Környezet és filozófia

1. Környezet és filozófia Környezetfilozófiai és bioetikai morzsák

2. Közelítés – komplex rendszerek • Sok, általában különböző alkotóelem • Erős kölcsönhatás, kollektív hatások • Multiattraktor szerkezet (attraktor = egy komplex rendszer kifejlődésének végső állapota) • Érzékenység a kontroll paraméterekre, kezdő- és határfeltételekre, hosszú távú kapcsolatok, a rendszer nem bontható részekre • Adaptáció, tanulás, önszerveződés,önreprodukció • Megismerés által kondicionált fejlődés, önreflexió, önbeteljesítő jóslatok

3. Környezetfilozófia - környezetetika • Társadalmi-természeti környezet – állandó egymásra reagálás tehát az ökofilozófia cselekvésközpontú megközelítésen alapszik • Az emberi cselekvést irányító alapelv, vagy alapelvek összessége az etika; az etika gyakorlati megvalósítása az erkölcs • A környezetetika az embernek a nem-humán környezetéhez fűződő erkölcsi kapcsolatát tanulmányozza, és ezt a cselevés-komplexumot igyekszik filozófiailag megalapozni.

4. A környezetetika főbb típusai • Antropocentrikus (ember-központú) irányzatok • Abszolút antropocentrizmus: önmagában való belső értéke csak az emberi lénynek van • Relatív antropocentrizmus: az embernek sokkal nagyobb belső értéke van mint bármely nem humán élőlénynek • Felvilágosult antropocentrizmus: nem humán környezetünkkel szemben erkölcsi kötelezettségeink az emberrel szembeni morális kötelezettségeinkből erednek • Cinikus antropocentrizmus: magasabb szintű antropocentrikus okaink vannak arra, hogy a mindennapi életben ne antropocentrikus módon gondolkodjunk-cselekedjünk

5. A környezetetika főbb típusai • Ökocentrikus megközelítés • Elutasítja az antropocentrikus gondolat azon állítását, hogy csak az ember és az ember tervei képviselnek értéket, vagy azok értékesebbek, mint a világ más dolgai. • A nem humán környezet részeinek belső értékük van, ami nem az emberhez való viszonyból ered.

6. Más megközelítések • Individualisztikus megközelítés • Figyelmét az egyedre (az egyes állatra, növényre) fordítja (miként kell bánnom egy adott állat-egyeddel) • Albert Schweitzer • Holisztikus megközelítés • Figyelmét az egyed fölötti struktúrákra irányítja (faj, biom, ökoszisztéma) • J. BairdCallicot

7. Albert Schweitzer (1875-1965) „Az ember, mely gondolkodó lénnyé vált , kötelességének érzi, hogy minden élni vágyó létnek megadja az a tiszteletet amit saját magának is megad. Az a másik létet megtapasztalja a sajátjában. Jónak fogadja el: az élet védelmét, az élet elősegítését, és azt az álláspontot, amely a fejlődőképes életet a legmagasabb értéknek tekinti. Rossznak fogadja el: az élet elpusztítását, megsértését, és a fejlődőképes élet elnyomását. Ez a morál legalapvetőbb elve.”

8. Albert Schweitzer (1875-1965) Az élet tisztelete nem egy szabály ami megkönnyíti a döntésünket. Inkább egy olyan álláspont ahonnan megállapítható, mik vagyunk, ahelyett, hogy meghatározná, mit kell cselekednünk. „Az igazán erkölcsös ember szemében minden élet szent, mg az is, amely emberi szempontból alacsonyabb rendűnek tűnik. Csak kényszerűségből tesz megkülönböztetéseket, mégpedig olyankor, amikor két élet között kell választania, melyiket védje meg, és melyiket áldozza fel. Mindkét esetben tudatában van annak, hogy döntései szubjektívek, önkényesek, és felelősséget kell vállalnia a feláldozott életért.”

9. J. BairdCallicot (1941- ) • Belső értékkel a föld biotikus közössége rendelkezik, míg az életközösségen belül az egyedek pusztán instrumentális (eszköz) értékkel rendelkeznek és értékük attól függ, hogy milyen mértékben járulnak hozzá a közösség integritásához, stabilitásához és szépségéhez. • A biotikus közösség bármely egyede szükség esetén feláldozható a közösség javának érdekében. • Ugyanez az eljárás vonatkozik az emberre is, mivel az a biotikus közösség része?! – [ökofasizmus?!] • Később: Úgy a biotikus közösség mint a közösséghez tartozó egyed belső értékkel bírnak.

10. Vannak-e az állatoknak jogaik? • Alapvető dilemma: mi különbözteti meg az embert az állattól? • Zsidó-keresztény felfogás: az ember, akit Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett ontológiailag és lényegileg különbözik az állattól • Karteziánus felfogás: az ember gondolkodó dolog, azaz elme, az állat viszont szubjektum nélküli dolog (l. „Az én problémája” c. ppt. 3-6. dia) • Modern és posztmodern biológia, etológia: az ember és állat között nem lényegi, hanem csak fokozati különbség van

11. Jane Goodall (1934- ) Sok millió ember nincs tudatában annak, milyen közeli kapcsolatban állunk is mi, emberek az állatvilág többi részével. Ne fogják föl, hogy mi magunk is állatok vagyunk. Ehelyett az a téves meggyőződésük, hogy az emberek egy áthidalhatatlan szakadék egyik oldalán, az állatok a másik oldalán foglalnak helyet. Képzeljünk el egy ránk oly sok tekintetben hasonlító csimpánzt, amely átnyúl felénk ezen a szakadékon keresztül. Ott a kimondatlan kérdés: „Elfogadtok-e rokonnak?” Ha bele merünk nézni a szemébe, és meg merjük fogni a kezét, akkor vissza fog tekinteni a többi állatra, majd újra ránk a következő kérdéssel: „Mi a helyzet velük? Ők nem ugyanilyen fontosak?”

12. Peter Singer (1946- ) • Alapvető dilemma: ha a mércét ami feljogosítja az emberi lényeket, hogy egy erkölcsi alaposztály tagjai legyenek (beszéd, gondolkodás, én-tudat, stb.) elég magasra rakjuk annak érdekében, hogy kizárja belőle az állatokat, akkor szintén kizárja belőle az emberek „marginális eseteit” - a csecsemőket, a súlyosan retardáltakat és a szenilis öreg embereket. • Az áthatolhatatlan vonal az erkölcsileg figyelembe veendő és figyelmen kívül hagyható lények között az öröm és a fájdalom érzésének képessége

13. Peter Singer (1946- ) Ellenvetések a Singer-féle utilitarizmussal szemben: • az „összjólét” dilemma: ha az eredmény nagyobb mértékű mint a megfizetett ár, a cselekedet erkölcsileg helyes – az elefánt vagy bálnavadászat helyesnek bizonyulhat, ha nagyobb örömet szerez az embernek mint az állat érzett fájdalma • szenvedés dilemma: eldönthető-e, hogy adott esetben az állat szenved-e jobban vagy az ember (gyógyszergyári állatkísérletek) • A természetben levő nem érző entitások (hegyek, patakok, növények) közömbösek vagy csupán instrumentális értékkel bírnak az érző állatok igényeinek kielégítése szempontjából?

14. Zsidó-keresztény felfogás • Az ember teremtmény; létét nem önmaga erejéből bírja, hanem kapta, és ezért tartozik is vele – mindazonáltal kiemelt lény, mert Isten csak őt teremtette „saját képére és hasonlatosságára” • Az ember a teremtettség kapcsolatot felülmúló személyes viszonyban él Istennel, így státusa ellentmondásos • Az ember uralkodhat a „mező vadjai és az ég madarai” fölött • az uralkodás tükörképe annak ahogyan Isten uralkodik a világ fölött – gondviselő segítés • Az embernek szentnek kell lennie, mert a Mennyei Atya is szent – a természetet Isten ajándékának kell tekintenie, és féltve őriznie, felelősséggel tartozik érte • A növények és állatok a teremtett hierarchia részei, ezért Isten dicsőségének hordozói, önmagukért érdemelnek tiszteletet, létezésük azért érték, mert a Létből részesültek

15. Zsidó-keresztény felfogás És szóla az Isten Noénak és vele az ő fiainak, mondván: Én pedig ímé szövetséget szerzek ti veletek és a ti magvatokkal ti utánnatok. És minden élő állattal, mely veletek van: madárral, barommal, minden mezei vaddal, mely veletek van; mindattól kezdve a mi a bárkából kijött, a földnek minden vadjáig.

16. Hans Jonas (1903-1993) „...sok van, mi csodálatos, de az embernél nincs semmi csodálatosabb... „ Csodálatos /gör. deinosz 1. szépséges, csodálatra méltó természetű, különleges 2. szörnyűséges, rettenetes hatalommal rendelkező

17. Hans Jonas (1903-1993) Felelősségetika • Kiindulási pont Immanuel Kant kategorikus imperatívusza: „Cselekedj úgy, hogy akaratod mindenkor egyszersmind általános törvényadás elveként érvényesülhessen.” • Jonas felelősségetikai imperatívusza: Cselekedj úgy, hogy cselekvésed határai mindenkor összeegyeztethetők legyenek az emberi élet fennmaradásával a Földön. Vagy negatívan megfogalmazva: Cselekedj úgy, hogy tetteid hatásai nem veszélyeztessék az élet jövőbeni fennmaradását.

18. Hans Jonas (1903-1993) Hagyományos etika Új etika Az emberen kívüli világgal való minden érintkezés mind a cselekvés tárgyára, mind a cselekvés alanyára nézve erkölcsileg jó vagy rossz A természet immár az emberi felelősség tárgya Az ember entitása és állapota nem állandó adottság, hanem kötelesség Az erkölcsi univerzum a jelen és jövő generációkból áll, jövőhorizontja évezredes/millió éves távlatú • Az emberen kívüli világgal való minden érintkezésmind a cselekvés tárgyára, mind a cselekvés alanyára nézve erkölcsileg semleges • Minden etika középpontjában az ember áll • Az ember entitása és állapota állandó adottság • Az erkölcsi univerzum a kortársakból áll, és jövőhorizontja azok várható élettartamára korlátozódik

19. Kitérő: ökofeminizmus: Karen J. Warren Ökofeminizmus • Alapvető összefüggés van a nők és a természetfölötti uralom valamint a fennálló patriarchális társadalmi rend között. • A patriarchális gondolkodás nem csak a nők elnyomásához vezet, hanem a színes bőrűek, az állatok és a természet kizsákmányolásához is. • A nők elnyomása csak egyike az elnyomások különböző formáinak. Az elnyomó számos eszmei, és nyelvi eszközt alkalmaz, hogy érdekeit érvényesítse

20. Kitérő: ökofeminizmus: Karen J. Warren Az ökofeminizmus a nő és természet viszonyának nyolc vonatkozását azonosítja • Történeti * • Fogalmi * • Empirikus • Szimbolikus* • Episztemológiai (ismeretelméleti) * • Politikai • Etikai * • Elméleti

21. Kitérő: ökofeminizmus: • Történeti vonatkozások • A természet elnyomása a patriarchális gondolkodásmód, agresszív, racionális kultúra és hagyományok következménye • Fogalmi kapcsolatok • A nőkkel és természettel kapcsolatban előítéletek léteznek; a használt fogalmi dualizmusok az elnyomást igyekeznek rögzíteni: férfi-nő, ész-érzelem, elme-test, ember-természet dichtómiák második tagja mindig alacsonyabb rendű • Szimbolikus kapcsolatok • A természet és nők leértékelése megjelenik a vallásokban, művészetekben, irodalomban • a nőket gyakran leírják negatív értékű állati fogalmakkal (cicus, csibe, éjszakai pillangó, szuka, tyúk, tehén, kígyó stb.) • a természetet gyakran leírják női, vagy szexuális fogalmak segítségével (anyatermészet, földanya, szűz hó, a természetet megerőszakolják, a talaj termékeny, stb.)→hímsovén szexizmus?

22. Kitérő: ökofeminizmus: • Episztemológiai vonatkozások • A megismerés és a gondolkodás legfontosabb értékei a racionalizmus, ész-központúság, a hatalom, az uralom és az ellenőrzés. • A női értékek a beleérzés, a megértés, a megérzés az azonosulás és a gondoskodás a gondolkodás és a tudományok szempontjából nem relevánsak • A tudomány tehát , amely meghatározza a természethez való viszonyunkat jellegzetesen férfielvű • Etikai kapcsolatok • Az ökoetikát nem lehet továbbfejleszteni, mert reménytelenül férficentrikus; az ember és természeti környezete kapcsolatában szükség van egy új, feminista etikára, amely a nőiség értékeit (gondoskodás, beleérzés, megérzés stb.) foglalja magába

23. Akit közelebbről érdekel: Hankovszky Tamás: Vannak-e az állatoknak jogai – avagy miért szorulnak rá az állatok a metafizikára? http://www.hankovszky.tvn.hu/pb/allatjog.pdf

24. Köszönöm a figyelmet!