Zalaegerszeg 2014-02-25

1. Zalaegerszeg 2014-02-25 Kerékgyártó László A hátrányos helyzetű célcsoportok főbb jellemzői, felzárkóztatásuk elemei

2. A hátrányos helyzetű fiatalok jellemzői A célcsoporthoz tartozó fiatalok jellemzéséhez célszerű egy átfogó szakiskolai felmérés tapasztalataira támaszkodni. E vizsgálat során a tanulásban sikertelen fiatalokról gyűjtöttünk információkat, sor került erről szakiskolai pedagógusok megkérdezésére, de a kutatás kiterjedt a tanulók saját magukról és körülményeikről alkotott véleményének interjúk keretében történő összegyűjtésére és feldolgozására is.

3. A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanulók néhány domináns tulajdonsága • „Vannak olyan osztályok, ahol már nem lehet tanítani. A tanulók egy része, a hangadók, elsősorban azzal vannak elfoglalva, hogy hogyan bosszanthatják a tanáraikat.” (Pest megyei matematikatanár) • „Úgy viselkednek, ahogy a televízióban látják. Nem is tudják, hogy ezzel sok felnőttet megbotránkoztatnak.” (budapesti nevelőtanár) • „A nemzet napszámosaiból az iskola bohócai lettünk.” (igazgató-helyettes) • „6-7 főből egy ha köszön” (baranyai nyugdíj előtt álló földrajztanárnő)

4. A pedagógusok véleménye, megállapításai • Jellegzetes magatartásformák: • az órák zavarása beszélgetéssel, jópofáskodással, az ülőhely engedély nélküli elhagyásával, • durva, trágár kifejezések használata, sok esetben rutinszerűen, • az önfegyelem hiánya, ötletszerű beleszólás mindenbe, kéretlen véleménynyilvánítás, • a felnőttekkel szembeni tisztelet hiánya iskolában és iskolán kívül, • ha a tanár közvetlenebbül elbeszélget velük, félreértik és „haverkodó” stílusra váltanak át, • a felelés, dolgozatírás, házi feladat elkészítésének megtagadása, • eltávozás, igazolatlan távollét arról az óráról, ahol teljesíteniük kellene.

5. A pedagógusok véleménye, megállapításai • „Nulla tudás, negatív motiváció.” (Veszprém megyei igazgató) • „Ezeknek aztán beszélhetek, úgy néznek rám, mint a vörös posztóra.” (Borsod megyei kémiatanárnő) • „Még jó, ha csöndben meghúzza magát, mert a többség hangosan tiltakozik, ha valamit csinálni kellene.” (budapesti fizikatanár) • „Régen a műhelyben még csak elvoltak, de a tanítási órákat nem szívlelik.” (Csongrád megyei szakoktató)

6. A pedagógusok véleménye, megállapításai • A tanárok véleménye az, hogy a tanulók többségéből hiányzik a belső késztetés, a motiváció a tanuláshoz. Érdektelenek, nem érzik, hogy az iskolában szerzett tudásra szükségük lenne, az iskoláról való elképzeléseik irreálisak és hiányosak, pl. meg vannak győződve arról, hogy tanulás nélkül is megszerzik a szakképzettséget.

7. A pedagógusok véleménye, megállapításai • „Vért izzadtam az első három hónapban, mire az osztályom tanulói megszokták, hogy pontosan kell az órákra beérkezni, a tanárt felállva kell köszönteni, az órán akkor kell megszólalni, amikor erre engedélyt kapnak.” (budapesti osztályfőnök) • „Régebben is volt gond a magatartásukkal a tanórákon, a műhelyben azonban a többség rendesen viselkedett, itt szoktattuk őket valamikor a fegyelemre, ma azonban már a műhelyben is alig lehet bírni velük.” (Somogy megyei szakoktató) • „Megkérdeztem, hogy engem küldött-e el a p…-ba. Egészen meglepődött, észre sem vette, hogy ezt mondta.” (pályakezdő budapesti tanárnő)

8. A pedagógusok véleménye, megállapításai • A dohányzás megítélését szigorította a nem dohányzók védelmében hozott törvény. A dohányzási tilalom betartatása azonban az iskolákban most is éppoly nehézségekbe ütközik, mint korábban. • A tanulók egymáshoz való viszonyában jellegzetes tünet a durvaság, erőszak, zsarolás, trágár beszéd (még a leányok sem ügyelnek a beszédükre, nem zavarja őket a tanárok jelenléte sem, „természetesen” használják ezeket a szavakat), szolidabb viselkedésű társaikat leszólják, kigúnyolják.

9. A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanulók családi, szociális háttere • „Először azt hittem, hogy szimulál, de aztán rájöttem, hogy az éhségtől szédeleg.” (szabolcsi osztályfőnök) • „Azt mondta, hogy annyi pénzért amennyit én keresek, fel se kelne az ágyból.” (budapesti magyartanárnő) • A megkérdezett pedagógusok szerint a tanulók egy részének kritikus a szociális helyzete. • Sokan élnek zavaros családi környezetben (változó nevelőapa, változó lakóhely).

10. A pedagógusok véleménye, megállapításai • „Azt mondta az anyuka, csináljak valamit a gyerekkel, mert ő már nem bír vele.” (budapesti osztályfőnök) • „Lehetőleg elkerülöm a szóbeli feleltetést, mert ilyenkor nehéz bebizonyítani, hogy a produktum nem megfelelő. A szülők még az írásbeli dolgozatok eredményeit is megpróbálják kétségbe vonni.” (Szolnok megyei matematika tanárnő) • A családok zöme úgy gondolja, hogy a beíratással ráruházza az oktatási feladatok mellett a nevelést, sőt a gondozást is az iskolára. Elvárják, hogy csakúgy, mint az általános iskolában, itt is teljesítmény nélkül „átemelődjenek” a magasabb osztályba. Az osztályzatot várják el, nem a tudást. Kudarc esetén elsősorban a pedagógust, az iskolát hibáztatják.

11. A pedagógusok véleménye, megállapításai A tanulási kudarcok okai • a tanulók sokszor írni nem tudnak, • értőn olvasni nem tudnak, • az alapműveleteket nem tudják használni, • egyáltalán nem tudják felidézni a korábban tanultakat, • nem tudnak vázlatot, jegyzetet készíteni, • nem ismerik az eredményes tanulás módszereit, • nem tudnak koncentrálni, • önálló gondolkodásra képtelenek, • önálló problémamegoldásra képtelenek, • nem szoktak hozzá, hogy csak tényleges teljesítmény esetén nem buknak meg.

12. A tanulók véleménye, megállapításai A tanulók közérzete az iskolában • „Szívesen járok ide, csak felelni ne kellene.” (16 éves tanuló) • „Az idősebbek sokszor csicskáztatnak minket.” (16 éves tanuló) • „Nem tudok figyelni, néhányan akkora zajt csapnak órák alatt.” (17 éves tanuló) • „Szabályokra szükség van, de jó volna, ha azokat nem a felnőttek határoznák meg.” (18 éves tanuló)

13. A tanulók véleménye, megállapításai • Példakép, jövőkép • „Nem megyek senki után tudom, hogy mit akarok csinálni.” (10. osztályos tanuló) • Megdöbbentő volt hallani, hogy a megkérdezett több mint 100 tanulóból, összesen kettőnek volt példaképe, a többiek úgy vélik, hogy nem is hiányzik nekik. • „Szép házat, jó kocsit akarok venni, ha itthon nem megy, majd külföldön fogok pénzt keresni.” (Vas megyei tanuló) • „Főleg üzletelésből szeretnék megélni.” (budapesti tanuló) • Terveiket az iskolában mutatott gyenge teljesítményük ellenére reálisnak tartják,

14. A tanulók véleménye, megállapításai • Saját képességek ismerete, kudarcaik okai • „Nem tanultam, azért buktam meg, azt hittem annyi elég itt is, amennyi az általános iskolában elég volt.” (bukott veszprém megyei tanuló) • „A jó fej tanárokat szeretem, akik sokat hülyéskednek, és nem száll el az agyuk.” (Csongrád megyei tanuló) • „A jó tanár nem ad házi feladatot, mert tudja, hogy úgy se fogjuk megcsinálni.” (budapesti tanuló) • „Velem aztán ne ordítozzon senki sem, akkor sem, ha tanár az illető.” (budapesti tanuló) • „Azt hitte, hogy jobb leszek, ha sok egyest ad. Miért lennék ettől jobb?” (budapesti tanuló)

15. A tanulók véleménye, megállapításai Tanulási szokások, tanárokkal való kapcsolat • A napi tanórán kívüli tanulási időre vonatkozó kérdésre nagyon sokan mondták, hogy egyáltalán nem, vagy keveset tanulnak naponta, és még a házi feladatukat is az iskolában készítik el. • „Ha nem szeret minket a tanár, mi sem szeretjük őt. Utálunk bejárni az óráira, nem is figyelünk, és nem készülünk rá, így rosszabbak lesznek az eredményeink, és az adott tantárgyat sem fogjuk megszeretni.” (Veszprém megyei tanuló)

16. A tanulók véleménye, megállapításai Családi háttér • „Apu dolgozik, anyu munkanélküli. Nem tudom, hogy apu bejelentett dolgozó-e. Nekem mindig adnak annyi pénzt, amennyit kérek.” (Veszprém megyei tanuló) • „Anyuval élek együtt, apámmal egyáltalán nem tartom a kapcsolatot. Egy testvérem van, mindkettőnknek van külön szobája. A továbbtanulásomhoz megkapom a szükséges pénzt.” (budapesti tanuló) • „Apu segédmunkás, nem szólt bele, hogy milyen szakmát akarok tanulni, csak annyit mondott, hogy olyat válasszak, ahol sokat lehet keresni.” (Borsod megyei tanuló)

17. A tanulók véleménye, megállapításai • Szabadidő • „Az iskolából hazamegyek, eszem, leteszem a táskát és lemegyek az utcára a haverokhoz. Beszélgetünk, motorozunk, nézzük a lányokat. Este hazamegyek és nézem a tévét.” (Veszprém megyei tanuló) • „Tudok drogosokról, de én még nem próbáltam ki, nem járok diszkóba se.” (Vas megyei 9.-es tanuló) • „Szabadidőmben futballozom, ez kitölti minden szabadidőmet.” (budapesti tanuló) • „Évente kb. egy könyvet olvasok.” (nem tudta megmondani, hogy mit) (budapesti tanuló)

18. A tanulók véleménye, megállapításai Pályaválasztás • „Az általános iskolába jött egy ember, aki beszélt különböző szakmákról, de nem lehetett igazán érteni, hogy melyik szakma milyen.” (budapesti tanuló) • „Ebben az iskolában azt mondták, hogy még bármi lehetek. Én azonban úgy látom, hogy belőlem mindenáron kőművest akarnak csinálni, lehet, hogy az is leszek.” (Veszprém megyei 9. osztályos tanuló) • „Csak azt tudnám, miért kell nekem történelmet tanulni, amikor fodrász szeretnék lenni.” (Borsod megyei tanuló) • A tanulók véleménye szerint a lemorzsolódók között sokan vannak, akik kényszerből iratkoztak be annak idején

19. A hátrányos helyzetű célcsoportok felzárkóztatásának elemei Ahhoz, hogy a felzárkóztatás sikeres legyen, az előzőekben bemutatott jellemzőkből kell kiindulni. A munka nem lehet rutinszerű. Néhány kiemelt szempont, melyet a program során érvényesíteni kell: • az előzetes kudarcok okainak feltárása • speciális módszerekkel a motiváció megteremtése és folyamatos ébren tartása • egyéni bánásmód, a felzárkóztatásban részt vevők lelki gondozása • a tanulás és munka összekapcsolása

20. Köszönöm a figyelmet!