350 likes | 764 Views
Pszicholingvisztika. Készítette: Csorba Dániel & Várdai Zoltán. „Az emberi gondolkodásnak, cselekvésnek és egymásra hatásnak alig van olyan vonatkozása, amelyet ne itatna át valamennyire a nyelv.”
E N D
Pszicholingvisztika Készítette: Csorba Dániel & Várdai Zoltán
„Az emberi gondolkodásnak, cselekvésnek és egymásra hatásnak alig van olyan vonatkozása, amelyet ne itatna át valamennyire a nyelv.” (R. de Beaugrande – W. Dressler, 2000.)
Mi a pszicholingvisztika • Az a tudományág, amely a nyelv kialakulását; használatának, megértésének és elsajátításának mentális mechanizmusait vizsgálja. • Valamint: - A nyelv elsajátítását és használatának természetes, spontán folyamatait tanulmányozza. - Határterületeihez tartozik a kétnyelvűség. - Számít-e az, hogy milyen nyelvet beszélünk, abban, hogy hogyan gondolkodunk? - Továbbá a különböző agyi sérülések hatásait és a nyelvi képességek kapcsolatát is vizsgálja.
Egy új tudományág megszületése • Már a görög filozófusokat és tudósokat is foglalkoztatta a nyelv elsajátítása. • Sir Francis Galton 1867-ben szóasszociációkat vizsgált. • 1895-ben Meringer és Mayer Németországban nyelvbotlásokat elemzett. • 1951-ben a Cornell Egyetemen egy konferenciát tartottak pszicholingvisztikával kapcsolatosan. • 1952-ben megalakul az USA-ban a Nyelvészeti és Pszichológiai Bizottság. -Az alapítók között volt: John Carroll, George A. Miller és magyar származású nyelvész, Thomas Sebeok is.
Egy új tudományág megszületése • 1965. George A. Miller publikálja A pszicholingvista – A nyelv új tudásairól című könyvét. • A tanulmány összegzés a pszicholingvisztika előzményeiről, kialakulásáról és annak szükségességéről. • A mű hangsúlyozza a tudományág gyakorlati vonatkozásait: - Orvosi alkalmazások, - Pedagógia, - Kibernetika • A szóösszetételnek meghonosodása Joseph Greenberg és James J. Jenkins nevéhez fűzhető.
Az anyanyelv • Anyanyelvnek azt a nyelvet nevezzük, amelyet az ember gyermekkorában a szüleitől vagy a környezetétől megtanul. - Egy embernek több anyanyelve is lehet - Illetve életünk során anyanyelvünk akár többször meg is változhat. - Az embereknek más-más lehet az anyanyelve a különböző definíciók szerint.
Skutnabb-Kangas definíciói(1997) • az elsőként megtanult nyelv, • az a nyelv, amellyel: - a beszélő mint anyanyelvével azonosul, - a beszélőt anyanyelvi beszélőként mások azonosítják, • a legtöbbet használt nyelv, • a legjobban ismert nyelv
Édesanya-nyelv vs édes anyanyelv • édes anyanyelv: - az iskola által követelt, - ránk kényszerített nyelv, - mások által előírt eszmény • édesanya-nyelv: - édesanyánktól, - szűkebb közösségünktől tanulunk, - egy közösséghez köt (identitástudat), - automatikusan beszéljük, - nehéz levetkőzni
A kritikus periódus elmélete • A fogalom az etológusoktól lett átvéve. 1967 Eric HeinzLenneberg, amerikai psziholingvista elmélete: A humán érési folyamat, melynek két szakasza: - első biológiai sorompó (6-7 éves korig) - második biológiai sorompó (10-13 éves korig) • Noam Chomsky kutatásai alapján: - A nyelvtanulás genetikai-biológiai eredetű, - Az agy egy univerzális „nyelvelsajátító készülékkel” rendelkezik.
Farkasgyerekek(feral child=„vadgyerek”) • Olyan fiatalkorúak, akik a különböző társadalmi érintkezésektől mentesen nőttek fel. • Az állatok közreműködéséről szóló beszámolók azonban nem feltétlenül pontosak vagy tudományosak, igen gyakran meseszerűek. - Például: Tarzan, Maugli, Romulus és Remus legendája. - Vagy esetleg Jókai Mór A névtelen vár című művének egyik legendás szereplője, a vadonban felcseperedett Hany Istók is eszünkbe juthat.
Vadgyerekek • Minden esetre az tény, hogy vadon felnőtt emberek voltak és a mai napig vannak : - 1731 Sogny leány, - 1767 Fraumarki medveleány, - 1767 Magyarországi Tomko, - 1799 Victor az Aveyroni vad fiú, - XIX. század Bankipuri gyermek, - XIX. század Kamala, Mindpur, - 1828 Kaspar Hauser, Nürnberg /pont, pont, pont/
Hasonlóság a farkasgyerekek között • Egyikük sem tudott igazán megtanulni beszélni. • Emberi környezetben nem érezték magukat komfortosan. • A két lábon való járás és az összetettebb érzelmek kinyilvánítása idegen volt számukra. • Sok esetben úgy tűnt, mintha a memóriájuk sem működött a megszokott módon és úgy viselkedtek, mintha nem lett volna öntudatuk. • Nem tudtak reflektálni a múltra és a jövőre.
Tudatosan elzárt gyerekek • Pszammetik (i.e. 7 sz.) fáraó legendás kísérlete. - Melyik a legősibb nyelv? - Az elszeparált gyerekek első szava: „békhosz” (kenyér) - Vizsgálatának eredménye: fríg nyelv. • II. Frigyes német-római császárnak is végzett hasonló kísérletet 13. században. - tragikusan zárult • A 16. században IV. Jakab skót király akarta demonstrálni országának ősi eredetét egy hasonló kísérlettel. - Ennek a próbálkozásnak már eredménye is lett, a gyerekek héberül szólaltak meg.
A megnyomorított kislány: Genie • Egyik legismertebb farkasgyerek, melynek oka, hogy élete rendkívül részletesen lett dokumentálva. • Szellemileg visszamaradott gyermekét „óvó” szándékkal elzárta a külvilágtól, a szintén nem teljes mértékben kiegyensúlyozott apa. • Genie ennek következtében: - szinte teljesen süketnéma lett, - mintegy 20 szavas szókinccsel rendelkezett, - sajátos nyelvi szabályokat használt, - problémát okozott neki a beszéd megértése, - állatiasan viselkedett, - a testi fejlettsége nem haladta meg egy 6–7 évesét
A megnyomorított kislány: Genie • A szabadulás után: - Képes volt bizonyos mértékű nyelvelsajátításra. A szókincs sokat fejlődött, de nem a normális fejlődésnek megfelelően. - Rendesen soha nem tanult meg beszélni, viszont jeleléssel és rajzok készítésével elég eredményesen tudta a gondolatait megosztani másokkal. - Annyi idő után tudott mosolyogni! - Életéről 2001-ben készült film is: Mockingbird Don’t Sing
A farkasok által elrabolt Ramu Victor, az aveyron-i zöldség tolvaj (1970, India) (1800)
Afázia I. • A már kialakult beszédképesség elvesztése • Agyérrendszeri katasztrófák következménye • Agykéreg különböző részei sérülnek agyvérzés, agylágyulás, érgörcs, embólia, trombózis, daganat mechanikai trauma, különböző megjelenésiformái lehetnek
Afázia II. • motoros (mozgási) /Paul Broca, 19. sz./ • A beteg érti és felfogja a szavak jelentését • De nem tudja kimondani a tudatába került szavakat • szenzoros (érző) /Carl Wernicke/ • Épp hallás mellett a beszédmegértés zavara • Elveszik az emlékkép a szavak szimbolikus jelentéséről • Olyan, mintha idegen nyelven beszélnének hozzánk. • Klinikai feladat a rehabilitációjuk, nagy türelem.
Fejlődési diszfázia I. • Sérül a beszédprodukció, az írás vagy a jelentés, valamint a hangzó és írott nyelv megértése. • Kisgyermekkorban jelentkezik. • A nyelv elsajátítása erősen megkésik • Érdekes: a kommunikációs képességek zavarát általában nem mutatják. • Fokozott gesztikuláció, mimika
Fejlődési diszfázia II. • beszédképzés problémája • motoros diszfázia, beszédmegértés jó, de a beszédképzés elmaradott • beszédfeldolgozás problémája • percepciós diszfázia, beszédprodukció jó, de a beszédészlelés és megértés nem • általában egyszerre van jelen egyszerű mondatok vannak hangsúlyban
Dadogás I. • beszédfolytonossági zavar • gyakori megakadások és hangismétlések • felborul a beszédmozgások koordinációja, görcsök lépnek fel légzés és artikuláció közben • gyermekkorban jól kezelhető, felnőttkorban már nagyon nehéz
Dadogás II. • élettani, azaz fejlődéstől függő • mondat közepén szünet, vagy ismételgetés • ha a gyermek izgatott, gyorsan akar valamit mondani • figyelmeztetés árt, akár súlyosbodik is • klónusos forma • szavak első hangzóját, szótagját • tónusos dadogás: • nem tudja elkezdeni, vagy görcsösen megnyújtja az első hangot • Klonotónusos (is-is)
Hadarás • „elhamarkodott” beszédfolyamat • Kapkodó légzés, megiramló, szaggatott beszéd, hangok, szótagok kihagyása, pontatlan, elmosódott kiejtés, egyhangú vagy ismétlődő beszéddallam és hangsúly, egyenetlen ritmus • nem a gyors beszéd a feltűnő, hanem az informatívság elveszése
Pöszeség I. • Beszédfejlődés kóros változata Artikulációs hiba • A beszédhangok: • Torzulhatnak • Megváltozhatnak • ki is maradhatnak • Csak bizonyos helyzetekben (szó elején, belsejében, vagy végén) • A hangok ejtődhetnek hol helyesen, hol hibásan.
Pöszeség II. • selypítés, a sziszegő hangokra kiterjedő • raccsolás, az r hang hibás ejtése • Előnyös is lehet, mert az egyes nyelvek hangbázisa eltér. • Ezért egy idegen nyelven helyesnek számíthat az anyanyelven helytelen ejtés. • raccsolás – francia • selypítés - angol
Néhány érdekes tény a pszicholingvisztika világából • Egy ember szókincse (mentális lexikona) akár több százezer szót is tartalmazhat. • A túl lassú beszéd éppúgy hátráltatatja egy szöveg megértését, mint a túl gyors beszéd. Több időnk van asszociálni. • A 20. század közepén az átlagos beszédtempó 80 szó/perc volt, a 21. század elején ez 120 szó/perc lett.
Források • Gósy Mária: Pszicholingvisztika. Osiris, 2005. • Pléh CsabaA pszicholingvisztika horizontja. Akadémiai K. 1980) • Steven Pinker: A nyelvi ösztön. Typotex, 2006. • Subosits István: Beszédészlelés és beszédmegértési zavarok az anyanyelv elsajátításában • Subosits István: A beszéd rendellenességei. ELTE Fonetikai Tanszék, 2001.
Források • http://www.enc.hu/1enciklopedia/fogalmi/pszich_kog/pszicholingv.htm • http://www.nyest.hu/hirek/mauglik-a-valosagban-vadon-nott-farkasgyerekek • http://www.agykapocs.hu/Kutatas/index-3-0-0-0.html