Rítus, performansz, közösség

1. Rítus, performansz, közösség

2. A funkcionalizmustól a kulturális szociológiáig: Jeffrey C. Alexander • A szociológiai hagyomány rekonstrukciója: Theoretical Logic in Sociology: Weber, Durkheim, Parsons • 20 előadás a 20. századi szociológia meghatározó irányairól. • A parsonsi elmélet többdimenziós teljesítményének megtartása és továbbfejlesztése. • A mikroszociológiai hullám (szimbolikus interakcionalizmus, fenomenológia, etnometodológia) eredményei és kritikája. • Új elméleti hullám (Habermas, Bourdieu, Giddens, Collins) kettősség a rendszer és a cselekvő, a társadalmi cselekvő és a szubjektivitás felfogásában.

3. Hogyan lehet az egyént olyan cselekvőként bemutatni, aki strukturált mintákat használva cselekszik, esetleges és partikuláris feltételek között. • Cultural turn, a jelentés és az értelmezés szerepe. A kultúra mint szöveg. • Kulturális szociológia: nem univerzális mintához igazítás, hanem a normák érvényesülése esetleges és partikuláris feltételek és motivációk között. • A szemantikától a pragmatikáig, a szövegtől a performanszig. A a beszédaktus elmélet: Austin, Searle, a performatívok. A társadalmi dráma • A civil társadalom koncepciója.

4. Rítus1 • <lat. vallási intézkedés, szokás, szertartás> • A helyesnek tartott viselkedés társadalmilag szabályozott lefolyása; az előírt mód, ahogyan egy vallásos vagy mágikus cselekményt végre kell hajtani, szokáscselekmény. • A rítusok összessége vallási rendszerekben a → kultusz, a népi kultúrában a → szokások (pl. → avatás). • A rítus kifejezést a vallás köréből vette át a néprajztudomány és használata nem következetes, van aki csak a vallásos-mágikus szokáscselekményt nevezi rítusnak, mások mindenféle társadalmilag megszabott hagyományos szokáscselekményt rítusnak neveznek, így pl. a katonaság, a politikai élet, a jog stb. rítusairól beszélnek.

5. Vudu • Hat nigériai állampolgárt ítélt különböző hosszúságú börtönbüntetésre egy holland bíróság csütörtökön, mert legalább 140 afrikai lányt kényszerítettek prostitúcióra. Körmöket, vért és ruhadarabokat kellett adniuk a striciknek, hogy vudu szertartáshoz használják fel azokat, ha nem fizetik ki "tartozásaikat". • "Vuduval befolyásolták a lányokat" - írja közleményében az ügyészség hozzátéve, hogy vért, körmöket és ruhadarabokat kellett leadniuk. Egy vudu papnak meg kellett ígérniük, hogy visszafizetik az európai utazásukhoz nyújtott "hitelüket", azaz fejenként mintegy 30-60 ezer eurót. "Ez azt jelenti, hogy legalább 3 ezerszer kellett volna szolgáltatást nyújtaniuk. Egy idegen országban, messze az otthontól, kiút nélkül, a vudu átok fenyegetettségében éltek". • http://index.hu/kulfold/hirek/2009/12/04/vuduval_kenyszeritettek_prostituciora_a_lanyokat/

6. Antropológusok, szociológusok • Durkheim: A vallási élet elemi formái • Arnold van Gennep: Átmeneti rítusok. • A materiális átmenet • Egyének és csoportok • A terhesség és gyermekágy • A beavatási rítusok • Az eljegyzés és a házasság • A temetés • Victor Turner: A rituális folyamat. Struktúra és communitas, liminalitás. A társadalmi dráma. • A társadalmi átalakulás mint dráma négy szakasza: konfliktus (a norma által vezérelt társadalmi viszonyok megbomlása) – válság – helyreállítási törekvés – az egység újramegteremtése vagy szakadás.

7. Erving Goffman és az etnometodológia • Hogyan hozzuk létre a jelentéseket? Milyen hallgatólagos tudásra, megállapodásra támaszkodik a megértés? • A színházi metafora: alakítások, homlokzat, előtér – háttér • Szerepjátszás, szerepeltávolítás.

8. Rítus, J. C. Alexander • A kulturális kommunikáció ismétlődő és leegyszerűsített mintái. • Integráció szimbolikus kommunikáció révén. • Közös hiten alapszik a szimbolikus tartalmak érvényességét és a többiek szándékainak hitelességét illetően. • A rítus kötődéseket hoz létre, közösségi identitást teremt.

9. A rítus az egyszerű és a komplex társadalmakban • A közösségi kommunikáció és identitás fenntartásának központi jelentősége. • Vallás, kultúra, társadalom • Önmagukat játsszák (?) • Hierarchizált, közös részvétel • Létezik-e a nagyléptékű, komplex (reflektált és fragmentált) társadalmakban, amelyek • nyitott konfliktusok körül szerveződnek, • tagjai eltérő hitekkel rendelkeznek, • gyakran nem értenek egyet cselekedeteik leírásában • gyakran nem fogadják el egymás szándékait hitelesnek. • Kulturális komplexitás, intézményi differenciálódás, szétszóródott társadalmi hatalom és szegmentálódás.

10. Hogyan jönnek létre szegmentált, differenciált, egyenlőtlen társadalmak? • A redisztribúció, feleslegre termelés, szabadidő szerepe. • Az írásbeliség: „az ~ természete lehetőséget teremtett arra, hogy a törvények, normák és szabályok egy általános közönséget szólíthassanak meg, és ne csak időben-térben szemtől-szembe, egy konkrét csoporthoz szóljanak – vagyis megtörténjen az elvonatkoztatás a konkrét helyzetektől.” (Jack Goody)

11. Az elemek szétválása (defúzió) • Az írásbeli előtér-forgatókönyvek elválnak a kollektív háttér-reprezentációktól. • A szimbólumteremtés eszközei nem lesznek elérhetők a társadalmi cselekvők jelentős része számára; • A központi szimbolikus cselekvéseket végző elit elválik a közönségtől. • Mesterséges tervezettség, műveltség.

12. A dráma megjelenése, a változás önálló jelentősége • A rítusokban a jelenségek visszavonatkoztatása a változatlanra, állandóra. • „A drámában a nyelv a cselekvésbe oltva van jelen, és a változás e cselekvés következményeként jelenik meg.” • A görög színház kialakulása: a bor istenének szentelt vallási rítusokból. A közösséget megtestesítő kórus. • A félistenek, evilági hősök történetei is bekerülnek a ditirambusba. Szent és profán keveredése. • A mindennapi élet a szimbolikus rekonstrukció tárgyává vált. • A színész társadalmi szerepének kialakulása. Theszpiusz

18. Az esztétikai szféra mint a modernség válasza • A magas művészet hitelessége, a befogadó kiemelkedése a mindennapokból. Távolságtartó, koncentrált magatartás. • A tömegkultúra válfajai, a részvétel lehetősége.

19. A kulturális és társadalmi performansz elemei • A kollektív reprezentáció rendszerei: háttérszimbólumok és előtér-forgatókönyvek (kódok, narratívák). A mozgás, a beszéd szükségessége • Kognitív, érzelmi, morális tartalom, • Szereplők • Megfigyelők/közönség • Helyszín, tárgyak, eszközök • Rendezés, színrevitel • Hatalom

21. A társadalmi dráma • Társadalmi nyilvánosság, társadalmi dráma? A társadalmi dráma mint a társadalomszervezés fő formája? • Amikor egy társadalom komplexebbé válik, a kultúra kritikusabbá, a tekintély kevésbé előíróvá, olyan társadalmi terek nyílnak meg, amelyekben a különböző szerveződéseknek alkudozniuk kell egymással. A társadalmi folyamatok sokkal esetlegesebbé válnak, sokkal nyitottabbak a konfliktusra és a vitára. • A komplex társadalmi szerveződés kevésbé kötött rendszereiben a hatalom sokkal nyitottabbá válik a kihívásokra, a szellemi és anyagi javak sokkal könnyebben válnak küzdelem tárgyává, a hatalomért folytatott küzdelem nyitottabb kimenetelű és esetlegesebb lesz. Ezek a drámai küzdelmek gyakran úgy érnek véget, hogy nem stabilizálnak semmilyen forgatókönyvet. • Általános polgárosodás: a passzív befogadókból aktívabb, saját értelmezéseket kialakító közösséggé válnak.

22. Újraegyesítés? • A forgatókönyvet érő kihívás: a háttér-reprezentációk és a performansz újraegyesítése • Kognitív egyszerűsítés • Tér-idő sűrítés • Morális feszültség: a bináris ellentétek – szent és profán, jó és rossz - performasza • Csavarok és fordulatok: „a darab cselekményébe csavarokat és fordulatokat kell beépíteni, hogy a közönség érdeklődését mindvégig fenn lehessen tartani”. • A színrevitel kihívása: a forgatókönyv, a cselekmény és a performatív tér újraegyesítése • Az anyagi alap kihívása: a társadalmi hatalom és a szimbólumteremtés eszközei • A természetesség kihívása: a szereplő újraegyesítése a szereppel. • A befogadás kihívása: a közönség és a performatív szöveg újraegyesítése

23. „A színész Hamletté válik, az esküt tevő ember elnökké”

25. Szakosodott társadalmi performerek?

26. Közösségi integráció • Racionalitás – érzelmi, morális • Fúzió, újraegyesítés. • Civil társadalom

29. A kétségbeesés mélységeiből: performansz, ellenperformansz és „szeptember 11.” • A terrorizmus és az általa képviselt erőszak elméleti megközelítése kevésbé fizikai vagy instrumentális fogalmakban, mint inkább egy komplex performatív mezőben végrehajtott szimbolikus cselekvés különösen borzalmas módjaként. • Alexander tézise, hogy a terrorizmus véres és bomlasztó, politikai, társadalmi és morális instabilitást, megfélemlítést előidézni szándékozó törekvései megtörnek a demokratikus civiltársadalom szívósságán, belső ellenálló erején.

30. Zebrajt • A Budapest Korzó csapata Zebrajt néven futóversenyt rendezett a Rákóczi út és a Síp utca keresztelődésében lévő zebrán, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a meglehetősen rosszul kialakított gyalogosátkelőre. Mindössze 12 másodpercig mutat zöldet a lámpa, ennyi idő alatt legfeljebb a fiatalok tudnak átfutni a zebrán. • A Budapest Korzó ezt elégelte meg; akciójuk lényege pedig az volt, hogy csakis addig, míg zöldet mutat a lámpa, át kellett futniuk a résztvevőknek az egyik oldalról a másikra. A hét szervező mellett több járókelő is beszállt a versenybe: volt, aki babakocsival vett részt, de több nyugdíjas is feltűzte a rajtszámot. • "Ez az akció nem az autósok ellen irányult. Mi nem elvenni akarunk, hanem valamit visszakapni. Azt, hogy emberibb legyen a város és a gyalogosokat is vegyék figyelembe" – mondta a főszervező, aki a sporteseményekhez hasonlóan egy hangosbemondón keresztül közvetítette a zebrafutást.