Foglalkoztatottság - Munkanélküliség

1. Foglalkoztatottság - Munkanélküliség A 2006. áprilisi-júniusi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 934 ezer, a munkanélkülieké 306 ezer fő volt, ami 7,2%-os munkanélküliségi rátát jelentett. A munkanélküliek 45,3%-a tartósan, egy éve vagy annál régebben keresett állást, a munkanélküliség átlagos időtartama 16,3 hónapnak felelt meg. Az uniós és az OECD országok között a magyarországi aktivitási ráta az egyik legalacsonyabb. Az ok: nemcsak a munkahelyhiány, hanem a szakképzettség és/vagy a munkavégzéshez szükséges készségek hiánya.

2. Felnőttkori képzésben való részvétel A felnőttkori képzésben való részvétel mértéke rendkívül alacsony hazánkban, noha a felnőttképzés rendszere igen kiterjedt. A képzési rendszer: • Regionális Képző Központok • Magán képzőszervezetek • Iskolarendszerű képzés és a közművelődés intézményei 5000 regisztrált intézmény – 1261 akkreditált inézmény

3. HEFOP 3.4. A munkahelyteremtéshez kapcsolódó és a vállalkozói készségek fejlesztését elősegítő képzések • A három prioritás keretében: Több mint 1000 nyertes pályázó közel 40.000 fő képzését biztosíthatja, az Európai Unió és a magyar állam több mint 12 milliárd Ft-os támogatásával.

4. Az I. NFT eredményei számokban • A mai napig az öt operatív programra országosan több mint 39.097db pályázat érkezett. • A pályázók által igényelt támogatás összege meghaladta az 1500milliárd forintot, ami több mint a duplája a hároméves, 677 milliárd forintos keretnek. • A támogatott (nyertes) projektek száma 17.421 db, az összes megítélt támogatás összege meghaladta a 700 milliárd forintot(a teljes keret több, mint 100%-a).

5. Az I. NFT eredményei • 49 ezer új munkahely, 136 ezer munkahely megtartása • 120 ezer fő képzettséget szerez, 170 ezer vesz rész képzésekben 2008-ig • a megépítendő, felújítandó utak hossza 677 km • közvetlen pénzügyi támogatásban 3,5 ezer KKV részesült Az NFT keretében megvalósuló képzési programok 18 ezer alapfokú nevelési-oktatási intézményben tanuló diákot érintenek, a városrehabilitációs fejlesztések 215 ezer embert, az ivóvízminőség-javító programok 9 ezer 642 háztartást érintenek.

6. Az I. NFT tapasztalatai • A kormánynak csak reaktív szerep jutott • A megalapozó dokumentumok (ágazati stratégiák és integráló koncepciók, ÁFT) hiányoztak • A regionális és az ágazati elemzésekközött nem teremtődött összhang • A fókuszálás helyett a felhalmozódott fejlesztési deficit „most vagy soha” érzése

7. Pályázóbarát kezdeményezések • Hatósági igazolások számának csökkenése • Nyerteseknek 25%-os finanszírozási előleg • Rövidebb döntési határidők • Biztosítékokkal kapcsolatos költségek támogatása DE SZIGORÍTÁS IS • Szabálytalanul felhasznált támogatások adók módjára történő behajtása

8. Fejlesztési forrás 2007-13 Új időszámítás kezdődik Magyarország életében 2007 után. 2007 és 2013 között a jelenlegi európai uniós források tízszerese áll majd rendelkezésünkre. Az, hogy ezzel a történelmi lehetőséggel élni tudjon az ország, felelős tervezést, partnerséget és közös gondolkodást kíván a kormányzat és a társadalom egészétől egyaránt.

9. Fejlesztéspolitikai „keretek”

10. Kohéziós támogatások 2000-2013(Phare, ISPA, SAPARD, Strukturális és Kohéziós Alap)

11. Milyen dokumentumok készülnek? • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv • II. Nemzeti Fejlesztési Terv • Operatív programok • Egyéb dokumentumok – Nemzeti Agrár- és Vidékfejlesztési Terv – Fenntartható Fejlődés Stratégiája – Nemzeti Lisszaboni Akcióprogram

12. Stratégiai cél(2007-2013) • Foglalkoztatás bővítése • Növekedés elősegítése A két cél közötti kapcsolat kétirányú és kölcsönös.

13. Specifikus célok 1. Oktatási, képzési infrastruktúra fejlesztése • Pedagógiai, módszertani reform • Országos mérés-értékelési rendszerek • Modern szolgáltató egyetem • K+F kapacitás fejlesztése 2. Egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • Telemedicina • Sürgősségi ellátás fejlesztése • Járóbeteg-szakellátás fejlesztése • Fekvőbeteg ellátó-rendszer fejlesztése

14. Specifikus célok 3. Munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • Szakképzés, felnőttképzés fejlesztése • Integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltatórendszer infrastrukturális fejlesztése • Akadálymentesítés • Bentlakásos intézmények modernizációja 4. Kulturális infrastruktúra fejlesztése • Kulturális intézmények megújítása • Fejlesztési pólusokhoz, társpólusokhoz kapcsolódó fejlesztések

15. A munkaerőpiac néhány fontosabb jellemzője • Nagy a mozgás (második szerkezetváltás), de nő a foglalkoztatottság, csökken az inaktivitás, jobb minőségű munkahelyek jönnek létre • Idősek bennmaradnak, fiatalok kapu előtt (munkaerő-kínálat 2006-ig bővül, utána csökken) • Strukturális feszültségek oktatás és munkaerő-piac között (végzettségek, szakképzettségek, földrajzi elhelyezkedés) • Merev munkaerő-piac – kicsi a földrajzi, szakmai és foglalkoztatási mobilitás • Nagyok – kicsik, külföldiek – magyarok ellentétes gazdasági és foglalkoztatási szerepe

16. Munkaerő-piaci jellemzők • Munkaerőhiány egyes szakmákban és régiókban • Relatíve alacsony bérek • Relatíve magas munkaerőköltségek • Bejelentés nélküli munkavégzés nagyarányú • 1,9 millió aktív korú nincs jelen a munkaerő-piacon és nem tanul • Aggodalomra okot adó egészségügyi állapot

17. Hátrányos helyzetek • Pályakezdő • Kisgyereket nevelő • 50 feletti • Roma • Megváltozott munkaképességű • Szakképzetlen • Hátrányos helyzetű térségben lakó

18. Új kormányzati struktúra • 4 lábú SZMM (szociális, esélyegyenlőségi, foglalkoztatási és képzési, társadalmi párbeszéd) • 4 nagy, tiszta profilú háttérintézmény (FSZH, SZMI, ESZA kht, NSZFI) • 4 nagy reform (nyugdíj, szociális és munkaügyi ellátás integrációja, integrált regionális szak- és felnőttképzési rendszer, fogyasztóvédelem)

19. I. Hol tart a tervezés? • A Kormány októberben elfogadta az Új Magyarország Fejlesztési Tervet (ÚMFT), a társadalmi vita lezajlott. • A Kormány októberben társadalmi egyeztetésre bocsátotta az operatív programokat is, az egyeztetés folyamata novemberben zárul le. • Az OP-k jelenleg is folyamatban lévő véglegesítésével párhuzamosan októberben megkezdődött a részletes végrehajtási terveket tartalmazó un. Akciótervek kidolgozása. Az Akcióterveket a Kormány hagyja jóvá több lépésben. • Az Akciótervek kidolgozásáért az Irányító Hatóságok a felelősek, de az SZMM szakmai kompetenciájába tartozó prioritások kidolgozása a tárca feladata.

20. Tervezés Az SZMM a következő prioritásokért felelős: Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP): • prioritás: A foglalkoztathatóság fejlesztése • prioritás: Az alkalmazkodóképesség javítása 5. prioritás: Egészségmegőrzés és társadalmi befogadás, részvétel erősítése Társadalmi infrastruktúra operatív program (TIOP): • prioritás: A munkaerő-piaci és társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése

21. II. A TÁMOP foglalkoztatást érintő prioritásainak bemutatása A Foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés segítése és ösztönzése (1. prioritás) A prioritás intézkedéseinek fő irányai • Komplex munkaerő-piaci programok munkanélküli és inaktív emberek foglalkoztatásáért • Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások • A foglalkoztatási szolgálat fejlesztése az integrált munkaügyi és szociális rendszer részeként • Szociális gazdaság, innovatív és helyi együttműködések támogatása

22. 1. Komplex munkaerő-piaci programok • Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése, országos program keretében • Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek (idősek, fiatalok, tartósan munkanélküliek, alacsony iskolai végzettségűek, nők) számára A programokat az ÁFSZ valósítja meg civil szervezetek bevonásával

23. 2. Foglalkoztatást ösztönző járulékkedvezmények • START Plusz: GYES-ről visszatérők, hozzátartozó otthoni ápolását követően munkába állók esetén a munkáltatói járulék egy részének átvállalása • START Extra: 50 éven felüli és/vagy alacsony iskolai végzettségű, tartósan munkanélküliek foglalkoztatása esetén az állam 1 évig teljes egészében, a 2. évben részben átvállalja a járulék megfizetését

24. 3. Kísérleti programok, helyi együttműködések támogatása • kísérleti foglalkoztatási programok támogatása • szociális gazdaság támogatása • helyi foglalkoztatási kezdeményezések A programok megvalósítása pályázati úton történik

25. A TÁMOP foglalkoztatást érintő prioritásainak bemutatása Alkalmazkodóképesség javítása ( 2. prioritás) A prioritás intézkedéseinek fő irányai • A képzéshez való hozzáférés segítése • A képzés intézményrendszerének fejlesztése • A szerkezetváltás előrejelzése és kezelése • Rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon • Partnerség erősítése a munkaerőpiac szereplői között • Civil szervezetek kapacitásának megerősítése • Átlátható munkaerőpiac

26. 1. Képzéshez való hozzáférés segítése • Munkahelyi képzések támogatása • Hátrányos helyzetűekre irányuló képzési programok (Lépj egyet előre program folytatása) • Átfogó, kompetenciafejlesztő felnőttoktatási- és képzési programok ( informatikai írástudás, alapszintű idegennyelv-tanulás, tanulási készség karbantartását szolgáló gyakorlati ismeretek elsajátítása)

27. Az egészségmegőrzés és társadalmi befogadás prioritás intézkedések fő irányai • Beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok • A leghátrányosabb helyzetű térségek komplex fejlesztéséhez kapcsolódó foglalkoztatási, képzési, oktatási, szociális, egészségfejlesztési elemek • A halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi csoportok munkaerő- piaci integrációjának előmozdítása • Szociális szolgáltatások minőségének és hozzáférhetőségének javítása • Az akadálymentesítés és a komplex rehabilitáció szakmai hátterének biztosítása • Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése • A diszkrimináció elleni küzdelem • A fogyasztók és ellátottak védelmének megerősítése

28. Helyi közösségek erősítése, civil társadalom fejlesztése intézkedés (5. prioritás) • Közösségi kezdeményezések támogatása • Közösségi kezdeményezéseket inicializáló szakmai hálózatok fejlesztése a szakemberek és önkéntesek bevonásával • Helyi közösségi fejlesztési folyamatban a helyi résztvevők segítése, valamint új, hosszú távon is működőképes érdekképviseleti és együttműködési struktúrák kialakítása • Helyi nyilvánosság és helyi közélet fejlesztése (közösségi médiaprogram internet, helyi újság, rádió, hírlevél) • Civil szervezetek kapacitásának megerősítése (intézményesült szervezetek fejlesztése, non-profit képzések, kisösszegű támogatási program helyi szervezeteknek, civil szektort erősítő speciális programok indítása)

29. Civilek szerepe a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerében Jelenlegi helyzet • A civil szervezetek hazai és uniós források felhasználásával pályázati rendszereken keresztül nyújtanak munkaerőpiaci szolgáltatásokat. • A szolgáltatások nyújtása az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) szolgáltatásaitól elkülönülten történik. • A több éve kísérleti programként futó programok nem épültek be az aktív munkaerő-piaci politikák rendszerébe.

30. Civilek szerepe a munkaerőpiaci szolgáltatások rendszerében A kiszerződéses modell várható előnyei : • stabil, kiszámítható, hosszútávú finanszírozás • egyszerűbb adminisztráció • nő az átláthatóság, és a számonkérhetőség • személyre szabott munkaerő-piaci programok nyújtására nyílik lehetőség az ÁFSZ-hez kapcsolódva • az ügyfélkör bővül, a párhuzamosságok csökkennek.

31. Köszönöm a figyelmet • Dr. Bényei Andrásné • Nonprofit Humán Szolgáltatók Országos Szövetsége • 1132 Budapest, Alig utca 12. • Nonprofit@chello.hu