60 likes | 196 Views
334. A szívemet, ím, Néked átadom. 1. A szívemet, ím Néked átadom, Mert Benned bízhat csak. A világtól tartsd távol, akarom, Így járjam utadat. Te Megváltottad s kéred vágyón; Így Néked önként felajánlom A szívemet, a szívemet.
E N D
1. A szívemet, ím Néked átadom, Mert Benned bízhat csak. A világtól tartsd távol, akarom, Így járjam utadat. Te Megváltottad s kéred vágyón; Így Néked önként felajánlom A szívemet, a szívemet.
2. A szívemet, már kérlek, fogadd el, Bár van sok hibája. Ó, meg ne vesd: mosd meg szent véreddel, S lesz Lelked otthona! Rút, földi vágyak forrnak benne, Megrontotta a bűnnek terhe A szívemet, a szívemet!
3. A szívemet, mely kőkemény és rossz, A bűntől tisztítsd meg! A keblembe új szívet s lelket hozz, Maradjon csak Tied! Ó, mától légy a leghőbb vágya! Vedd biztos szárnyad oltalmába A szívemet, a szívemet.
4. A szívemet, lásd, Néked elhozom. A keresztedhez hull. Sok bűnömet el sem sorolhatom, Emléke is oly rút. De vérző sebeidben várja, Hogy enyhét, nyugalmát találja E fáradt szív, egy megtört szív!
5. A szívemet, ó, teremtsd új szívvé; A bűntől tisztítsd meg! Tedd templommá, tedd szent lakhelyeddé, Maradjon csak Tied! Ó, mától Te vagy leghőbb vágya, Vedd biztos szárnyad oltalmába Új szívemet, megtért szívet!