ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I.

1. ÁLLATTAN, ÁLLATÉLETTAN I. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc

2. AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE • Rovaranatómia • Rovarrendszertan HEFOP 3.3.1.

3. ROVARANATÓMIA HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.genehanson.com/bees.htm

4. endocuticula exocuticula epicuticula érzékszőr hypodermis alaphártya mirigysejtek tormogen sejt trichogen sejt trachea izomköteg izomköteg A ROVARKÖZTAKARÓ SZERKEZETE VÁZLATOSAN HEFOP 3.3.1.

5. régi epicuticula törésvonal régi exocuticula a régi endocuticula maradványa régi endocuticula új epicuticula új exocuticula exuvialis folyadék új endocuticula hám vedlésmirigy a régi exocuticula leválása új epicuticula új exocuticula új endocuticula hámréteg A VEDLÉS HÁROM, EGYMÁST KÖVETŐ FÁZISA 1 2 új epicuticula 3 HEFOP 3.3.1.

6. Coxa (csípő) Trochanter (tompor) Femur (comb) Tibia (lábszár) Tarsus (lábfej) A ROVARLÁB ÁLTALÁNOS FELÉPÍTÉSE HEFOP 3.3.1.

7. a láb közelítő izmai tergit a láb távoltító izmai pleurit sternit az ízek saját izomzata A ROVARLÁB IZMAI HEFOP 3.3.1.

8. A ROVAROK FUTÓMOZGÁSÁNAK FÁZISAI HEFOP 3.3.1.

9. ocellus vertex vertex oculus compositus scapus a „nyak” ízesülési helye oculus compositus occiput gena frons cardo stipes clypeus mandibula labrum submentum maxilla mentum glossa paraglossa palpus maxillaris palpus labialis A FEJTOK RÉSZEI ELÖLNÉZETBEN HÁTULNÉZETBEN HEFOP 3.3.1.

10. szegélyér mellékerek sugárerek középér hónaljtőér anális erek szárnyat a torral összekapcsoló készülék jugális erek A ROVARSZÁRNY ÁLTALÁNOS VÁZLATA HEFOP 3.3.1.

11. dorsalis felszín trachea basalis membran kitin vérsejtek hypodermis A ROVARSZÁRNY KERESZTMETSZETE HEFOP 3.3.1.

12. A ROVAROK EMÉSZTŐSZERVEINEK VÁZLATA HEFOP 3.3.1.

13. A ROVAROK KERINGÉSÉNEK VÁZLATA HEFOP 3.3.1.

14. A ROVAROK KÖZPONTI IDEGRENDSZERÉNEK ELHELYEZKEDÉSE A FEJBEN HEFOP 3.3.1.

15. EGY EGYSZERŰ SZEM METSZETE HEFOP 3.3.1.

16. A ROVAROK ÖSSZETETT SZEMÉNEK SZERKEZETE HEFOP 3.3.1.

17. A ROVAROK FŐBB LÁRVATÍPUSAINAK ÁTTEKINTÉSE holomer lárva primer lárva szekunder lárva tercier lárva pl. sáskák, poloskák pl. szitakötők pl. bogarak, lepkék fejl.: kifejlés fejl.: félig átalakulás fejl.: telejs átalakulás sáska lárva szitakötő lárva oligopod polipod apod futóka (futóbogarak) valódi hernyó (lepkék) kukac chrisomeloid (burgonyabogár) araszoló hernyók (araszoló lepkék) nyű (legyek) pondró (cincérek) álhernyó pajor (cserebogarak) HEFOP 3.3.1.

18. A HOLOMETABÓLIÁS ROVAROK LÁRVAFORMÁI • lábatlan (apod)kevéslábú (oligopod)soklábú (polipod) • -kukac -pajor -hernyó • -nyű -pondró -araszoló hernyó • -szúnyoglárva -drótféreg -álhernyó • -kampodeoid lárva HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.liverpoolmuseums.org.uk/online/wallpapers/graphics/1024x768/larva1024x768.jpg

19. A TELJES ÁTALAKULÁSSAL FEJLŐDŐ ROVAROK FŐBB BÁBTÍPUSAI szabad báb: a bogarakra, hártyásszárnyúakra jellemző bábtípus; a végtagok szabadon állnak, jól felismerhetőek rajta a szárnyak és a lábak kezdeményei, a különböző testtájak fedett báb: a végtagok szorosan a testhez simulnak, azonban a körvonalai láthatók; tipikusan ilyen bábja van a lepkéknek tonna báb: a legyeknél jellemző; a lárva az utolsó lárvaingén belül bábozódik be, semmilyen szervrészlet nem különíthető el rajta szúnyogbáb: speciális, aktívan mozgó bábtípusa például a vízben fejlődő szúnyogoknak HEFOP 3.3.1.

20. A ROVAROK POSZTEMBRIONÁLIS FEJLŐDÉSE ÉS LÁRVATÍPUSAINAK ÁTTEKINTÉSE oligomer lárvaholomer lárva anamorfózis (8-11 szelvény a vedlés alatt)holomorfózis PROTURA primer lárvaszekunder lárvatercier lárva epimorfózis hemimetamorfózis holometamorfózis -ametabólia -prometabólia -tulajdonképpeni holometabólia -monometabólia -heterometabólia -hipermetabólia -pszeudometabólia -heremetabólia -neometabólia ORTHOPTERA ODONATA HETEROPTERA EPHEMEROPTERA HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.ipm.ucdavis.edu/PMG/NE/coccinella_septempunctata.html

21. ROVARRENDSZERTAN HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.spamula.net/blog/archives/000174.html

22. Rovarok (Insecta) • A legnagyobb fajszámú állatcsoport. • A jelenleg ismert fajok száma kb. 1,8 millió. • Kialakulásuk a földtörténeti óidőben (a legősibb formák közel 400 millió évesek). • Elterjedésüket a repülő életmód segítette. • Kitinvázuk könnyű, ellenálló, rugalmas • Jelenleg is virágkorukat élik. HEFOP 3.3.1.

23. hártyásszárnyúak egyenlőszárnyúak poloskák bogarak kétszárnyúak bolhák vérszívó tetvek rágótetvek lepkék fülbemászók recésszárnyúak egyenesszárnyúak szitakötők ugróvillások kérészek pikkelykék A ROVAROK OSZTÁLYÁNAK (INSECTA) LESZÁRMAZÁSI KAPCSOLATAI HEFOP 3.3.1.

24. Rend: Pikkelykék (Zygentoma) Melegkedvelő fajok, a potroh végén végfonal, farcsuta (cercus) látható Rend: Kérészek (Ephemeroptera) A fejen két rövid csáp, két összetett szem, 3 pontszem található; az imágó nem táplálkozik  „tiszavirág életű”; a lárva vízben fejlődik 1-3 évig. A kibújás után nimpha stádium. Az imágó néhány óráig él. Rend: Szitakötők (Odonata) Ősi rovarrend, virágkoruk a karbon időszak; a fejen hatalmas összetett szemek fejlődnek, a szárnyak fejlettek, a potroh gyengén kitinizált; a lárvák a vízben élnek, ragadozók. Fogóálarc. Gyűrűkopula. ezüstös ősrovar (Lepisma saccharina) tiszavirág (Palingenia longicauda) V! óriás szitakötő (Anax imperator) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.agr.unideb.hu/allattan/

25. Rend: Fülbemászók (Dermaoptera) Hát-hasi irányban lapított test; éjjel aktív fajok; elülső szárny rövid szárnyfedővé módosult; a cercus fogókészülékké fejlődik; csoportos életmód; kozmopolita fajok. Rend: Csótányok (Blattoptera) Lapos test, két pár egyenlőtlen szárny, hosszú csápok; a peték petetokban (ootheca) fejlődbúnek; 3500 faj, melegkedvelők; emberi környezetben  betegségek terjesztői Rend: Fogólábúak (Mantoptera) Ragadozó életmód; mellső pár láb fogóláb; a fej szabadon mozgatható; rejtő színek – lesből történő vadászat; kannibalizmus; ootheca; epimorfozis közönséges fülbemászó (Forficula auricularia) keleti csótány (Blatta orientalis) imádkozó sáska (Mantis religiosa) V! HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.agr.unideb.hu/allattan/

26. Rend: Tojócsöves egyenesszárnyúak (Orthoptera) Fejük nagy, függőleges tartású; rágószájszerv; a csápok hossza a testhez viszonyítva eltérő, többnyire hosszabb, mint a test félhossza. A nőstényeknek hosszabb tojócsöve fejlődhet. A tojókészülék alakja és nagysága eltérő; a megvastagodott 3. pár láb az ugróláb; cirpelő és hallószerv. Hangadás a szárnyak összedörzsölésével. Szöcskék, tücskök, lótücskök. Mezőgazdasági jelentőségük kisebb, de néhány faj főként kertészti kultúrákban veszteséget okozhat. Rend: Tojókampósok – Sáskák (Caelifera) Csápjaik rövidek, tojócsövük kampószerű; hallószervük a potroh oldalán, a cirpelő ér a hátsó combon található. Hangadás a hátsó lábak szárnyfedőhöz történő dörzsölésével. Szaporodás: kifejlés. Trópusi területeken (néha Európában is) óriási veszteségeket okozhatnak. Sáskajárás! zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) mezei tücsök (Gryllus campestris) kékszárnyú sáska (Oedipoda coerulescens) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.agr.unideb.hu/allattan/

27. Rend: Tetűalakúak (Phthiraptera) Állati (és emberi) paraziták; madarak és emlősök külső élősködői; a rágótetvek fajspecifikusak; nincs szárnyuk; kifejlés; serke. Vérszívó és rágótetvek. Rend: Poloskák (Heteroptera) Szájszervük az ún. szipóka; előtoruk nyakpajzzsá módosult; elülső szárnyuk bőrnemű, hátsó része áttetsző; bűzmirigyek; kifejlés ruhatetű (Pediculus humanus) galambtetű (Columbicola columbae) víziskorpió közönséges molnárpoloska bogyómászó poloska verőköltő bodobács (Nepa cinerea) (Gerris paludum) (Dolicoris baccharum) (Pyrrhocoris apterus) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.agr.unideb.hu/allattan/

28. 5. csápíz 4. csápíz csápdudor csáp fej 3. csápíz fej 2. csápíz pofa szem 1. láb 1. csápíz fejpajzs pontszem szipóka fejtető előhát előmell tompor comb 2. láb középmell lábszár pászta utómell lábfejtőíz pajzs lábfej-ízek fedő bűzmirigy nyílása haslemezek karmok pásztavarrat légzőnyílások has 3.láb perem hártya A B A POLOSKA TESTRÉSZEI FELÜLRŐL(A) ÉS ALULRÓL (B) HEFOP 3.3.1.

29. Rend: Színkabócák (Auchenorrhyncha) Több tízezer faj; két pár szárnyuk egynemű, hártyás, lehet csökevényes; kifejlés; a lárvális fejlődés igen hosszú, akár 17 év is lehet! Mannakabóca (Cicada orni) Rend: Növénytetvek (Setnorrchyncha) Mintegy 8000, általánosan elterjedt faj; növényi nedveket szívogatnak; „mézharmat”; gazdacserés fejlődés és nemzedékváltakozás is jellemző; nagy tömegben jelentős mezőgazdasági kár vérpettyes kabóca (Cercopis sanguinolenta) fekete répalevéltetű (Aphis fabae) HEFOP 3.3.1. forrás: http://www.agr.unideb.hu/allattan/

30. A FEKETE RÉPALEVÉLTETŰ FEJLŐDÉSI CIKLUSA HEFOP 3.3.1.

31. AZ ELŐADÁS ÖSSZEFOGLALÁSA • Rovaranatómiatestfelépítés, szervek, szervrendszerek, fejlődés • Rovarrendszertanrendek, fajok HEFOP 3.3.1.

32. AZ ELŐADÁS ELLENÖRZŐ KÉRDÉSEI • Ismertesse a rovar láb általános felépítését! • Ismertesse a rovarok főbb lárvatípusait! • Ismertesse a teljes átalakulással fejlődő rovarok főbb bábtípusait! • Ismertesse a tojócsöves egyenesszárnyúak rendjét! HEFOP 3.3.1.

33. Az előadás felhasznált forrásai • Szakirodalom: • Juhász L. – Kozák L.: Állattani ismeretek. 2004. Bástya Kiadó. Debrecen • Egyéb források: • Bakonyi G. szerk.: Állattan. 2004. Mezőgazda Kiadó. Budapest • További ismeretszerzést szolgáló források: - A felhasznált képek forrásait ld. az előadás anyagában. - A forrásmegjelölés nélküli valamennyi fotót Dr. Juhász Lajos készítette. - Ábrák: tanszéki archívum HEFOP 3.3.1.

34. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET!KÖVETKEZŐ ELŐADÁS CÍME:Bogarak és hártyásszárnyúak rendszertana • Következő előadás megértéséhez ajánlott ismeretek kulcsszavai: bogár, hártyásszárnyúak Az előadás anyagát készítette: Dr. habil. Juhász Lajos egyetemi docens HEFOP 3.3.1.