Demokrácia

1. Demokrácia

2. Az Ókor esete a demokráciával • Etimológiai eredete: magyarul népuralmat jelent, • a démosz és a kratosz szóból származik, • mon-archia, olig-archia, • A démosz kifejezés kettős értelmű, • Egyfelől a polgárság egészét jelenti, • Másfelől jelentette a köznépet, a sokakat, a szegényeket, • A hagyomány a kifejezés megjelenését az arisztokrata Kleiszthenész nevéhez köti, Kr.e. 508-507. Bár!! • Arisztokrata frakcióharcban született meg, • Akkor talán senki nem tekintette különlegesen igazságosnak, hatékonynak, békésnek vagy engedelmességre és lojalitásra érdemesnek, • Talán nem volt szó ideológiai erejéről, ésszerűségéről,

3. Az Ókor esete a demokráciával • Periklésztől Démoszthenészig az állampolgári igazgatás rendszerét jelentette, • Az önkormányzás rendszerét jelentette, • A demokrácia értelme a szabadság volt, • a sorsolás demokratikus volt, a választás az arisztokráciának kedvez mindig, • Kis csoport vezette őket, akik a politikáért éltek, de politikából is meg lehetett élni,

4. Az ókori értelmezés és a modern örökség szétválása a 19. században • A demokrácia teljes győzelme újkeletű jelenség, • A szét/elválás a 19. században tudatosodott, • B. Constant: A régiek és modernek szabadságáról (1819) • Szabadság; • Szabadságot a és az egyenlőségét, • Kisorsolt néphivatal → ←választott hivatalnok, • A régi közvetlen → ← a modern képviseleti

5. A modern demokrácia meghatározása • A legegyszerűbb és legszellemesebb megfogalmazása A. Lincolntól származik; a híres Gettysbury-i beszéd, • A demokrácia nem más, mint a nép kormányzása a nép érdekében a nép által, • A rövid megfogalmazásban négy kisebb probléma húzódik meg; • Mit jelent a nép, • Mi az a kormányzás, • Mi az a nép érdek, • és technikailag hogyan is valósítható meg?

6. A demokrácia meghatározása • A megfogalmazás több mint kétszáz változat és akkor … • Csoportba osztás metódusa lehet az érdekes • (Mostafa Rejai) • 1. Normatív - szubsztantív, • közhatalmi döntések milyenségét vizsgálja • 2. Empirikus meghatározások – proceduális, • meghatározott intézményi és döntési rendszert jelent, • 3. normatív- empirikus, 4. ideológiai meghatározások,

7. Normatív vagy klasszikus felfogás • Ami közös bennük; • Kísérletet tettek a szabadság és az egyenlőség eszméjének egyesítésére, • Hasonló eszmények: Önigazgatás, önkormányzatiság é népuralom, • Feltételezte az átlag ember józanságát, racionalitását és jóindulatát, • A. Individualisták; jog és szabadság, • J. Locke, Th. Jefferson, S. Mill, • B. Kollektivisták; • J.J. Rousseau, A Lincoln, • → Erősen bírálták őket, főleg az elitisták,

8. Az empirikus felfogás (Robert Dahl) • Dahl elfogadható mértékben reagálóképes demokrácia csupán akkor létezhet, ha létezik … • 1. A szervezetek létrehozásának és a hozzájuk való csatlakozás szabadsága, • 2. A kifejezés szabadsága, • 3. A szavazati jog, • 4. Választhatóság közhivatalokba, • 5. A politikai vezetés azon joga, hogy versenyezzenek egymással a tömegek támogatásáért és szavazataiért, • 6. Az információ egymást kiegészítő forrásai, • 7. Szabad és tiszta választások, • 8. Olyan intézmények, amelyek révén a kormány politikája a szavazatoktól és a tömegtámogatás egyéb megnyilvánulásaitól függ,

9. Az ún. Westmisteri modell(vagy többségi elv – Arend Lijphard) • 1. A végrehajtó hatalom összpontosítása: egypárt és alig-alig többségi kabinetek, • 2. A hatalom összeolvasztása és a kabinet uralma. (A végrehajtó és törvényhozó hatalom összeolvadása), • 3. Aszimmetrikus kétkamarás rendszer késleltető funkcióval, • 4. Kétpártrendszer, • 5. Egydimenziós pártrendszer, homogén képviselet, • 6. Pluralisztikus választási körzet, • 7. Egységes centralizált kormányzat, függés a központból, • 8. Íratlan alkotmány – a parlament szuverenitása, • 9. Kizárólagos képviseleti jellegű demokrácia,

10. Konszenzus típusú demokrácia • 1. a végrehajtó hatalom megosztása: nagy koalíciók, • 2. formális és informális hatalom szétválasztása, • 3. Kiegyenlített kétkamarás rendszer és kisebbségi képviselet, • 4. Többpártrendszer, • 5. Többdimenziós pártrendszer, • 6. Arányos képviselet, • 7. Területi és egyéb föderalizmus és decentralizálás, • 8. Írott alkotmány és a kisebbség vétója,