Download
1 / 10
E N D
A víz a hidrogén és az oxigénvegyülete, vegyi képlete H2O. Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotbanjégnek, légnemű halmazállapotbangőznek nevezik.
A víz a Föld felületén megtalálható egyik leggyakoribb anyag, a földi élet alapja. • A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sós víz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz.
Biológiai jelentősége óriási, a földi élet elképzelhetetlen nélküle. • A víz- rendkívül fontos szerepet betöltő kémiai anyag, a Föld vízburkát alkotja, az ásványok és kőzetek alkotórésze, a növényi és állati szervezetek pótolhatatlan része. Nélkülözhetetlen az iparban, a mezőgazdaságban, a háztartásokban, a laboratóriumokban stb.
Tulajdonsagai: • A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. Az ivóvíz kellemes ízét a benne oldott anyagok okozzák. A víz az egyetlen olyan anyag a Földön, amely mindhárom halmazállapotában megtalálható. • A víz sűrűsége 4 °C-on maximális. A jég sűrűsége kisebb, mint a vízé és fagyáskor a többi anyagtól eltérően a víz térfogata megnő (mintegy 9%-kal). Ezért úszik a jég a vizen.
A mitológia illetve az ókoritudomány több helyen fontos dologként hivatkozik a vízre: Az arisztotelészi négy alapelem (föld, víz, levegő, tűz) egyike. A ma használatos horoszkóp szintén e négy alapelem alapján dolgozik, ezek alapján víz jegyek: rák, skorpió, halak.
Az árvíz • Az árvíz egy folyóvíz vízszintjének olyan mértékű emelkedése, amikor az medréből kilép. Fontos megkülönböztetni az áradástól, amikor a vízszint ugyan megemelkedik, de a mederből nem lép ki a víz. Az árvíz nem jelent feltétlenül katasztrófahelyzetet. • Az árvizek három nagy csoportja, a jégtorlódásból adódó jeges árvíz, az egyszerre olvadó hótömegből keletkező tavaszi árvíz illetve a nagy tavaszi, vagy nyári esőzésekből keletkező zöldár.
Hirehedt katasztrofak: Thíra vulkáni kúpjának összeomlása, amely eltörölte a mínoszi civilizációt (ókor) 1755, Lisszabon: a város jó része megsemmisült a cunamiban, majd az azt követő tűzvészben. 1883, Jáva és Szumátra: a Krakatau vulkán által okozott cunami 36 000 embert ölt meg. 1923, Tokió: a földrengés és a cunamik miatt kb. 140 000 lakos esett áldozatul a katasztrófának. 1962, Hamburgi szökőár 1964, Kalifornia, Crescent City: a város elpusztult. 2004. december 26: az Indonézia partjainál bekövetkezett 9-es erősségű tengerrengés, majd az azt követő cunami a történelem egyik legnagyobb katasztrófáját okozta. A délkelet-ázsiai térségben kb. 150 000 ember vesztette életét. A cunami • Kétféle módon keletkezhet: tenger alatti földrengés, ún. tengerrengés (ami a tengerfenék alatt kevesebb mint 50 km mélységben következik be, és legalább 6,5-ös erősségű) (az esetek 86%-ban) vagy szintén tenger alatti vulkánkitörések (14%), illetve kisebb arányban tenger alatti vagy parti földcsuszamlások is okozhatják. • Mindezek miatt a nyílt tengeren haladó cunami legtöbbször alig észrevehető, bár rendkívül gyorsan terjed (800–1000 km/h).
Legek: • Melyik a Föld… • legnagyobb tengere? Jeges-tenger • leghosszabb folyója? Amazonas • legnagyobb vizi állata? kék bálna • legmélyebb tava? Tazawako • legtöbbcsapadékosnap/év: 144 nap • legtisztább vize? Vosztok –tó • legmagasabb vízesese? Angel- vízesés
