Janus Pannonius

1. 1434. Keszince v. Csezmicze – 1472. Medvevár Janus Pannonius

2. A latin nyelvű humanista líra nagy alakja. • Az első és Petőfiig az egyetlen költő, akit ismert és elismert Európa.

3. Életrajz • Családi neve bizonytalan, költői nevét a humanisták szokásának megfelelően latin névként vette fel(Magyarországi János). • Anyai nagybátya, Vitéz János nagyváradi püspök nevelteti→Észak-Itália • Először Guarino mester híres ferrarai humanista iskolájában tanult nyolc éven keresztül -> majd Padovában(4 év) végezte el az egyházjogot, és megszerezte a doktori címet.

4. 1458-ben tér haza abban a biztos tudatban, hogy fényes jövő vár rá. • Pécsi püspökké nevezik ki. • De nem érezte itthon jól magát: szellemi hontalanság gyötörte: „Barbár táj, barbár szóra kapatja szám”

5. 1456 itáliai út – de valószínűleg politikai hibát vét – kegyvesztett lesz • Belekeveredik egy Mátyás elleni összeesküvésbe - menekülnie kellett Magyarországról. Itáliába kívánt eljutni, de útközben Medvevárban a súlyos tüdővérzéseibe belehalt. • Műveit Mátyás gyűjteti össze a Corvinákba.

6. Költészete • Irodalmi csodagyerek: már 15-16 éves korában költővé érett, 15 és 20 éves kora között írta azokat a verseket, melyeknek humanista hírnevét köszönhette. • Műfaji sokoldalúság jellemezte: • Ferrarai éveiben csak úgy költötte a klasszikus latin nyelvű verseket • Írt csipkelődő, erotikus epigrammákat (a római epigrammák mintájára), illetve dicsőítő költeményeket • Költészetének több korszaka van -> De nagyon határozottan elkülönül egymástól az itáliai és a magyarországi korszak

7. Az itáliai költeményeire jellemző az életvidámság, gyakori témájuk a szerelem, de az egyház bírálata is, bár ő is pap volt . • Kedvelt műfaja az epigramma. • Legismertebb műve a Pannónia dicsérete című epigramma, melyet már Magyarországon írt. • Magyarországon írt műveire, ellentétben az itáliai költemények hangulatával, a búskomorság jellemző. • Inkább elégiákat írt • Búskomorságának oka, hogy a városi kultúrához, pezsgő, aktív szellemi élethez szokott. Magyarországon társtalannak érzi magát, s fokozza bánatát, hogy a betegsége is kiújul.

8. Tudatos és öntudatos költőegyéniség, akinél az alkotás már életszükséglet „Írok a Múzsáknak s magamért dalolok.” • Kilép a névtelenségből, fontos számára a hírnév(Pannónia dicsérete) • Poeta doctus • Reneszánsz tematika(magánember testi-lelki problémái, a hazai táj szeretete, család,kultúra, tudomány, hírnév…)

9. Pannóniadicsérete „Eddig Itália földjén termettek csak a könyvek, S most Pannónia is ontja a szép dalokat. Sokra becsülnek már, a hazám is büszke lehet rám, Szellemem egyre dicsőbb, s általa híres e föld! „ • A reneszánsz művész öntudatával írta ezt az epigrammáját. Fontos a szellemi nagyság, ami lovagi jellemre utal. A költő nem tolakszik a haza dicsősége elé, de büszke, hogy e barbár táj szülötte hírnevet tudott szerezni Itáliában. Az alkotói tevékenysége több kifejezésben is megjelenik: könyv, dal, szellem, híres.

10. Készítette: Antal Flóra 10.a • Jóváhagyta: Valuchné Váradi Zsófia