80 likes | 241 Views
A v íz. A halmazállapotjai :. jég. folyékony. gőz. Tulajdonságai :. A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. A víz sűrűsége 4 °C-on maximális.
E N D
A halmazállapotjai : jég folyékony gőz
Tulajdonságai : • A víz színtelen, szagtalan, íztelen folyadék. • A víz sűrűsége 4 °C-on maximális. • Télen a folyóknak és tavaknak csak a teteje fagy be, így a jég alatt megmarad az élővilág. A jégben a vízmolekulák kristályt alkotnak,melyek között nagy hézagok, üregek vannak. Ez okozza azt, hogy a jég sűrűsége kisebb, mint a vízé. • A víz jó oldószer. 1 liter vízből kb. 1750 liter gőz keletkezik. • Nagy hőmérséklet hatására termikus robbanás következik be, ami annyit jelent, hogy alkotóelemeire bomlik • Túlhűtött víz: a „szupertiszta” vizet -38 °C-ig le lehet hűteni anélkül, hogy jéggé fagyna. -38 °C-on azonban a víz heves átalakulás során hirtelen jéggé alakul át. -120°C alatt a víz sűrűn folyóvá válik. -135 °C-nál üvegesen áttetsző lesz, kristályszerkezet kialakulása nélkül.
A végtelen víz története : • A víz a nap hatására gőzzé alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli ezeket a felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a vízcseppek lepotyognak a földre,ekkor esik az eső. Földre érés közben a szegény esőcseppek akaratlanul is viszik magukkal a piszkot (a levegőből, házaktól, autókról, stb.), majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt piszoktól. Mégpedig úgy, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölőznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben gyűlik össze sok-sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet. • A vízcseppek azonban nem akarnak örökké foglyok maradni, s addig vándorolnak, amíg valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a végtelen víz története.
Az ivóvíz : • Drasztikusan csökken a Föld ivóvízkészlete. Korunknak egyik nagy problémája az ivóvízhiány. 2006-ban a mezőgazdaság felelős a globális vízfogyasztás mintegy 80 százalékáért. • Az ember szervezetének fő alkotó eleme a víz. Az újszülöttek testének 75-80 % - a, míg a • felnőtteké 60-70 % - a víz. A szervezet jelentős mennyiségben ürít vizet, (lehelet, izzadás, vizelet) • ezt a vízmennyiséget folyamatosan pótolni kell. (Természetesen a leves, a tej, a Coca Cola stb. is • vízből áll!) A szervezetben levő vízmennyiség csökkenését jelzi az, hogy szomjúságot érzünk, • ilyenkor a véráram nem tudja a szervezetünkben a tápanyagokat kellő mértékben a rendeltetési • helyükre szállítani. Másként fogalmazva, ha nem fogyasztunk naponta legalább kb. 2 liter • folyadékot, szervezetünk kiszáradhat, mert nem kellően működik a belső tápanyagszállítás, ez • betegségekhez vezethet. Az elmondottak természetesen értelemszerűen vonatkoznak a • szárazföldi állatokra és a növényekre is.
Hogyan lesz a vízből ivóvíz? Ezek a hatalmas vízraktárak lehetnek medencék, ahol a föld alá, teljesen zártan tárolókat, üregeket építünk, melyek e vizet tárolják. Ahol nincs megfelelő magasságú tereppont, például a hegy tetején levő lakásoknál, vagy a lakótelepek magas házainál, ott víztornyot építettek. Ezek tehát a vízszolgáltatás legfontosabb eszközei: a kutak, a gépházak, a csőhálózat és a tárolómedencék illetve víztornyok.
Mit tehetünk a víz tisztaságának megóvása érdekében? Az ivóvizünk a természetből, a természetes vizekből, a talaj alatti vizekből ered. Ezért nagyon fontos, hogy ugyanúgy odafigyeljünk a környezet tisztaságára, mint amikor otthon leülünk vacsorázni a tiszta asztalhoz. A környezetünk az ivóvizünket tálalja elénk és nem mindegy, hogy mennyit ad belőle és milyen minőségben.