260 likes | 519 Views
1 8-19 . El ő ad á sok Nitrog é ntartalm ú vegyületek. O. O. N. H. COOCH. 3. S. -. O. N. H. O. S. NH. 2. O. O. OCH. CH. CH. 2. 2. 3. OCH. CH. CH. OCH. CH. CH. 2. 2. 3. 2. 2. 3. NO. 2. NO. NH. 2. 2. NO. 2. NH. NO. 2. 2. N. H. 2. O. H. H. O. H.
E N D
18-19. Előadások • Nitrogéntartalmú vegyületek
O O N H COOCH 3 S - O N H O S NH 2 O O OCH CH CH 2 2 3 OCH CH CH OCH CH CH 2 2 3 2 2 3 NO 2 NO NH 2 2 NO 2 NH NO 2 2 N H 2 O H H O H O N H 2 N H O H H H CO N H 3 2 N N H N 2 H CO 3 OCH 3 N H 2 N N 26. NITROGÉNTARTALMÚ VEGYÜLETEK „Népszerű” származékok 300 Ca+ szacharin (1977) metil-antranilát (szőlő) kalcium-ciklamát (1970: rák) glükóz: 74 keserű édes; 400.000 íztelen noradrenalin-NH-CH3: adrenalin szerotonin meszkalin hisztamin kreatin 1-fenildiazenil-2-naftilamin (ételszinezék) veronál
COOH H C C H 3 2 COOH N H H N 2 H N SO H 2 3 N H 2 C H 3 C H 3 H N O H N O COOH O O C H 2 5 O H H C O 3 C H 3 H N O Tartósítószerek NaNO2 propánsav benzoesav NaNO2 + HCl HNO2 + NaCl (gyomor) H-O-N-O + RR’NH RR’N-N=O + H2O Hajfestőszerek para-amino-difenilamin-szulfonsav(„fehér”, szőke) para-feniléndiamin (fekete) Lázcsillapítók fenacetin acetil-szalicilsav(aszpirin) acetamidofén acetanilid
C N H N H 2 primer amin imin C N H C szekunder amin C N N C C N C azovegyületek tercier amin N H O H hidroxilamin N N diazovegyületek N O H oxim Áttekintés Vegyületek egy N atommal Vegyületek két N atommal NH2 – NH2 - C –NH – NH – C - NH2 – NH – C - hidrazin alkil - hidrazin N,N’-dialkil hidrazin
N C O C N H 2 O C N H 2 N H N H 2 Karbonsav-származékok O C N N N karbonsavamid (primer) karbonsavazid karbonsavhidrazid O C (C) N H karbonsavnitril karbonsavamid (szekunder) N H N H 2 b 2 C C O H O H O H C C C CH (CH2)n a O O O b-amino(karbon)sav w-amino(karbon)sav a-amino(karbon)sav Nitro- és nitrozó vegyületek NH - NO NO NO 2 nitrovegyületek nitrozovegyületek N - nitrozovegyületek
N H 2 N H 2 N H 2 N H 2 H C N H 3 2 (CH ) C H C H O H 2 12 4 2 H C C H C H C H 3 2 18 5 3 1 O H N H C H N H 2 H C C H 1 3 3 H O C H C H 2 3 2 C H 3 N N H C C H 3 3 N Nomenklatúra, példák A. AMINOK telített, telítetlen gyűrűs, egyenes láncú csoportok száma: egy, két... értékű Ammónia/ammonium ion: NH4 NH3 (primer, szekunder, tercier amin) (kvaterner amin) Alkil-amin: CSOPORTNÉV: amino anilin* (aminobenzol) ciklohexil-amin metil-amin allil-amin 2-amino-4-oktadecén-1,3-diol CSOPORTNÉV: alkilamino N,N-dimetil-amin N,N-diciklohexil-amin 2-metilamino-1-etanol 3 2 1 N,N,N-trimetil-amin N-metil-N-etil-propilamin N,N-dimetil anilin
H C 3 C H 3 C H C H 2 2 1 3 N H N C H N H 2 2 2 H C 2 3 C H 3 H O N N H N N H H N N N H H N N N H H COO N H C C H H C COOH 3 2 3 C C H N H N N H I 1,3-propándiamin (trimetiléndiamin) N-propilamino-N-butilamin(spermidin) tetrametil-ammónium-jodid Ciklusos aminok etilénimin piperidin pirrolidin prolin morfolin piridin imidazol nikotin B. IMINEK CSOPORTNÉV: imino, alkilimino a-imino-propánsav propán-1-imin CH3–C- CH2-CH3 N-CH3 N-metilbután-2-imin (Schiff-bázis) imidazol
H N N H 2 2 H C N H C H 3 2 H C N H H C N H C H 3 2 3 3 N N H N H 2 H C 3 H C O H 3 N H N O H O O O COOH C C C H C N H H H C C N3 N H 3 3 3 2 N H 2 N H 2 CSOPORTNÉV: hidroxiamino C.HIDROXILAMINOK N-etil-N-metil-hidroxilamin N-metil-hidroxilamin D.OXIMOK N CH O H N O H ciklohexanon-oxim (ketoxim) benzaldehid-oxim (aldoxim) E. HIDRAZINOK hidrazin N-etil-N’-metil-hidrazin metil-hidrazin N,N-dimetil-hidrazin F. KARBONSAVSZÁRMAZÉK a-aminopropánsav, alanin* ecetsavamid ecetsavazid ecetsavhidrazid
N - nitrozo – N,N - dietilamin (whisky) N C H N C H 3 2 H C N H C N C H 3 3 3 H C NO 3 2 NO NO 2 2 H O NO G. AZO- ÉS DIAZOVEGYÜLETEK (pl. azo-alkánok) COOH CSOPORTNÉV:alkilazo H N CH 2 (CH2)2 5 CO CH azometán metilazo-etán N2 CH2N2diazometán N2-CH-COOHdiazoecetsav 6-diazo-5-oxo-norleucin (DON) H. NITRO- ÉS NITROZOVEGYÜLETEK CSOPORTNÉV: nitro, nitrozo 1 2 nitro-metán 1-nitro-propán 2-nitro-1-etanol CH2 – CH3 N N CH2 – CH3 O 2-nitrozo-bután
N CH3 CH3 CH3 109° Kémiai szerkezet A. AMINOK (HIDRAZINOK)N7: 1s2, 2s2, 2px1, py1, pz1 EN:3,0 N(sp3) • 3 kötő sp3 pálya • 1 nemkötő sp3 pálya • nemkötő>kötő (térigény) • piramisos térszerkezetha a három szubsztituens különböző, az amin királis • nagy csoportoknál N N d+ d+ H H H CH3 H CH3 d+ 107° 112° m=0,61 D m=1,44 D Kiralitás: tercier amin (I), kvaterner amin (II) (I) (II)
R R’ N C O R’’ R R’ N C O : R’’ R R’ 114° .. R R’ N C N C 114° O R’’ 1,32 R’’ 1,24 d d O B. KARBONSAVAMIDOK C(sp2), O(sp2), N(sp2) • 3 kötő sp2 pálya • 1 nemkötő p pálya • planáris konfiguráció határszerkezetek gátolt rotációcisz-transz izoméria 121° B. KARBONSAVAZIDOK C(sp3), N(sp) metilazid .. .. .. .. N CH3 N N N CH3 N N .. .. 126 pm 112 pm C. KARBONSAVNITRILEK C(sp), N(sp) .. .. N CH3 C N CH3 C .. acetonitril
H C N N H C N N 2 2 ½ ½ O O R N R N O O r(N-O) 1,36Å > r(N O) 1,22Å > r(N=O) 1,15Å C. DIAZOVEGYÜLETEK C(sp2), N(sp) Példa: CH2N2, diazometán, fp.: -23°C, sárga gáz C-N 1,47Å N=N 1,24Å C=N 1,34Å NN 1,09Å d d lineáris konfigurációkonjugált rendszer CH2 N N 1,34Å 1,13Å D. NITROVEGYÜLETEK N(sp2), C(sp3), O(sp2) O 127° R N O 1,22Å planáris konfigurációszimmetrikus konjugált rendszer E. NITROZOVEGYÜLETEK N(sp2), C(sp3)/C(sp2), O(sp2) Nitrozo – oxim tautomeria
: : Fizikai sajátságok A. AMINOK H-híd: donor és akceptor 1. Oldékonyság: vízben jobb, mint az alkoholok oldószerek: dietil-amin, trietil-amin (89,5°C), piperidin (106°C), morfolin (129°C) Mt Fp 2. Forráspont CH3-CH2-CH2-CH2-NH2 73 78°C CH3-CH2-CH2-CH2-CH3 72 36°C CH3-CH2-NH-CH2-CH3 73 55,5°C CH3-CH2-N(CH3)2-CH2-CH3 73 37,5°C CH3-CH2-CH(CH3)-CH3 72 28°C B. KARBONSAVAMIDOKH-híd: donor és akceptor 1. Halmazállapot: kis mt amidok kristályosak(pl. acetamid op.: 81°C, karbamid 133°C) 2. Oldékonyság: magas 3. Térszerkezet stabilizálása: a-hélix, b-réteg, b-kanyar C. NITROVEGYÜLETEK dipólus-dipólus • Forráspont: magasMt Fp • CH3NO261101°C CH3COCH3 58 56°C • 2. Oldékonyság: vízben rossz
d d d C C C C H C N: N: N: H H C d d d • Aminok kémiai reakciói • Sav-bázis sajátságok • Redukció, oxidáció • Elimináció • Szubsztitúció (alkilezés, acilezés) • Reakció salétromossavval 1. Sav-bázis sajátságok EN(N)=3,0 EN(C)=2,5 bázikus jellegsavas jelleg primer szekunder bázikus jelleg tercier
N A. Telített aminok R-NH2, RR’-NH: igen gyenge savak R-NH2, RR’-NH, R3N: gyenge bázisok B. Aromás aminok < ciklohexil-amin pKb=3,35 anilin pKb=9,42 protonált anilin C. Heterociklusos aminok N(sp3) > N(sp2) pKb=2,8 8,8 > N H piperidin piridin
N H N O 2 2 2. Oxidáció, redukció Aminok oxidációja H2O2 CH3CH2-NH2 CH3CH2-NH-OH CH3CH2-NO2 R-CO3H D nitrobenzol KMnO4 R3C-NH2 R3C-NO2 H2O2 vagy R-CO3H (CH3)2-NH (CH3)2N-OH hidroxilamin H2O2 vagy R-CO3H (CH3)3N (CH3)3N+-O- aminoxid (N-oxid) Na2Cr2O7 H2SO4 X=H, OH, NH2 (csak para) Aromás aminovegyületek oxidációja nitro nitrozo hidroxilamin amino
Összehasonlítás: N tartalmú vegyületek redukciója Lásd még: -CO-NH2, -CO-NHR, -CO-NR2, -CN
3. Elimináció Hofmann-elimináció - aminok olefin primer amin Q-NHR, Q-NRR’ Me2RN, MeRR’N + Q olefin Példa CH3-CH2-CH2-C –CH2 CH3-CH2-CH=CH-CH3 N+(CH3)3 2-pentén HO- ZAJCEV-termék (4%) 2-pentil-trimetil- CH3-CH2-CH2-CH=CH2 ammónium hidroxid1-penténHOFMANN- termék (96%) H H • D • N(CH3)3 • H2O
4. Szubsztitúció ALKILEZÉS alkil-halogenid alkohol oxovegyületek (reduktív) • NH3 + CH3I CH3NH3I CH3-NH2 + NaI + H2OCH3-NH2 + CH3I (CH3)2NHI ...... keverék • NH3 + CH3CH2OH CH3CH2NH2 + H2O CH3CH2NH2 + CH3CH2OH CH3CH2-NH-CH2CH3 + H2O .... • NH3 + • redukálószer: H2/kat, HCOOHanalógia: biológiai aminálás + - + NaOH + - Al2O3 hev. - H2O red. imin
ACILEZÉS karbonsavszármazékok CH3-NH2 + R-CO-Cl CH3-NH-CO-R + HCl R-CO-O-CO-R R-COOH R-CO-OEt EtOH R-CO-N3 HN3 acil-amin karbonsavszármazék Példák a) R-NH2 +HCl benziloxi-karbonil-amin benziloxi-karbonil-klorid (Z-Cl) ZERVAS HBr/CH3COOH + CO2 + R-NH2 b) R-NH2 + HN3 BOC-amin(osav) tbutiloxi-karbonil-azid
5. Reakció salétromossavval Alkil-amin primer amin: N meghatározás (van Slyke) NaNO2/HCl CH3-CH2-CH2-NH2 CH3-CH2-CH2 + N2 + H2O CH3-CH2-CH2-OH - H+ Reagens: NaNO2 + HCl = HNO2 + NaCl HO-N=O + H+ H2O-N=O H2O + N=O nitrozil kation Mechanizmus R-NH2 + NO R-NH2-NO R-NH-NO R-N=N-OH R-NN + H2O R + N2 -H+ N-nitrozo-amin +H+ diazónium ion karbénium ion „diazo”-sav Felhasználás: primer amin: N2 szekunder amin: sága olaj, csapadék tercier amin: nincs N2, nincs csapadék
Aromás amin (diazotálás) H2O H2SO4, D + N2 + HCl O H NaNO2/HCl 0°C KI + N2 + HCl + I N H 2 N N - Cl anilin H3PO2 foszfinsav + N2 + HCl + H3PO4 Kapcsolási reakciók >pH 7 benzol-diazónium klorid pH 5-pH 7 között színezékipar NaNO2/HCl 0°C szulfanilsav
Aminok előállítása 1. Ammónia alkilezése 2. Gabriel szintézis Bázicitás 3. Curtius lebontással karbonsavazidból
Karbonsavamidok reakciói • Sav-bázis sajátságok • Redukció, oxidáció • Hofman lebontás 1. Sav-bázis sajátság Savasság (N-H savak) Bázicitás
3. Hofman lebontás Mechanizmus Bázicitás
Nitrovegyületek reakciói • Sav-bázis sajátságok • Redukció, oxidáció 1. Nitrovegyületek C-H savak CH3NO2, primer és szekunder nitrovegyületek lúgban oldódnak 4 atom, 4 elektron konjugáció 2. Nitrovegyületek redukciója H2/kat nitro nitrozo hidroxilamin amino