560 likes | 993 Views
Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet. Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika. „A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság”. Camus: Sziszüphosz mítosza. Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001. Vörös V: PhD tézisek, 2010.
E N D
Az öndestruktív magatartásformák és a lélektani krízishelyzet Dr. Vörös Viktor PTE ÁOK Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika
„A filozófia egyetlen komoly kérdése az öngyilkosság” Camus: Sziszüphosz mítosza Camus: Sziszüphosz mítosza. Magvető, 2001 Vörös V: PhD tézisek, 2010
Áttekintés • Bevezetés • Az öndestruktív magatartásformák • Az öngyilkosság • A lélektani krízishelyzet • A segítségnyújtás lehetőségei • Összefoglalás
Öndestruktív magatartásformák • Káros szerhasználat • Nikotin • Alkohol • Drog • Önkárosító magatartásminták • Öngyilkosság • Szuicid kísérlet • Befejezett szuicidium
Epidemiológiai adatok I. • Befejezett szuicidium gyakorisága • Világon: 1 millió/év • Európában: 150000/év • Magyarországon: 2300/év • Szuicid kísérletek • Legalább tízszeres (8-20x) • Élettartam prevalencia: 3% • Nemi különbségek („gender paradox”) • Befejezett: 3/4 férfi • Megkísérelt: 2/3 nő Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009 Vörös V: PhD tézisek, 2010
Epidemiológiai adatok II. Wikipedia:List of countries by suicide rate, Eurostat, 2010 Vörös V: PhD tézisek, 2010
Epidemiológiai adatok III. A befejezett öngyilkosságok gyakorisága hazánkban a KSH országos adatai szerint (1988-2008) Vörös V: PhD tézisek, 2010 KSH: Statisztikai Tükör, 2008
Etiológiai megközelítések • Komplex, multifaktoriális, interdiszciplinárisan értelmezhető emberi jelenség • Tudomány • Természet • Bölcsészet • Társadalom • Medicinális modellek • Bio-pszicho-szociális (Engel-től Ghaemi-ig) • Stressz-diatézis (Mann, Wasserman) • „Final common pathway” • Nincsen „királyi út” • Integratív megközelítés jelentősége Vörös V: PhD tézisek, 2010
A bio-pszicho-szociális modell • Biológiai (genetika, neurobiológia, neuroendokrin, neuroimaging) • Prefrontális kortex - hippokampusz - centrális amygdala - HPA tengely • Szerotonin • Pszichológiai (analitikus, kognitív, krizeológiai) • Negatív életesemények (abúzus, trauma, stressz) • Mentális zavarok/temperamentum • Krízis koncepció • Szociális/szociológiai • Társadalom, kultúra, nyelv, művészet, média, diszkurzív szuicidológia, transzgenerációs hatások, modell-effektus, stigma Vörös V: PhD tézisek, 2010
Mann stressz-diatézis modellje Mentális zavarok (depresszió, pszichózis) Negatív életesemények OBJEKTÍV ÁLLAPOT Reménytelenség, Szubjektív depresszió, Öngyilkossági gondolatok SZUBJEKTÍV ÁLLAPOT Szuicid késztetés Alacsony Szerotonerg aktivitás Impulzivitás Agresszivitás Szerhasználat Szuicidium (alkohol, drog, nikotin) Mann: AJP 1999;156:181-9 Vörös V: PhD tézisek, 2010
A lélektani krízis elméleti háttere-A krízis és az öngyilkosság viszonya-
A krízis jelentése, jelensége • Krízis = válság • fordulat, „változás” (krinein) • Típusai • Környezeti, energia, politikai, gazdasági, pénzügyi, társadalmi, szociális, lélektani • 4 alapjellemzője • Felbukkanás: váratlan, hirtelen • Jelleg: fenyegető, ijesztő • Kimenetel: bizonytalan, kiszámíthatatlan • Kényszerítőerő: változás kényszere
A krízis definíciója • Valamilyen váratlan, veszélyes külső tényező hatására kialakuló bizonytalan, instabil sürgősségi állapot, mely fenyegetettséget jelent az egyén számára • A krízis nem maga a kiváltó szituáció, hanem az egyén erre adott válasza • Átmeneti létállapot („tranzitív diagnózis”), melyben a korábbi rendszer már nem tartható fent, ezért mindenképpen változ(tat)ás szükséges
A krízisek típusai I. • Akcidentális (Caplan, 1964) • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) • Krízismátrix (Jacobson, 1969) • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)
A caplani kríziskoncepció • Kénytelen a veszélyeztető körülményekkel szembenézni • Ezek vagy ezeknek fenyegető közelsége mindennél fontosabb pszichológiai problémává válik • Ezeket sem megoldani, sem elkerülni nem képes • Főként nem az adott személyt jellemző szokványos problémamegoldó eszközökkel és a mobilizálható potenciális pszichológiai energiával
A krízisek típusai II. • Akcidentális (Caplan, 1964) • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) • Krízismátrix (Jacobson, 1969) • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)
Az eriksoni pszicho-szociális fejlődés stádiumai • 1. Bizalom vs. Bizalmatlanság (0-1) • 2. Autonómia vs. Szégyen (1-3) • 3. Kezdeményezés vs. Bűntudat (3-5) • 4. Teljesítmény vs. Kisebbrendűség (6-11) • 5. Identitás vs. Szerepdiffúzió (11-20) – adoleszcens • 6. Intimitás vs. Izoláció (21-40) • 7. Alkotóképesség vs. Stagnálás (40-65) –életközép • 8. Integritás vs. Kétségbeesés (65-) – időskori krízis Vörös V: PhD tézisek, 2010 Erikson E: Identity - youth and crisis. New York, WW Norton, 1968
A krízisek típusai III. • Akcidentális (Caplan, 1964) • Negatív életesemények, kritikus események, stressz szituációk, traumák, veszteségek • Epigenetikus = Fejlődési = Pszicho-szociális (Erikson, 1965) • Fokozott vulnerabilitással járó időszakok • Életciklus váltások során (8 pszicho-szociális fejlődési fázis átmeneteiben) • Krízismátrix (Jacobson, 1969) • A két fenti jelenség egy időben történő jelentkezése, egymásra vetülése • Fokozottan veszélyes állapot (szuicidalitás)
A krízismátrix koncepciója Fejlődési Akcidentális Krízis mátrix Vörös V: PhD tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009
Stressz Krízis MÚLT JÖVŐ Trauma JELEN A krízis idődimenziója • Trauma – stressz – krízis • Poszttraumás stressz zavarban a múlt, a lélektani krízisben a jövő felé fordulva éli át az egyén a válságot • Múlt – jelen – jövő • Poszttraumás stressz zavarban a múltban megélt traumatikus esemény tapasztalata, lélektani krízisben az aktuális stressz hatására a jövő negatív anticipációja szövődik össze a jelennel Vörös V: PhD tézisek, 2010 Csürke J, Vörös V, Osváth P, Árkovits A: Mindennapi kríziseink. Lélekben Otthon Könyvek, Oriold és Társai Kiadó, Budapest, 2009
A krízis kommunikációs sajátosságai • Beszéd-aktus elmélet (Austin, 1955) • Cry for help (Shneidman és Farberow, 1961) • Cry of pain, psychache (Shneidman, 1973) • Preszuicidális szindróma (Ringel, 1949) • Dinamikus beszűkülés • Gátolt és befelé forduló agresszió • Öngyilkossági fantáziák • Negatív kód (Kézdi, 1995)
A krízis pszichopatológiája • Krízisregresszió • Személyiség alacsonyabb szintű szabályozása, éretlen megküzdése, disszociáció • Beszűkültség • Figyelem, gondolkodás, érzelem, viselkedésrepertoár • Gondolkodás • Ambivalencia, tagadás, bűntudat, önvádlás, negatív kognitív sémák, szuicid fantáziák és tervek • Hangulat • Deprimáltság, emocionális labilitás, érzelmi inkontinencia, síráskényszer • Anxietás • Szorongás, feszültség, nyugtalanság, agitáltság, impulzivitás • Ösztönkésztetések • Csökkent étvágy és libidó, alvászavar • Pszichomotorium • Ambitendencia, anergia, amotiváció, gátoltság, meglassultság • Testi tünetek • Szívdobogásérzés, nehézlégzés, torokszorítás, zsibbadás, fejfájás, hasi panaszok, pánikszerű tünetek
A krízis dinamikája • Látens, lappangó időszak • Kiváltó esemény („utolsó csepp”) • A krízisállapot kialakulása, észlelése • Mobilizálás (énerő, coping) • Próba-hiba működésmód • Lesüllyedés, örvény • Destabilizáció, dezintegráció
A szuicid krízis lefolyása Wasserman: Oxford textbook of suicidology and suicide prevention. OUP, 2009 Vörös V: PhD tézisek, 2010
A krízis kimenetele • Megoldás • Személyiség magasabb szinten történő integrációja • Poszttraumás növekedés • Kompromisszum • Túlélés, de • Nincs a személyiségben, illetve a körülményekben jelentősebb változás sem negatív, sem pozitív irányban • Ineffektív megoldás • Maladaptív mechanizmusok • Kronicizálódó krízis • Rekurrens krízisek • Pszichológiai, pszichiátriai zavarok kialakulása • Összeomlás • Dezintegráció • Pszichózis • Szuicidium
Rizikófaktorok • A befejezett öngyilkosság valószínűségét növelő tényezők • Öngyilkossági gondolatok/cselekmények • Pszichiátriai betegségek (MDD, BPD, pszichózisok) • Testi betegségek (krónikus, malignus) • Pszicho-szociális tényezők • Gyermekkori traumák (fizikai, szexuális abúzus) • Családi halmozódás (genetikai és környezeti hatások) • Pszichológiai tényezők • Kognitív tényezők (krízis, depresszió) • Demográfiai tényezők (férfi, idős, egyedül élő) • Egyéb tényezők (módszer elérhetőség) Vörös V: PhD tézisek, 2010
Protektív faktorok • A befejezett öngyilkosság lehetőségét csökkentő tényezők • A személlyel együtt élő gyermek • Család (iránti felelősségérzés) • Terhesség • Gyakorló vallásosság • Elégedettség az élettel • Ép valóság-tesztelési képesség • Adekvát megküzdő stratégiák • Adekvát problémamegoldó készség • Szociális támogatottság • Terápiás kapcsolat Vörös V: PhD tézisek, 2010
A segítségnyújtás • Lehetőségei • Medicinális • Gyógyszer • Pszichoterápia • Krízisintervenció • Nem-medicinális • Telefonos segélyszolgálatok • Segítő csoportok • Egyéb szakmák: lelkész, tanár, rendőr, szociális munkás • Szintjei • Egyéni • Társadalmi • Család, közösségek • Vallás, egészségpolitika, oktatás, média Vörös V: PhD tézisek, 2010
A krízisintervenció I. • Lelki elsősegélynyújtás (sürgősségi, életmentő beavatkozás) • A fejlődésközpontú krízisparadigmán alapuló krízisintervenció definíciója • Krízishelyzetben történő • A krízisállapot oldására irányuló • Olyan segítő • Pszichoterápiás jellegű és szemléletű • Időben behatárolt • Sürgősségi pszichológiai beavatkozás • Mely a pszichoterápia elemeit korlátozott módon és mértékben • Ehhez a speciális helyzethez adaptált módon alkalmazza
A krízisintervenció II. • Cél • Krízisoldás • Személyiségfejlődés (poszttraumás növekedés) • Prevenció • Fókusz • Aktuális élethelyzet (tranzitív létállapot) • Itt és most (ott és majd) • Dinamika • Megőrzés–változás dichotómiája • Kapcsolat • Segítő–kliens (nem orvos–beteg, nem terapeuta–páciens)
A szuicid prevenció modellje • Célkitűzés • Regionális szuicid intervenciós-prevenciós modell elméleti kidolgozása és gyakorlati megvalósítása • Módszer • Irodalmi áttekintés, vizsgálati eredményeink, modell kidolgozás, gyakorlati alkalmazás • Eredmény • Figyelmeztető jelek felismerése (kommunikáció, viselkedés) • Mentális zavarok, pszichopatológiai tünetek, krízisjegyek • Rizikó- és protektív tényezők feltérképezése • Aktuális szuicid rizikó és veszély megbecsülése • Intervenció-prevenció megtervezése • Páciens menedzselése az intervenció különböző szintjein • Következtetés • Kombinált intervenció, terápia és prevenció (gyógyszer, krízisintervenció, pszichoterápia, szociális segítség) • „A prevenció hatékonyabb, mint a terápia” Vörös V: PhD tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2009;13(4):307-311
Összefoglalás • A szuicid viselkedés kor- kultúra- és társadalomfüggő • Az öndestruktív viselkedés komplex, interdiszciplináris megközelítése • A bio-pszicho-szociális, a stressz-diatézis és a cirkuláris (gén-környezet interakció) modell integrációja • A kríziskoncepció alkalmazása • A prevenció hatékonyabb, mint a terápia • A segítségnyújtás lehetőségei • Medicinális - nem-medicinális modellek • Egyéni - társadalmi szinteken Vörös V: PhD tézisek, 2010
„Egy életet megmenteni olyan, mintha a világot mentenénk meg” Talmud Vörös V: PhD tézisek, 2010 Talmud
Köszönöm a figyelmet! Vörös V: PhD tézisek, 2010
Köszönetnyilvánítás • Elődök • Kézdi Balázs, Kóczán György, Trixler Mátyás, Ozsváth Károly, Buda Béla • Szuicidium kutató munkacsoport (PTE Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika) • Fekete Sándor, Osváth Péter, Vörös Viktor • Krízis munkacsoport • Csürke József, Árkovits Amaryl, Osváth Péter, Vörös Viktor • S.O.S. Élet Telefonszolgálat (06-80-505-390) Vörös V: PhD tézisek, 2010
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban I. • Beszélnek róla? • „Azok az emberek, akik beszélnek az öngyilkosságról, sohasem teszik meg.” • Tíz emberből, akik öngyilkosságot követnek el, nyolc beszél az intencióiról. • Jelzik a szándékukat? • „Akik igazán meg akarják ölni magukat, nem beszélnek róla, hanem megteszik.” • A legtöbb öngyilkos valamilyen módon jelzi a szándékát a környezete felé. • Kérnek segítséget? • „Ha valaki eldöntötte, hogy öngyilkos akar lenni, az úgyis megteszi, ez ellen semmit nem lehet tenni.” • A legtöbb öngyilkos tele van ambivalenciával tettét illetően és ingadozik a két kívánság között: élni vagy meghalni, ami gyakran abban nyilvánul meg, hogy valamilyen módon - akár rejtetten - segítséget kér a környezetétől. • Tényleg meg akarnak halni? • „Aki öngyilkos akar lenni, az mindenképpen meg is akar halni.” • Az öngyilkosok általában nem meghalni akarnak, hanem másképpen élni. Vörös V: PhD tézisek, 2010
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban II. • Van előjele? • „Az öngyilkosság hirtelen, váratlanul történik, nincsenek előjelei.” • Az öngyilkosság egy folyamat eredménye, amely során számos jelzést adnak a halálra készülők, melyeket, ha felfog, és megért a környezet, az öngyilkosság megelőzhető. • Csak figyelemfelkeltés? • „Az öngyilkossági kísérlet egy gesztus, a kísérletező csak mások figyelmét és szimpátiáját akarja felkelteni.” • Az öngyilkossági kísérletnek lehetnek kommunikatív aspektusai, azonban az legtöbbször egy folyamat eredménye és jelzés a környezet felé arról, hogy az egyénnek valamilyen problémája van és segítségre van szüksége. • Lehet-e segíteni? • „Akik öngyilkosok lesznek, nem akarják, hogy megmentsék őket.” • Az öngyilkosságra készülő ember „játszik a halál gondolatával”, és gyakran „átengedi magát a többieknek, hogy megmentsék”. • Szabad-e rákérdezni, beszélni róla? • „Ha beszélünk az öngyilkosságról, vagy rákérdezünk arra, ötletet adhatunk valakinek, hogy megtegye.” • Krízisben, bajban lévő embernél mindig rá kell kérdeznünk az esetleges öngyilkossági gondolatokra, ez sokkal inkább enyhíti a lelki fájdalmat, feszültséget és csökkenti a szuicid rizikót. Vörös V: PhD tézisek, 2010
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban III. • Elmebetegség? • „Mindenki, aki öngyilkosságot követ el, az elmebeteg.” • Az öngyilkosok gyakran boldogtalan, elkeseredett emberek, de nem elmebetegek. • Halálos betegség? • „Gyógyíthatatlan betegségben szenvedők nem követnek el öngyilkosságot.” • Gyógyíthatatlan betegségekben a szenvedés, a fájdalom enyhítése, „megváltás” céljából előfordulhat öngyilkosság. • Mi történik a kísérlet előtt? • „Ha egy krízishelyzetben javulás következik be, akkor öngyilkossági rizikóval már nem kell számolnunk.” • A „vihar előtti csend” jelezheti az élet-halál ambivalencia kérdésének végső eldöntését, mely átmeneti megnyugvásnak tűnhet az öngyilkosság előtt. • Mi történik a kísérlet után? • „Aki túlélte az öngyilkossági kísérletet, az nincs veszélyben és kicsi az esélye, hogy újra megpróbálja.” • Az öngyilkossági kísérletet elkövetők között nagyobb gyakorisággal szerepel az újabb öngyilkossági kísérlet, illetve a befejezett öngyilkosság, mint az átlagpopulációban. Vörös V: PhD tézisek, 2010
Mítoszok, tévhitek, tabuk az öngyilkossággal kapcsolatban IV. • Mi hajlamosít? • „Aki egyszer hajlik az öngyilkosságra, az bármikor megteheti.” • Aki életunt és elkeseredett, az is életének csak bizonyos, meghatározott szakaszában akarja magát megölni. • Bármikor megteheti? • „Az öngyilkosság végigkíséri az egész életet és az egyén soha nem tud ettől a gondolattól szabadulni.” • A vulnerabilitásnak periódusai vannak, amelyek krízisekben jelentkeznek, és melyekben a hatékony intervenció csökkenti a szuicid rizikót. • Öröklődik? • „Az öngyilkosság öröklődik.” • Az öngyilkosság családon belül halmozódhat, melynek számos szocio-kulturális, pszichológiai és transzgenerációs tényezője lehet, ugyanakkor feltételezhető bizonyos önpusztításra való hajlamosító biológiai konstelláció. Vörös V: PhD tézisek, 2010
Az öngyilkossági halálozás korcsoportok és nemek szerint Magyarországon 100 000 lakosra (KSH, 2001) Az öngyilkossági kísérletek korcsoportok és nemek szerinti megoszlása 100 000 lakosra (pécsi régió, 2001) A WHO/EURO kutatás és a MONSUE projekt II. Fekete S, Osváth P: Az öngyilkosság - Az örökléstől a kultúráig. Pro Pannónia Kiadó, 2004 Vörös V: PhD tézisek, 2010
A „Gender” vizsgálat II. Vörös V: PhD tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004;6(2):65-71
A CASE vizsgálat • Célkitűzés • Adoleszcens szuicid viselkedés • Módszer • Child and Adolescent Self harm in Europe (CASE) • Önkitöltő kérdőív (4408) • Eredmény • DSH 7.8% (11.6 vs. 4.6%, ismétlők: 3.6 vs. 1.6%) • DSH: súlyosabb pszichopatológia (szorongás, depresszió, impulzivitás), önértékelési zavarok, ineffektív problémamegoldás, addiktív viselkedés (ismétlők) • Pécs: alacsonyabb szám, de súlyosabb pszichopatológia, gyengébb coping, keményebb módszerek, több hospitalizáció • Következtetés • Addikciók • Segélykérés lehetőségei • Iskolai prevenciós programok Vörös V: PhD tézisek, 2010 Fekete S, Hewitt A, Vörös V, Osváth P:Psychiatria Hungarica 2004;4(19):337-345
Az „Elderly” vizsgálat • Célkitűzés • Időskori szuicid viselkedés • Módszer • Eset-kontrollos vizsgálat hospitalizált idős szuicid páciensekkel • Eredmény • Enyhe mentális funkcióromlás, interperszonális konfliktusok, szomatikus betegségek • Logisztikus regresszió: stressz (OR=8), korábbi kísérlet (OR=7), depresszió (OR=6) • A kognitív hanyatlás mértékének növekedésével csökkent a szuicid kísérlet valószínűsége • Következtetés • Affektív zavar és enyhe kognitív zavar együttes fennállása • Szomatikus állapotromlás, pszicho-szociális stresszorok (relatív izoláció) Vörös V: PhD tézisek, 2010 Osvath P, Kovacs A, Voros V, Fekete S: International Journal of Psychiatry in Clinical Practice 2005;9(3):221-225
A MINI-Plusz vizsgálat • Célkitűzés • Mentális zavarok felmérése • Módszer • MINI-Plusz strukturált diagnosztikus interjú felvétele 100 szuicid kísérletezővel • Eredmény • 89% (élettartam: 92%) • Affektív (42%), szorongás (26%), addikció (24%), alkalmazkodási zavar (7%) • Komorbiditás: személyiségzavar, addikció (duáldiagnózis) • Klinikai és MINI diagnózisok eltérései • Következtetés • Gyakoriak a mentális zavarok (koncepció- és módszerfüggő) • MINI-Plusz: magas szenzitivitással és alacsony specificitással diagnosztizálhatók a mentális zavarok • A mentális zavarok adekvát kezelése nagymértékben hozzájárulhat a szuicidiumok számának csökkenéséhez Vörös V: PhD tézisek, 2010 Vörös V, Osváth P, Fekete S: Psychiatria Hungarica 2002;(17)4:398-408
A Prime-MD vizsgálat • Célkitűzés • Mentális zavarok és szuicid viselkedés a háziorvosi gyakorlatban • Módszer • Prime-MD szűrőeszköz alkalmazása egy háziorvosi körzetben (277 páciens) • Eredmény • 2.9% szuicid kísérlet (9% aktuális gondolatok) • Szuicid csoport: mentális zavarok (68%), rosszabb egészségi állapot, pszichés tünetek, pszichotrop gyógyszerek, pszichiátriai kezelések, ritkábban háziorvos • Logisztikus regresszió: hangulatjavító (27.6), hangulatzavar (18.3), korábbi szuicid kísérlet (18.2), pszichiátriai kezelés (7.3) • Következtetés • Prime-MD jól szűri az alapellátásban a fő mentális zavarokat • A szuicid tételekkel való kiegészítése jelentősen növeli hasznosíthatóságát • Az alapellátásban dolgozók (háziorvosok) képzése a szuicidium prevenció egyik bizonyított eszköze Vörös V: PhD tézisek, 2010 Voros V, Osvath P, Kovacs L, Varga J, Fekete S, Kovacs A: Primary Care and Community Psychiatry 2006;11(4):193-196
A bio-pszicho-szociális és a stressz-diatézis modell integrációja Vörös V: PhD tézisek, 2010
Hová fordulhatunk? • A másik felé és önmagunkba • Támogató környezet (család, barát, közösségek) • Szaksegítség • Pszichiáter, pszichológus • Gondozó, szakrendelő, ambulancia, kórház • Ügyelet, mentő • Krízisambulancia (Pécs, Nyár u. 8.) • Lelkisegély telefonszolgálat (06-80-505-390) Vörös V: PhD tézisek, 2010
Összefoglalás II. • Gyakorlati szuicid intervenciós-prevenciós modell kidolgozása Vörös V: PhD tézisek, 2010
A krízisintervenció III. • Setting • Időhatáros (1-6 ülés, naponta-hetente, 50-90 perc) • Rugalmas keretek (bárhol, bárhogy) • Potenciális tér • Attitűd • Segítő – kliens (nem orvos – beteg, nem terapeuta – páciens) • Aktív, direktív, célorientált, cselekvésorientált • Technikai elemek • Elfogadás, szupporció, tünet redukció, holding, containing, mobilizáció, szuggeszció, én-transzfúzió, klarifikáció, tanácsadás, stabilizáció, újrakeretezés, adaptáció, prevenció, promóció