LEVÉLTÁR

1. LEVÉLTÁR

2. Központi (uralkodói) levéltárak • Középkor: • Összefüggés a levéltár fejlődése és a központi hatalom erőssége között • Az uralkodók magánlevéltáraknak tekintették

3. Irattár • Irattár: Egy intézményhez működése során a nála keletkező és hozzá érkező iratok együttese. Olyan iratoké, amelyek rendeltetésszerűen hozzá tartoznak, és amelyeket megőrzésre érdemesnek tartanak.

4. Levéltár • Levéltár: természetes vagy jogi személy működése során létrejött, rendeltetésszerűen hozzá befutó és nála maradó olyan iratok összessége, amely már elvesztette kapcsolatát a folyó ügyvitellel, de amely a múlt megvilágítása szempontjából értékes adatokat tartalmaz. Olyan adatokat, amelyek történelmi jelentőségűek, vagy egyéb tényezők miatt később felhasználhatóak. Ezek az iratok alkotják a levéltári anyagot.

5. Territoriális fejlődés • egyházi és városi levéltárak • hiteles helyek (loca credibilia)

6. Az abszolutizmus hatása a levéltárak fejlődésére Magyarország esetében • írásbeliség és a bürokrácia összefonódása és fejlődése az abszolutizmus jegyében • 1723:14. tc. universale archivum regni • 1723:73. tc. A vármegyei levéltárak állandó helyre kerülése – az iratok állandó jellegű őrzése

7. Archivum Regni Hungariae • 1756-ban a nádori levéltárnak és más országos jelentőségű iratok (gyűjteményének) egyesítésével felállították az ország levéltárát (Archivum Regni), 1765-ben szabályozták működésének részleteit. A levéltár felett a főfelügyeletet a nádor gyakorolta, ill. távollétében a helytartó vagy az országbíró. Így működött a levéltár 1874-ig (1784-től Budán).

8. Archivum Regni Hungariae • 1. archivum regni: főleg az országgyűléssel kapcsolatos iratok • 2. archivum palatinale (nádori levéltár): XVI. század közepétől 1848-ig, az utolsó nádor lemondásáig a nádori és helytartói anyagot őrizte • 3. Archivum iudicis curiae (országbírói levéltár): az országbírók iratanyagát foglalta össze (jelentősége és mennyisége elmarad az előző kettőtől)

9. Magyar Országos Levéltár • 1874 – Pauler Gyula kinevezése országos levéltárnokká • 1875-től nyugati példák alapján megkezdte működését.

10. Levéltárak helyzete 1950 után • 1950:29. sz. rendelet: magyar levéltárügy meg- és újjászervezése • Levéltárügy központosítása • A megyei, a városi és az egyházi levéltárak közlevéltárakként állami kezelésbe kerültek • Egységes levéltári hálózat (MOL – önkormányzati levéltárak)

11. Fond • Az azonos provenienciájú és pertinenciájú iratok összességét fondnak nevezzük. • A fond a levéltári anyag rendszerezésének az alapegysége.

12. Szerves fond • Szerves fond: az a fond, amely valamely természetes személy vagy önálló ügyvitellel rendelkező szerv működése során keletkezett. • A szerves fond iratait a proveniencia azonossága fűzi egybe > egy szerv vagy személy működése során egy fondot hoz létre

13. Szervetlen fond • Szervetlen fond vagy levéltári gyűjtemény: az a fond, amelynek egyes darabjait a pertinencia azonossága fűzi egybe • A gyűjtemény létrehozója a gyűjteményben különböző provenienciájú iratokat egyesít. • Levéltári gyűjtemény – különböző szempontok alapján: • Területi (pl. község), időbeli (pl. 1956), tárgybeli (dieta) pertinencia, ill. irattani (iratfajta alapján, pl. oklevélgyűjtemény, aprónyomtatványok stb.)

14. A levéltári anyag rendszerezése: • Fondrendszer • A fondrendszer lényege, hogy egyrészt történeti korszak, másrészt szervtipológia alapján osztják fel az iratanyagot.

15. Fondrendszer kialakítása • A séma mindenekelőtt történelmi korszakok szerinti tagolást írt elő: 1950-ben különválasztották: • Feudális kori • Kapitalista kori • Szocialista kori • Tanácsköztársaság

16. 1848 előtti iratok 1849-1945 közötti iratok 1945-1990 közötti iratok 1990 utáni iratok 1945 előtti iratok 1945 utáni iratok Fondrendszer kialakítása II. A történelmi korszakok szerinti tagolás 1990 után

17. Fondrendszer kialakítása III. • Szervtipológiai alapon történő szervezés: • A fondokat létrehozó természetes személyeket és önálló ügyintézéssel rendelkező hatóságokat, hivatalokat, intézeteket, intézményeket, testületeket, üzemeket, vállalatokat 33 típusba sorolva: > 34 fondfőcsoportot alakítottak ki

18. Fondrendszer kialakítása IV. • Praktikus okokból a történelmi periódusok és a fondfőcsoportok rendszere összefonódott: • A feudális és kapitalista kori fondok közösen kerültek az első 15 fondfőcsoportban • A XVI. Tanácsköztársaság • A szocialista kori fondok XVII-XXXII. • XXXIII-XXXIV. – Egyéb fondok

19. I-XV. Feud. és kap. kor I. Az államhatalom felsőbb szervei II. Az államigazgatás felsőbb szervei IV. Megyei törvényhatóságok V. Megyei városok és községek XI. Gazdasági szervek XII. Egyházi szervek XIII. Családok XIV. Személyek XV. Gyűjtemények XVII-XXXII. Szoc. kor XVII. Az államhatalom felsőbb szervei XIX. Az államigazgatás felsőbb szervei XXI. Megyei törvényhatóságok XXII. Megyei városok és községek XXX. Családok XXXI. Személyek XXXII. Gyűjtemények Fondjegyzék

20. A levéltári anyag rendszerezése II. • Fondfőcsoport > Fond > Állag

21. MOL rendszere • Az Országos Levéltár anyaga szekciókra tagolódik: • A szekció: Magyar kancelláriai levéltár • B szekció: Erdélyi kancelláriai levéltár • C szekció: Helytartótanácsi levéltár • Stb.

22. Fondjegyzék Adatai: fond törzsszáma, címe, évköre, terjedelme (iratfolyóméter) Fondtörzskönyvi lap 1. A fond törzsszáma: 2. A fond elnevezése: 3. A fond évköre: 4. A fond terjedelme: folyóméter:, csomó:, kötet:, doboz:. Változások: 5. A fond helyrajzi jelzete: 6. A fond segédletei: 7. A fond kutatási korlátozása: 8. Megjegyzés: Levéltári segédletek I.Alapszintű - Fondjegyzék

23. Középszintű segédlet – Raktári jegyzék: • adatai: • fond / állag törzsszáma • címe • évköre • terjedelme • általános ismertetése • nagyobb levéltári egységekre való tagolása • raktári helye

24. Darabszintű raktári jegyzékek • A leggyakoribb típusai: • Jegyzék • iratok jelzete (esetleg címe), terjedelme (lapszámban folio, oldalszám/pagina) • Lajstrom • iratok jelzete (esetleg címe), irattani jellege (jegyzőkönyv, összeírás, illetve, hogy eredeti vagy másolat), kora, tárgya, terjedelme • Regeszta • Az irat adatai mellett annak tartalmát is megadja: tartalmi kivonat

25. Levéltárak közművelődési munkája • Honismeret, honismereti gyűjtemény • Helytörténetírás • Helytörténetírást elősegítő levéltári segédletek készítése • Helytörténeti konferenciák, kiállítások szervezése

26. Levéltári kiadványok • A levéltári kiadványok két klasszikus fajtája: • Levéltári segédlet • Levéltári forráskiadvány