EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK

1. EURÓPAI UNIÓ - VÍZÜGYI KERETDIREKTÍVÁK Bemutató Általánosan a VKI-ről és Magyarország helyzetéről 2005 április

2. A területen létező direktívák megfejelése és összhangba hozása A vízgazdálkodás jógi szabályozásának egységes kerete Nitrát Direktíva Ivovíz Direktíva Iszap Direktíva Vízügyi Keretdírektívák Települési vízek Direktíva Peszticid Direktíva

3. A Vízügyi Keretdirektívák céljai • CÉLOK - Fő cél: ° A különböző vízi környezetek jó állapot szintjének elérése : - Vízfolyások - Tavak - Talajvizek - partmenti vizek

4. A Vízügyi Keretdirektívák föbb céljai • Menetrend - A jó állapot színt elérése 15 éven belül : ° A megvalósítás nagy mérföldkövei : - 2004 állapotfelmérések elvégzése - 2005 vízgyűjtő gazdálkodási tervek kidolgózása - 2006-2008 vízgyűjtő gazdálkodási tervek nyílvános megvítatása - 2009 vízgyűjtő gazdálkodási és tevékenységi programok közretétele - 2015 A célok élérésének értékelése

5. Vízgyüjtő terület gazdálkodása • Vízgyüjtő terület gazdálkodása : - Nemzeti - Nemzetközi • Illetékes hatóságok feladatai : - Gazdálkodási tervek kidolgózása - Tevékenységek irányítása

6. A Vízgyűjtő kerület gazdálkodása • Tagországok között :

7. Vízgyűjtő kerület gazdálkodása • Vízgyűjtő gazdálkodása (kerület) - Két nemzetközi vízgyűjtő kerület : - Rajna - Meuse • Illetékes hatóságok : - Nemzetközi szervezetek : Rajna Völgyi Nemzetközi Bizottság és Mosel Völgyi Nemzetközi Bizottság - Közös vízügyi gazdálkodási terv elkészítése

8. Vízgyűjtő kerület gazdálkodása • Tagországok és jelölt országok között :

9. Vízgyűjtő kerület gazdálkodása - 18 nemzetközi vízgyűjtő kerület - A Duna • Illetékes hatóságok - Nemzetközi szervezet : Duna Völgyi Vízügyi Bizottság - Közös vízgazdálkodási terv elkészítése

10. A vízgyűjtő gazdálkodási tervek • A vízgyűjtő gazdálkodási tervek vagy Vízgazdálkodási és Szabályozási Irányelvek - Tervezési eszközök - Intézkedések és tevékenységek meghatárózása

11. A lakosság részvétele • Tájékoztató, ellenőrző és résztvevő politika létrehozása - Közreműködő demokrácia felépítése - A dokumentáció összességének elérhetősége a közönség számára - A lakosság részvétele a vízgyűjtő gazdálkodási tervek elkészítésében

12. Az állampolgárok részvétele • Franciaország példája : - Megbeszélő csoportok létrehozása - 15 Csoport elosztva a nemzeti kerületek között - Célok : ° A széles közönség vízzel kapcsolatos foglalkozásainak és elvárásainak körülírása

13. Gazdaságossági vizsgálat • « A szennyező fizet » elv fogalma • A gazdasági tevékenységek besorolása fontosságuk és hatásuk szerint • Több javító politika • Elsődleges cél : a környezet helyreállítása

14. Perspektívák Európa részére • Európa minden vízének védelme, közös elveket és célokat követve • A hosszú távú politikai, műszaki és pénzügyi döntések tervezésének alapja • A környezetvédelem megerősítése • Szerződési alap az Európai Unió bővítéséhez

15. Vízügyi Keretdirektívák- Magyarországon • Alaphelyzet : • - A víz az élet egyik alapeleme • - A víz az emberi lét és minden gazdasági tevékenységének is előfeltétele • - A Víz Keretirányelv minden vizet védelem alá helyez • - Cél : 2015-re minden víz feleljen meg a „jó állapot” követelményeinek • - A cél eléréséhez széles körű megállapodás jött létre, kialakításán több száz szakértő vett részt az ipar, a mezőgazdaság, környezetvédelem és hatóságok területéről

16. A Víz Keretirányelv fontos határidői • - 2003. December : a nemzeti és regionális törvények harmonizálása a Vízügyi Keretirányelvvel • - 2004.december : érdekellentétek és hatások elemzése, gazdaságossági vizsgálat • - 2006.december : vízgazdálkodási monitoring hálózat működtetése • - 2008.december : vízgyűjtő gazdálkodási tervek nyilvános megvitatása • - 2009. December : az első vízgyűjtő gazdálkodási tervek közzététele • - 2015. December :a „jó állapot” követelményeinek elérése

17. A Keretdirektívák alkalmazásának lebonyolítása • A jogi szabályozás alapvető elemei : • - valamennyi víz védelme • - célok kitűzése a „jó állapot” eléréséért • - határokon túl nyúló együttműködés országok és érdekelt felek között • - érdekeltek, civil szervezetek és helyi önkormányzatok aktív részvétele a vízgazdálkodási feladatok végrehajtásában. • - a „szennyező fizet” elv érvényesítése • - a környezet és az attól függők érdekeinek egyeztetése

18. A vízgyűjtő gazdálkodási terv • Magyarország a IV számú vízgyűjtő Duna kerületbe tartozik • További bontás : - Duna; Tisza; Dráva és Balaton • A vízgyűjtő gazdálkodási terv magában foglalja : • - a vízgyűjtő jellemzőinek részletes feltárását • - az emberi tevékenység vízre gyakorolt hatásainak áttekintését • - a vízhasználatok gazdasági elemzését • Ezt követően kerül sor az érdekeltekkel és a felhasználókkal együttműködve a szükséges beavatkozások eldöntésére • A területileg illetékes hatóságok megkezdték a vízgyűjtő gazdálkodási tervek előkészítését.