is helyes önmagukban értékelni - az induktív érvelések jellemzően viszonylagos érvelések • Azaz meg kell nézni, hogy elképzelhető-e például egy plauzibilisebb érvelés? • Fontos, hogy olyan legyen az érvelés hogy elméletileg legyen lehetőség a változatok kidolgozására, akár jobb vagy rosszabb érvelésről van szó • Azaz egyben cáfolhatónak is kell lenniük az érveléseknek – a cáfolhatatlanság nem előny!

32. Releváns-e? • Relevancia • - Fiam, a dohányzás tönkreteszi az egészségedet, ezért nem kéne rászoknod. • - Te mondod? De hiszen te is dohányzol! • Irrelevancia =>„te is” személyeskedés

33. Elegendő-e? • Elegendőség • A természetgyógyász Pali bácsit is kigyógyította betegségéből. Téged is biztos meggyógyít. • Nem elegendő: kit kezelt még, milyen eredménnyel, volt-e más kezelése, milyen a statisztikája ennek a betegségnek, stb…

34. Igaz-e? • Az unikornisok jellemzően szeretnek a tündék kastélya mellett éjszaka legelészni, ha virágzik a sárkányfű és süt a nap. • Süt a nap, éjszaka van és virágzik a sárkányfű a tündék kastélya mellett • Az unikornisok valószínűleg legelésznek • Hogyan ellenőriznéd a premisszák igazságát ?

35. R-E-I + A • Az induktív érvelések tartalmi, kontextuális, egyedi jellege miatt (és ha nem két állítás – állítás és tagadása – között akarunk dönteni, hanem a legjobb érvelést keressük) a R-E-I módszert érdemes kiegészíteni még egy kérdéssel: • A: Milyen alternatív álláspontok vannak az adott témában, melyek mellett még plauzibilisebb érvelések szólhatnak?

36. Alternatívák, relevancia… • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lekéssük a híradót • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert lehet, hogy akkor holnap nem esik majd az eső • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lehet hogy börtönbe kerülünk • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert meg is halhat • Nem érdemes elgázolnod azt a biciklistát, mert akkor lekéssük a híradót, meg is halhat és börtönbe is kerülünk és apád is megver minket, meg kiborul a kóla a műszerfalon.