Innovatív Magyarország

1. Innovatív Magyarország Globális kihívások - iparpolitika „A régiók újraiparosítása” konferencia - 2008. november 13.

2. Információ robbanás Globalizáció Pénzügyi válság A megismerés forradalma Nemzetközi együttműködés A munka átalakulása Véges természeti erőforrások Területi aránytalanságok Fenntartható környezet Folyamatos Innovációs kényszer Demográfiai robbanás Hálózati társadalom Élethosszig tartó tanulás Kihívások a XXI. században

3. A világgazdasági erőviszonyok átrendeződése • Az a világ legerősebb gazdaságának – USA – vezető szerepe a pénzügyi válsággal megkérdőjeleződött. • EU az 1990-es években ismerte fel növekvő lemaradását, amelyre 2000-ben született válasz a Lisszaboni Program keretében: 2010-re a világ legversenyképesebb tudás alapú gazdaságává alakulni. • A közép-európai gazdaságok az 1990-es politikai váltás ellenére eddig nem tudtak felzárkózni (jelentős területi különbségek konzerválódtak a térségben). • Kína és India új szereplők – rohamtempóban fejlődnek, nemcsak a munkaerő-intenzív ágazatokban. (Bangalore, Mumbai, Shanghai)

4. Helyzetkép Amerika, Európa a recesszióban: Az ingatlanpiaci nehézségek mellett a lakossági fogyasztás visszaesése jelentős nehézségek elé állítja a produktív szektort. Nemzetközi, állami koordináció mellett megvalósuló beavatkozások szükségesek a likviditás biztosítása érdekében: EKB, IMF új szerepe. Európa különösen érintett államai: Egyesült Királyság, Észtország, Izland, Magyarország, Ukrajna Kockázati felárak, finanszírozás nehézsége, jelentős nyomás a termelőszektoron. Forrás: EB, KSH USA GDP 08Q3: -0,3% EU 27 GDP 08Q2: -0,2% HUN GDP 08Q2: 2% Lehetőség is egyben a Krízishelyzet a koherens európai fellépés irányába.

5. Az ipar jelentősége ma • Az ipar továbbra is jelentős hajtóereje a gazdaságnak: • Szolgáltatások megrendelője (outsourcing), • Globalizációval, a modern IKT infrastruktúra mellett a megfelelő tudásbázis, innovációs háttér léte a termelő-beruházás elnyerése szempontjából alapvető fontosságú, • Jelentős K+F megrendelő, a BERD nagy részét az ipar adja, • Foglalkoztatás, Forrás: EB

6. Európai Unió • 2005: A Lisszaboni stratégia végrehajtásának előmozdítása - iránymutatás az iparpolitika integrált megközelítésére: horizontális és ágazati beavatkozások az európai ipar versenyképességének biztosítása érdekében. • A beavatkozás eszköze: • A közösségi stratégiai iránymutatások által kijelölt versenyképesség és foglalkoztatási célrendszer mellett a strukturális alapra támaszkodva (nemzeti fejlesztési programok 2007-13) • közösségi kezdeményezések • Uniós kezdeményezések: • CARS 21- (autóipar szabályozási környezet, CO2 kibocsátás, biztonság) • Biotechnológia - (KKV-k támogatása) • LeaderSHIP 2015 - (európai hajógyártás versenyképessége) • IKT - (versenyképesség, beavatkozások: közös technológiai kezdeményezések: ARTEMIS, ENIAC) • EnginEurope – (gépipar technológiai bázisának fejlesztése, (belső piac és szabályozási környezet előmozdításával) • Gyógyszeripar – (szabályozási környezet, Innovative Medicines K+F kezdeményezés (PPP) • Textilipar – (divat és kreativitás területén K+F+I erősítése, liberalizáció) • Hadiipar – (ipari átalakulás, belső piac elősegítése indirekt K+F+I kezdeményezésekkel) • Űripar – (hatékony koordináció a tagállamok között, zászlóshajók: GMES, Galileo) • Fémfeldolgozás – (klímaváltozás és a energiaárak, és - biztonság kihívásaival való megbirkózás)

7. Magyarország • OTK, OFK: 2020-ig megfogalmazódó átfogó célok, középtávú fejlesztési célok: • „A térségi versenyképesség:” • gazdasági klaszterek (helyi értéklánc mellett), • „Versenyképes budapesti metropolisz térség:” • Tudás-ipar és a magasan kvalifikált munkaerő-megtartó képességének növelése • High-tech iparágak és a kiemelkedően magas hozzáadott értéket előállító tevékenységek ösztönzése • ÚMFT: • GOP, • ROP-ok, (nem pusztán iparpolitika) • Ágazati Beavatkozások: megfelelő növekedési potenciállal rendelkező, spill-over hatású ágazatok támogatása, figyelemmel a húzóágazatokra, egyben EU-s tendenciákra: informatika, járműipar, gyógyszeripar, biotechnológia, turizmus, környezetvédelmi ipar • Tercierizáció előmozdítása mellett az ipari tevékenység ösztönzése (feldolgozóipar KKV-k) Forrás: KSH

8. Fejlesztési pólusok

9. Gazdaság fejlesztési források • EKD: • Induló, jelentős gazdaságfejlesztési hatással járó nagyberuházás kormányzati támogatása. (beruházás-ösztönzési célelőirányzat terhére) • GOP: • A gazdaság tartós növekedésének elősegítése, a produktív szektor versenyképességének erősítése révén. (indikátorai: vállalati szektor BHÉ, új munkahelyek száma) • Az ipart elsősorban a GOP-2. vállalkozások (kiemelten KKV-k) komplex fejlesztése és a GOP-3. modern üzleti környezet erősítése prioritások segítik. (a területi versenyképesség az értékelő-rendszerben megjelenik) • ROP: • Regionális gazdasági versenyképesség erősítése.

10. Gazdaság fejlesztési források 2009-10 2009-10-es időszakban 23 konstrukció keretében 223,5 milliárd Ft szolgálja a vállalkozás-fejlesztést. (elérhető forrásösszeg megközelítőleg az operatív program 54%-a) K+F+I hangsúlyos szerepe: 2009-ben 8 pályázati konstrukció keretében 69 milliárd Ft lesz elérhető gazdasági társaságok által.

11. A hazai K+F szférának jutó források Éves szinten átlagosan 250 - 280 milliárd Ft fordítunk K+F+I célokra • Közfinanszírozás/Pályázati forrás: kb. 170 milliárd Ft évente Hazai források: • KTI Alap - 40-50 milliárd Ft évente • OTKA - 5-7 milliárd Ft évente Európai források: • ÚMFT KFI prioritás - GOP – 32-37 milliárd Ft évente - TIOP, TÁMOP – 25-30 milliárd Ft évente - Egyéb OP-k (ROP, ETE) – 7-12 milliárd Ft évente • FP7 – 10 - 15 milliárd Ft évente • CIP – 1,3-2,0 milliárd Ft évente A vállalkozásoknak átlagosan 50%-os önrészt kell biztosítani a támogatásokhoz. • Vállalati ráfordítás: Eléri, meghaladja a közfinanszírozást (~120 milliárd Ft évente)

12. ROP-ok ipari park/terület fejlesztési pályázatai 2009-10 között ROP: ~130 milliárd forint ipari park/terület fejlesztési beavatkozásokra

13. Regionális támogatási térkép (2007-2013) 25% 10% (2011) 30% 40% 50% Középvállalkozásnál + 10% Kisvállalkozásnál + 20% Forrás: 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelet

14. Összességében • Folyamatos gazdasági átstrukturálódás megy végbe Európában, amelyet csak EU-s és nemzeti politikák összehangolt beavatkozása képes kezelni. • Az alacsonyabb képesítéssel rendelkezők munkához jutási esélye csökkent. • A fejlett európai országokban a visszaeső ipari foglalkoztatást eddig pótolta a tercierizáció bővülése, az újonnan csatlakozó országokban a foglalkoztatási szint összességében csökkent. Ezen tendenciák ellensúlyozására integrált megközelítés szükséges. Tudásbázis erősítése különös jelentőséggel bír. • Az ipari foglalkoztatás csökkenése, az alacsony képzettséggel rendelkezők iránti csökkenő igény, valamint az ipari termelés területi koncentrációja, korábban iparosodott térségek, városok iparvesztése együttesen koordinált koncentrált beavatkozásokat szükségeltet. • ÚMFT és az előkészítés alatt álló kiemelt ágazati stratégiák eszközt jelentenek a beavatkozásra.

15. Köszönöm a figyelmet!