A szakképzés jövője - a jövő szakképzése

1. A szakképzés jövője - a jövő szakképzése Szabó András Magyar Szakképzési Társaság

2. Szakképzés 2010 • Évről évre kevesebb tanuló a szakiskolákban (80 %-a a fiataloknak érettségit adó képzésben vesz részt) • Egyre kínzóbb munkaerőhiány jelentkezik a gépészeti, építőipari, vendéglátó-ipari szakterületeken, más szakmából túlképzés van, igen rosszak az elhelyezkedési mutatók • A képzés jellege abszolút elmélet-orientált, a gyakorlat súlya a gazdaság elvárásaihoz képest igen csekély • Az érvényben lévő Országos Képzési Jegyzék (OKJ) rendkívül összetett, bonyolult, sem az iskolák, sem a munkáltatók számára nem átlátható • A központi programok az OKJ nehézkes felépítésének megfelelően szintén igen összetettek, kevés gyakorlatot irányoznak elő • A szakmai és vizsgakövetelmények a moduláris felépítés miatt nagyon bonyolultak, igen hosszadalmas vizsgákat írnak elő (gyakran 5 nap a szakmai záróvizsga) • A Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok (RFKB) csekély hatást gyakorolnak a szakképzésre, nem képesek határozottan sem az iskolákat, sem a gazdaság szereplőit, sem pedig a fiatalokat a munkáltatók által ténylegesen igényelt szakképesítések felé orientálni • A Térségi Integrált Szakképző Központok (TISZK) szintén nem töltik be teljes mértékben jelenlegi formájukban a feladatukat – túl sokféle formában működnek, tagintézményeiket csak korlátozott mértékben tudják irányítani

4. Szakképzés 2010 • Lassan reagáló , majd kapkodó tartalmi és módszertani szabályozás (OKJ) • Nincs koherens irányítás a szakképzésben • A gazdaság nincs közvetlen kapcsolatban a képzéssel • Nincs utókövetés, visszajelzés, • A fenntartó szerepe inadekvát • Rossz hatásfok, kis hatékonyság • Összekeverednek a szociális és szakmai szempontok

5. Szakképzés fejlesztése 2005-2010 • Jó célok, jó alapkoncepció, „magyaros” kivitelezés ( kompetencia-alapú moduláris oktatás, regionális irányítás, TISZK) • A TISZK-ek szerepe nagyon fontos, de ehhez tiszta viszonyok kellenek • Tartalmi fejlesztés – Az OKJ kidolgozása, változásai • A források felhasználása nem hatékony ( TÁMOP, TIOP) • A szakiskola-fejlesztési program megszűnt! • Nincsenek egységes tartalmi szabályozások, minta-tantervek, minta-vizsgafeladatok • Választhatóság- alternatív szakképzés • Finanszírozási problémák • Bizonytalan és nem mindeniki számára hozzáférhető munkaerőpiaci adatok • A gyakorlati képzés (tanműhely, külső gyakorló hely problémái)

6. Vizsgarendszer anomáliái • Bonyolult, túlszabályozott, bürokratikus – papírigényes • Túlzottan szétszabdalt, időigényes • Költséges • Sok vizsgahelyszín nem felel meg a jogszabályi előírásoknak és a szakmai elvárásoknak (elsősorban a gyakorlati helyszínek) • A vizsgabizottságok összeállítása nagy erőfeszítések árán lehetséges, nem minden esetben az optimálisnak megfelelő szakmai összetételben • A mérési feladatok, sok esetben eltérnek az SzVK előírásaitól • Nem a felhasználható gyakorlati tudás áll a mérési központban • Értékelési határok felülvizsgálata (pl. 81%-tól jeles (5) )

7. Gazdaság igényei • A szakképzésben a gazdaság igényeinek megfogalmazása • Nincs egyforma igény: A kisvállalkozás „ezermestert”, a multi „biorobotot” akar • A gazdaság igénye egyszerű: olcsó, szorgalmas és jól képzett munkaerő • Minden alárendelve a munkahelyteremtésnek

8. IT szaktudás hiány a munkaerőpiacon A feladott hirdetések száma magas, a jelentkezők száma alacsony

9. Kamarai prioritások • Gyakorlati óraszámok növelése, a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés szerepének jelentős növelése, a magyar szakképzés gyakorlatorientáltságának fokozása • A szakmai záróvizsgáztatásban a szakma elsajátításához tartozó kulcskompetenciák értékelésének és mérésének előtérbe helyezése, szakmai záróvizsga idejének csökkentése, hozzá tartozó bürokrácia visszaszorítása • Az OKJ rendszer egyszerűsítése, ésszerűsítése olyan formában, hogy a felhasználói szféra számára átlátható, használatra alkalmas legyen. A szakmai tartalmak modernizálása, új technikák, eljárások beépítése a követelményrendszerbe • A gazdálkodó szervezetek érdekeltségének és képzési hajlandóságának növelése a tanulók gyakorlati képzésében. Tanulók számának növelése

11. Mit hoz a jövő? • A gyakorlat szerepe áttevődik a tanműhelyekről a vállalatokhoz • Intézményi összevonások (bezárások?) tovább folytatódnak • Gazdaság irányít Oktatás végrehajt Együttműködés nélkül nem megy….

12. Köszönöm a figyelmet