Jogrendszer

1. Jogrendszer ME-ÁJK, Bevezetés az állam és jogtudományokba 5. előadás vázlata

2. A jogrendszer • Jogrendszer: valamely állam adott időpillanatban hatályos jogszabályainak rendezett együttese • Jogszabály: a törvények és a rendeletek rendezett együttese • Tagozódás: • Horizontális: jogági munkamegosztás, mellérendeltség • Vertikális: jogszabályi vagy jogforrási hierarchia, alá-fölérendeltség

3. A jog horizontális tagozódásaA jog rendszerszerűsége • Halmaz – elemek egymásmellettisége • A jogot a történetének korai szakaszában jellemzi (pl. Hammurabi törvényei, Tizenkét táblás törvények) • Rendszer – az elemek között szerkezeti-működésbeli összefüggések, kapcsolatok (Ludwig von Bertalanffy) • A modern jogrendszerek a XVIII-XIX. századtól szerveződnek meg • Deduktív rendszer • Modern jogban: az alapegységek (= az egyes jogi normák) és az átfogó egész (= a jogrendszer) között szerveződési szintek különülnek el

4. A jog horizontális tagozódása(áttekintés) • Jogintézmény • Jogág • Közjog, magánjog • Belső jog, külső jog  Nemzetközi jog • Nemzetközi magánjog (kollíziós jog) • Európai jog • Anyagi jog, alaki jog (= eljárási jog) • Anyagi jog (jogágak szerint): alkotmányjog, polgári jog, büntető jog, közigazgatási jog, vegyes szakjogok • Egyes eljárásjogok  későbbi előadás tárgya

5. A jog horizontális tagozódása Jogintézmény (pl. ‘házasság’) • „kristályosodási pont”, amely körül állandósult normakapcsolat jön létre • Jogi normákból felépített olyan séma, amely egy társadalmi viszony-típust szabályoz • Jellemzői: • Van társadalmi alapja (emberek közötti szokásos vagy lehetséges viszonytípus) • Állandósul || „fogalmiasodik”: név, meghatározás • Jogi szabályozás alá vonás  a jogintézmény megszületése

6. A jog horizontális tagozódása Jogintézmény (pl. ‘tulajdon’) • Szabályainak változása ellenére is fennmaradhat • Az egy jogintézményt kitevő normák összetartoznak, s csak együtt alkalmasak annak a célnak az elérésére, amelyre létrehozták őket • Egyes normák: „atomi egységek” • Jogintézmények: „molekuláris egységek”, norma-nyalábok = összefogják az egyes normákat, s felépítik a jogrendszer struktúráját • Modern kodifikáció, XIX. századtól • Több mint jogrögzítés, jogösszefoglalás • Logikailag rendezett, összefüggő és egységes rendszer (jogelvek; általános és különös rész; fejezetek, címek, alcímek)

7. A jog horizontális tagozódása Jogág (meghatározás) • Egy-egy kódex kijelöli és megalapozza a jog egy-egy, belsőleg is szervezett, viszonylag önálló területét = jogág • Olyan jogszabályok viszonylag önálló együttese, amelynek elemei egymással tartósan összefüggnek, más jogszabályoktól (jogszabály-csoportoktól) pedig egyértelműen elkülönülnek

8. A jog horizontális tagozódása Jogág (elhatárolási kérdések) Az elkülönülés és összetartozás dimenziói: • A szabályozás tárgya: az életviszonyok mutatnak összetartozást, amelyekre a szabályok vonatkoznak (pl. családi jog, pénzügyi jog) • A szabályozás módszere: a szabályozáshoz választott eszköz (pl. tulajdon – a büntetőjog a tulajdon háborítatlanságát védi kogens szabályokkal, a polgári jog a tulajdonnal való rendelkezés szabályozása diszpozitív szabályokkal) • Diszciplináris elem: jogág az a joganyag, amelynek van tantárgya, tanszéke, folyóirata, szakkönyve, kutatási programja stb. (pl. a kereskedelmi jog elkülönülése a polgári jogból)

9. A jog horizontális tagozódása Közjog, magánjog (eredet, változások) • Római jogi eredet: ius publicum – ius privatum • „A közjog az, amely a római államra vonatkozik, a magánjog az, amely az egyének érdekét tartja szem előtt; egyes dolgok ugyanis a köz hasznát szolgálják, mások a magánszemélyét.” (Ulpianus) • A vallást ma lelkiismereti kérdésnek, magánügynek tekintjük, míg a rómaiak számára evidensen közügy volt • A polgári perjog Rómában a magánjoghoz tartozott; mai felfogásunkban a közjoghoz (állami jogalkalmazó szervek) • Rómában megkülönböztettek magánbűncselekményeket (delicta) és közbűncselekményeket (crimina) – a büntetőjogot ma egységesen a közjoghoz soroljuk

10. A jog horizontális tagozódása Közjog (főbb jellemzői) • Szabályozási tárgya a közérdek • Az állam és az egyén kapcsolatát szabályozza • Alá-fölérendeltségi viszony (állami akarat) • Az állam a legitim kényszer monopóliumával rendelkező erőszakaparátus (Max Weber) • A hatalom nem válhat önkényessé • Az állam a magánfél pozíciójában (pl. állami ingatlan eladásakor) nem alkalmazhat kényszert • Aszimmetrikus jogviszony (jogok-kötelezettségek nincsenek egyensúlyban) • Kogens szabályozás

11. A jog horizontális tagozódása Magánjog (főbb jellemzői) • Szabályozási tárgya a magánérdek • Személyek mellérendeltségi viszonya (legitim módon nem kényszeríthetik egymást) • Szimmetrikus jogviszony (a jogok és a kötelezettségek ki vannak egyensúlyozva) • Diszpozitív szabályozás

12. A jog horizontális tagozódása Belső jog, külső jog (elhatárolás, eredet) • Belső jog: egy adott államon belül érvényes jog, vagyis valamely ország jogrendszere • Külső jog: az országokon kívül működő jog, amely az államok egymás közti viszonyait, kapcsolatait szabályozza= nemzetközi jog • I.e. III. évezred: Mezopotámiai városállamok közötti szerződések • Mai értelemben: az újkorban az újonnan születő nemzetállamok között egyenjogúságon és együttműködésen alapuló (korábban hódítás-hódoltság) nemzetközi rend („koordinációs állam-társadalom”) jött létre • A nemzetközi jog a magánjog és a közjog mellett önálló jogterület

13. A jog horizontális tagozódásaA nemzetközi jog sajátosságai • A nemzetközi jog olyan szuverén államok viszonyrendszerét szabályozza, amelyek fölött nem létezik magasabb rendű autoritás • Az államok szuverenitása elviekben korlátlan, nincsenek egymásnak alávetve, gyakorlatilag mégis kénytelenek elfogadni bizonyos minimumszabályokat

14. A jog horizontális tagozódásaA nemzetközi jog sajátosságai • Jogforrások: • Szerződéses jogforrások: • Normatív: normákat létrehozó • Konstitutív: nemzetközi szervezeteket létrehozó • Nem szerződéses jogforrások: • Spontán: szokásjog, jogelvek, méltányosság • Akaratlagos: államok és nemzetközi szervezetek egyoldalú aktusai, döntései, ajánlásai • Szankció hiánya: nem úgy kényszeríthetők ki a nemzetközi jog szabályai, mint az állami jogé – az államok közösségének vagy központi szerveinek lehetnek döntései, intézkedései

15. A jog horizontális tagozódásaA nemzetközi jog sajátosságai • Jogalanyok: elsősorban államok és nemzetközi szervezetek, egyének csak bizonyos esetekben • Jogvédelem lehetősége: korlátozott (pl. Hágai Nemzetközi Bíróság), szemben a belső jogban megjelenő bírói úttal • Elsődlegesség kérdése (belső jog versus külső jog): • Monista elmélet: a jog egységes, állást kell foglalni • Dualista elmélet: két különálló jogrendszer, nincs szükség állásfoglalásra (a külső jog érvényesüléséhez a belső jogon belül: a nemzetközi szerződések aláírása, kihirdetésével, közzétételével szükséges – csak belső jogi aktussal jelenhet meg)

16. A jog horizontális tagozódásaNemzetközi magánjog (elhatárolás, feladat) • Nemzetközi magánjog  nemzetközi jog ( nemzetközi közjog) • Független kialakulásés egészen más kérdések rendezése • Nem államok egymás közötti viszonyát szabályozza • Kollíziós jogként az egymással összeütköző, rivalizáló jogrendszerek (belső jogok) között állít fel elsőbbséget – nemzetközi magánjogi tényállások eseteiben; jellemző előfordulás: polgári jog és kereskedelmi jog, családi jog, munkajog

17. A jog horizontális tagozódásaNemzetközi magánjog (szabályozás) • Szabályozás • Közvetettmódon: • Magatartási szabályt nem tartalmaz • Csupán a jogrendszerek közötti rivalizálást dönti el • A belső, kollíziós jog része (a nemzetközi magánjogot szokásosan ezzel azonosítják) • Közvetlenül: Az államok nemzetközi szerződésben rendezik (ez a külső joghoz, a nemzetközi joghoz kapcsolja) • Jogforrás: • Belső jogból: jogszabályok (egységes kódexben, vagy elszórtan; Magyarországon: 1979. évi XIII. tvr. a nemzetközi magánjogról) • Külső jogból: nemzetközi szerződések + szokásjogi szabályok

18. A jog horizontális tagozódásaEurópai jog (= az Európai Unió joga) • Az Európai Unió joga (uniós jog) • Az EU még formálódik – végső formája??? • Államszövetség (konföderáció): • Nemzetközi szerződés • Az együttműködő államok nem mondanak le saját szuverenitásukról • Szövetségi állam (föderáció): • Felszámolja a tagállami szuverenitást • A végén önálló entitás: Európai Egyesült Államok • Jogegységesítés, jogharmonizáció  európai jog, uniós jog

19. A jog horizontális tagozódásaEurópai jog (jogforrásai) • Elsődleges jog: Alapító szerződése, ezek módosításai, kiegészítései + ezekhez tartozó jegyzőkönyvek és nyilatkozatok • Másodlagos jog: az uniós intézmények által alkotott szabályok + más államokkal, nemzetközi szervezetekkel kötött nemzetközi szerződések • Esetjog: az Európai Unió Bírósága által kialakított joggyakorlat Az uniós intézmények által alkotott szabályok: • Rendelet: általános érvényű, kötelező, közvetlenül alkalmazandó • Irányelv: általános érvényű, kötelező, de tagállamra bízott szabályozás (jogharmonizációs eszköz) • Határozat: egyedi kérdésekben, kötelező, de csak az érintettekre • Ajánlás: általános érvényű, de nem kötelező – általános célok • Állásfoglalás: valamely kérdésben, nem kötelező, vélemény

20. A jog horizontális tagozódásaAnyagi jog, alaki jog • Anyagi jog: • Magatartási szabályok, jogok és kötelességek • Mire van joga, mit köteles vagy tilos megtennie egy természetes vagy jogi személynek? • Alaki jog: • Ha valaki megsérti az anyagi jog szabályát vagy megakadályozza annak érvényesülését, akkor mit lehet tenni? ( nincs önbíráskodás!) • Azok a szabályok, amelyek szerint mozgásba hozható a jog gépezete, kényszerapparátusa  eljárási jogok

21. A jog vertikális tagozódásaA jogszabályi hierarchia struktúrája • Jogszabályi (vagy jogforrási) hierarchia • Struktúrája: • A jogszabályok hierarchikus szintjei • A szabályozás egyéb jogi eszközei • Belső és külső eredetű jogszabályok megkülönböztetése

22. A jog vertikális tagozódásaA jogszabályok hierarchikus szintjei • Törvények: a törvényhozó hatalom, Magyarországon: Országgyűlés • Rendeletek: végrehajtó hatalom • Önkormányzati rendeletek: nem a végrehajtó hatalomtól, hanem az autonóm helyi önkormányzatoktól származnak • A rendeletek hierarchikusan a törvények alatt helyezkednek el: • Rendelkezéseiknek a törvények keretei között kell maradniuk, azokkalnem kerülhetnek ellentmondásba • Rendeletalkotásra csak törvényi felhatalmazás alapján kerülhet sor • Általános felhatalmazás: a végrehajtó szerv vagy az önkormányzat feladatkörének ellátásához • Konkrét felhatalmazás: valamely törvény végrehajtásához  végrehajtási rendeletek

23. A jog vertikális tagozódásaA jogszabályok hierarchikus szintjei • Alkotmány • Kétharmados törvények (alkotmányos törvények, sarkalatos törvények) • Törvények • Törvényerejű rendeletek • Kormányrendeletek • Miniszterelnöki és miniszteri rendeletek • Önkormányzati rendeletek

24. A jog vertikális tagozódásaA jogszabályok hierarchikus szintjei Alkotmány • 1949. évi XX. törvény • Chartális alkotmány (1949 előtt történeti alkotmányunk volt) • Legfontosabb állami szervek és jogköreik • Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek • Választások alapelvei • Az ország fővárosa és nemzeti jelképek • Megalkotásához és módosításához 2/3-os többség szükséges

25. A jog vertikális tagozódásaA jogszabályok hierarchikus szintjei Kétharmados törvények: • Alkotmány tételesen meghatározza őket • Megalkotásukhoz és módosításukhoz 2/3-os többség szükséges (jelenlevő képviselők) • pl. képviselők jogállásáról, alkotmánybíróságról, fegyveres erőkről „Közönséges” törvények: • Többségi elv: jelenlevő képviselők több, mint fele • Biztosítja a választásokon győztes parlamenti többség, a választópolgárok többségének vélelmezett akaratának a megvalósulását

26. A jog vertikális tagozódásaA jogszabályok hierarchikus szintjei Törvényerejű rendeletek: • a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alkotta • Már nem alkothatók • Néhányuk még használatban van (pl. nemzetközi magánjogi kódex) • Törvényi szintű szabályozásnak tekintendők (186/B/1991/2. számú AB határozat) Rendeletek: • Kormányrendeletek; miniszterelnöki és miniszteri rendeletek • Önkormányzati rendeletek (szűkebb területi hatály)

27. A jog vertikális tagozódásaA szabályozás egyéb jogi eszközei • Normatív intézkedések • Nem minősülnek jogszabálynak • Befolyásolják jogainkat, kötelességeinket, ezek gyakorlását Az állami irányítás jogi eszközei • Jogalkotási törvény • Határozatok (46. § (1) bekezdés) • Utasítások (miniszterek, országos hatáskörű szervek vezetői) • Jegybanki rendelkezések • Statisztikai közlemények • Jogi iránymutatások

28. A jog vertikális tagozódásaA szabályozás egyéb jogi eszközei „másodlagos szabályok”: • Nem szerepelnek a jogalkotásról szóló törvényben • Állami szervek, gazdálkodó szervek (pl. MÁV, Posta) • Körlevél, állásfoglalás, irányelv (APEH), iránymutatás, utasítás • Kollektív szerződések Bírói gyakorlat: • „jog az, amit a bíróságok jogként alkalmaznak” • Legfelsőbb Bíróság jogegységi határozatai és elvi határozatai • Ítélkezési gyakorlat összehangolása

29. A jogrendszer egységének biztosításaKonzisztens jogrendszer • Elvárt állapot, amikor a jogrendszer értelmi-logikai egységet képez, mentes a belső logikai következetlenségektől • Megbomlása: • Hézagos: ha egy válasz sincs a kérdésünkre • Ellentmondásos: több válasz is van a kérdésünkre Joghézag: • Szűkebb értelemben: ha hiányzik az eldöntéshez szükséges norma a hatályos jogrendszerből • Tágabb értelemben: ha nem egyértelmű, hogy melyik szabály vonatkozik az adott esetre

30. A jogrendszer egységének biztosításaJoghézagok fajtái • Inszuffiencia-hézag: a jog nem szabályoz, pedig szabályoznia kellene • Eredeti joghézag: jogalkotói hiba, nem alkották meg a szabályt • Származékos joghézag: eredetileg hézagmentes a jogszabály, utóbb keletkeztek új társadalmi viszonyok, amik szabályozást igényelnének • Inkonzisztencia-hézag: a jog szabályoz, de ellentmondásos módon (több ellentétes szabály) • Indetermencia-hézag: a jog szabályoz, de homályosan (bizonytalan az alkalmazandó szabály tartalma) • Axiológiai hézag: a jog szabályoz, de erkölcsileg nem elfogadható módon

31. A jogrendszer egységének biztosításaJoghézaggal kapcsolatos kérdések Kiküszöbölhető-e? • Eredeti joghézag: elvileg kiküszöbölhető • Származékos joghézag: nem küszöbölhető ki (a jogi szabályozás adott időpontban történik meg, a társadalom változása pedig folytonos; „szabályozási olló”)

32. A jogrendszer egységének biztosításaJoghézaggal kapcsolatos kérdések Mit kezdjünk vele? Mit lehet tenni felbukkanásakor? • Jogpozitivizmus elmélete: nem is fordulnak elő joghézagok, mert amire nincs szabály azt a jogalkotó nem kívánta szabályozni • Jogalkotói hézagpótlás: jogot csak a jogalkotó alkothat , a jogalkalmazó (bíró) nem tud a joghézaggal mit kezdeni • Jogértelmezés: a gyakorlatban is járható út • Analógia: az eset lényeges elemeit tekintve hasonlít egy vele határos esetre, amire létezik szabály, és ezt fogja alkalmazni • Kiterjesztőinterpretáció: úgy értelmeznek egy szomszédos jogszabályt, hogy az kiterjedjen a konkrét esetre is • Tényállás megállapítása: a tényállást állapítják meg úgy, hogy egy létező norma alá essen

33. A jogrendszer egységének biztosításaA normakollízió problémája • A belső jog két szabálya ellentmondásban áll egymással • Jogrendszer egységét biztosító elvek: • Lexsuperiorderogat legi inferiori– a magasabb rangú szabály lerontja az alacsonyabbat (vertikális érvényesülés) • Lex posterior derogat legi priori – a később keletkezett szabály lerontja a korábbit (horizontális érvényesülés) • Lexspecialisderogat legi generali– a speciális szabály lerontja az általánosat (horizontális érvényesülés) • A „gyengébb” szabály is hatályban marad • Hatályon kívül helyezés: csak a jogalkotók • Megsemmisítés: csak az Alkotmánybíróság

34. A jogrendszer egységének biztosításaHatáskör • Az ügyek elosztásának elve; a különböző típusú állami szervek döntési, intézkedési jogának körét jelenti • Hierarchikus szintek közötti elosztás, amely szervezettípust határoz meg (hatásköre nem egy konkrét szervnek, hanem egy szervtípusnak van) • A hatáskör jogállamban nem vonható el • Általános hatáskörű szervtípus: az adott ügytípusban az eljárás rendjében szabály szerint döntési felhatalmazottsággal rendelkezik • Különleges hatáskörű szervek: kivételek a főszabály alól(pl. emberölés, pertárgy nagy értéke, katonák elleni büntető eljárás stb.) • Hatásköri viták: pozitív összeütközés – negatív összeütközésfeloldásának szabályai rögzítve vannak, egy ügy sem maradhat gazdátlan, vagy vitatott

35. A jogrendszer egységének biztosításaIlletékesség • Az azonos hatáskörű szervek közül jelöli ki, hogy melyik jogosult és köteles eljárni • Konkrét szervet határoz meg • Területi munkamegosztás elve érvényesül • Illetékességi vitákat ki kell zárni • Illetékességi okok: szempontok az elsőbbséget biztosításához • Általános • Különös: ha az általános hely nem állapítható meg • Különleges: eltérés az általános szabálytól • Vagylagos : választható • Kizárólagos: leszűkíti az azonos hatáskörű szervek körét egy altípusra