M I G R Á C I Ó

1. M I G R Á C I Ó

2. 1960-ban az ENSZ Népesedési Osztálya által becsült adatok szerint 75 millió bevándorló élt világszerte (a világ lakosságának 2,3%-a), 1980-ra számuk 99 millióra (2,2%), 1990-re 155 millióra (2,9%), 2000-re 176 millióra emelkedett (2,9%), és 2005-re megközelítette a 191 milliót (3,0%). • a bevándorlók mintegy 60%-a a világ fejlett országaiban él (1960-ban ez az arány 43% volt), ezen belül 64 millió – azaz a világon élô összes bevándorló egyharmada – Európában, 44 millió pedig Észak-Amerikában • a fejlett országokban a bevándorlók népességen belüli aránya 2005-ben 9,5% volt (Európában 8,8%), míg a fejlôdô országokban mindössze 1,4% • a legnagyobb létszámú bevándorló népességgel rendelkezô országok az Egyesült Államok (38,4 millió), Oroszország (12 millió), Németország (10,1 millió), Ukrajna (6,8 millió), Franciaország (6,5 millió) és Kanada (6,1 millió) • az európai országok közül jelentôs számban élnek még bevándorlók az Egyesült Királyságban (5,4 millió), Spanyolországban (4,8 millió), Olaszországban (2,5 millió) és Svájcban (1,6 millió)

3. A bevándorlók népességen belüli arányának változása Európa régióiban

4. A bevándorlók népességen belüli aránya egyes európai országokban

5. Bevándorlók Magyarországon • Magyarországon a 2001-es népszámlálás eredményei alapján az állandó népesség 2,7%-a, a lakónépesség 2,8%-a volt külföldi születésû, a 2005-re becsült adat 3,1%, ami mintegy 316 ezer bevándorlót jelent.

6. A külföldiek és a külföldi munkavállalók aránya egyes európai országokban

7. Munkanélküliségi ráta a fogadó népesség és a külföldiek körében egyes európai országokban

8. A felsőfokú végzettségűek aránya a fogadó népességés a külföldiek körében egyes európai országokban

9. Az állampolgárságot szerzők száma és 1000 lakosra jutó aránya egyes európai országokban

10. A migráció története • Az első nagy bevándorlási hullám a nyolcvanas évek végére tehető, amikor a többségükben magyar ajkú román állampolgárok választották menedékként Magyarországot. • A következő hullám a délszláv háború idején zajlott, megnövelve a volt Jugoszlávia területéről bevándorlók számát. • Az egyetlen jelentősebb, Európán kívülről érkezett migráns csoport a kínaiaké; közösségük már a kilencvenes évek elején gyökeret eresztett Magyarországon. • A világ többi országából összességében ugyan szerény a hazánkba érkezők aránya, de így is ötven fölötti azoknak az ázsiai és afrikai országoknak a száma, ahonnan Magyarországra kerülnek külföldi állampolgárok. Az Európán kívüli országokból leginkább Afganisztánból, Örményországból, Irakból, Törökországból, Grúziából, Iránból és Nigériából érkeztek bevándorlók hazánkba.

11. A migránsok jellemzői • A hazánkban tartózkodó külföldiek jelentős része, több mint kétharmada magyar, még ha külföldi állam polgára is. • A külföldiek aránya az elmúlt évtizedben stabil volt; a népesség csupán 1,2–1,6 százalékát teszik ki. • A népszámlálás adatai szerint a nyilvántartott külföldiek fiatalabbak, mint a hazai népesség, különösen a fiatal felnőttek aránya magasabb körükben. • A hazai népességhez képest a migránsok magasabb iskolai végzettségűek.

12. A migránsok csoportjai Önkéntes migránsok • Menekültek • Menekültek • ideiglenes védelem alatt állók külföldi munkavállalók • befogadottak diákok bevándorlók

13. A törvényes bevándorlók harmadik országnemzetiehez tartozó személyek (nem EU), akik legálisan tartózkodnak az EU tagországok területén pl. bevándorolt munkavállalók (nem túristák). • Menedékesek azok a személyek, akik elhagyták hazájukat, politikai menedékjogért folyamodtak egy másik országban és jelenleg döntésre várnak.Remélik, hogy menekültstátuszt vagy más humanitárius alapon védelmet kapnak, mely alapján törvényes védelemben és anyagi segítségben részesülnek, ami automatikusan részét képezi az ilyen jellegű védelemnek. • Menekült személy - az 1951-es Konvenció első cikkelye definiciója szerint - az, aki faji, illetve vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás vagy politikai meggyőződése miatti üldözése, vagy üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül tartózkodik és nem tudja vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni. • Az emberkereskedelem áldozatai azok a személyek, akikkel szexuális kizsákmányolás, rabszolgamunka, koldulás és bűnözés, örökbeadás vagy egyéb kizsákmányolás céljából kereskednek az egyik országból a másokba. • Illegális vagy nem törvényes bevándorlók azok a személyek, akik nem rendelkeznek az adott ország területére való belépéshez vagy tartózkodáshoz szükséges engedéllyel.

14. Milyen jogcímen tartózkodhatnaka migránsok hazánkban? • rövid időtartamra szóló vagy egyszeri beutazást biztosító vízum (a családegyesítési, tanulmányi célú, munkavállalási, egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó vagy a turistavízum) • huzamos tartózkodást biztosító tartózkodási engedély (családegyesítési, munkavállalási, tanulmányi, valamint a letelepedési engedélyek) • nemzetközi védelmet biztosító státus (a menedékjogot kérő (kérelmező), az elismert menekült, a befogadott, a menedékes és a hontalan)

15. Nemzetközi védelmet biztosító státusok Menedéket kérő (kérelmező) • Olyan külföldi, aki az országban tartózkodva védelmet kér, és ennek alapján a BÁH megindította az eljárást. A kérelmező tartózkodási helyét a hatóság jelöli ki (ez lehet befogadóállomás, magánszállás, idegenrendészeti fogva tartás). A kérelmező jogszerűen tartózkodó külföldinek tekintendő, aki az első meghallgatás után fényképes igazolványt kap, amely addig érvényes, amíg nem születik döntés. Ez idő alatt a külföldi bizonyos ellátásokra jogosult, mint például egészségügyi alapellátásra és sürgősségi beavatkozásra, és amennyiben nem magánszálláson lakik, akkor a befogadóállomáson vagy annak minősülő szálláshelyen való ellátásra is. A törvény szerint a kérelmező gyerekek tankötelesek. • 1998 márciusa – a menedékjogi törvény hatálybalépése – és 2006 decembere között 40 111 fő adta be a menekültstátus iránti kérelmét. Az utóbbi években csökkenő tendenciát mutat – évente kétezer fő körül mozog - a hazánkban menedéket kérők száma.

16. Menedéket kérő (kérelmező) Marie Mwamba togói állampolgár. Hazájában férjével élt, saját földjükön gazdálkodtak, több alkalmazottjuk is volt. A helyi viszonyokhoz képest jól éltek, egészen addig a napig, amikor a falujuk mellett található hatalmas víztározó gátja emberi mulasztás következtében átszakadt, és elöntötte a szomszédos területeket. A gátszakadás következtében több tucat ember vesztette életét, és több ezren váltak földönfutóvá (az eseményről a nemzetközi sajtó is részletesen beszámolt). Mwamba asszony férje is meghalt, az ár maga alá temette, miközben épp a földön dolgozott. Marie életben maradt, mivel épp az ebédet készítette a földeknél valamivel magasabban fekvő házukban, majd amikor az árhullám elöntötte a környéket, neki még volt ideje biztonságosabb helyre menekülni. Miután férje meghalt, és összes tulajdonuk odalett, Marie úgy döntött, hogy semmi esélye a megélhetésre és az életben maradásra az egyébként is igen szegény Togóban. Így az egyik városi bankban elhelyezett megtakarításából jegyet váltott egy budapesti járatra, majd a megérkezését követően, miután igazolta személyazonosságát, rögtön menedékjogot kért a repülőtéren.

17. Menekültként elismert (menekült) Olyan külföldi, aki faji, illetőleg vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás, avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága szerinti országon kívül, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik, és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja saját országának a védelmét igénybe venni, és a személyt a BÁH elismerte menekültként. Erről határozatot hoznak, amely kiterjed a legközelebbi családtagokra is. A mindennapi életben fontos jogi viszonyokban a menekültként elismert jogai azonosak a magyar állampolgárokéval. A Magyarországra érkezett menedékkérőknek csak egy töredéke – összességében alig több mint 4 százaléka – kap menekültstátust. Az utóbbi években az elismert menekültek száma az évi száz fő körül mozog.

18. Menekültként elismert (menekült) 1998-at írunk. Mohamed Abdul Sultan pastu nemzetiségű afgán állampolgár 1987-ben végzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, szakterülete a genetika. 1988 óta a Kabuli Egyetemen dolgozik, számos nagy jelentőségű tudományos cikk szerzője, közülük több angol és orosz nyelven is megjelent. A tálibok hatalomátvétele után egy ideig semmi probléma nem volt, de egy nap Sultan úr meghallotta az egyetem bejáratában, hogy több másikkal együtt bezárták az egyetem genetikával foglalkozó tanszékét is, miután deklarálták, hogy a genetika „iszlámellenes, bűnös tudomány”, és hogy művelői az iszlám ellen vétenek, bűnük tehát halállal büntethető (a hír reálisnak tűnik a rendelkezésre álló országinformáció alapján). Sultan úr egyből hazaindult, útközben azonban összefutott a szomszédjával, aki figyelmeztette: géppuskás emberek keresték otthon, feltehetőleg azért, hogy végezzenek vele. Sultan nem hitt a szomszédnak, és megleste egy közeli dombról a házát. Látta, hogy nyolc géppuskás ember áll a háza előtt, és szemmel láthatólag várnak valakire. Sultan úr látta a feleségét is, amint az ablakban áll, és két kisgyermeküket szorosan magához öleli. Megrémülve a látottaktól Sultan úr elfutott a felesége bátyjához, pénzt kért tőle kölcsön, és elmondta neki, hogy távoznia kell az országból, majd a városi piacon megkeresett egy ismert embercsempészt, aki a borsos ár ellenében kijuttatta az országból. Néhány hónap múlva Sultan úr menekültstátusért folyamodott Magyarországon.

19. Befogadott Olyan külföldi, aki a hazájába átmenetileg azért nem küldhető vissza, mert ott halálbüntetésnek, kínzásnak, embertelen vagy megalázó bánásmódnak lenne kitéve, és nincs olyan biztonságos harmadik ország, amelyik befogadja. A befogadottat a BÁH humanitárius tartózkodási engedéllyel látja el, valamint az Itv.-ben meghatározott átmeneti időszakra (amely akár évekig is tarthat) szerény mértékű ellátást és támogatást kaphat (pl. közösségi szálláson való elhelyezés, egészségügyi alapellátás, oktatási intézményben étkeztetés, beiskolázási támogatás). Saját anyagi fedezet birtokában és a feltételek megléte esetén egyéb tartózkodási engedélyt is szerezhet, és ekkor az említett támogatásokra nem jogosult. A menekültstátus nélkül maradtak egy része befogadott státussal maradhat az ország területén. Számarányában közelítőleg az elismert menekültek háromszorosa részesült befogadott státusban 1998–2006 között.

20. Befogadott • Robert nigériai állampolgár, vallását tekintve keresztény. Hazájában hitoktatóként dolgozott. Nigériában nincsen polgárháború, ennek ellenére mintegy 14 ezer keresztényt öltek meg az elmúlt három évben. Robert a rokonaihoz szeretett volna utazni Angliába, de csak Magyarországig jutott. Menedékjogot kért, és az eljárás során dokumentumokat, fényképeket mutatott fel, amelyekkel igazolta, hogy ő valóban keresztény hitoktató. Az országinformációból megállapítható, hogy hazájában a keresztény vallásúak veszélyben vannak. Amennyiben az eljárás során Robert nem tudja bizonyítani, hogy személy szerint őt valamilyen atrocitás érte volna a vallása miatt, akkor csak befogadott státust fog kapni. Vagyis esetében a hazautaztatás tilalma az adott időszakra áll csak fenn, a helyzetét évente felülvizsgálja majd a magyar hatóság, és amennyiben úgy ítélik meg, hogy országa már biztonságos számára, akkor hazaküldik.

21. Menedékes Ideiglenesen a BÁH által menedékben részesülő külföldi, ha a hazájából fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetőleg az emberi jogok általános, módszeres vagy durva megsértése – így különösen kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód – miatt „elmenekülni kényszerült” csoport tagja. Mivel a kormány ilyen csoportot nem nevezett meg, a törvény e rendelkezése nem alkalmazható. A menedékes fényképes igazolványt kap, amely a személy-azonosságát, tartózkodását és a különböző ellátásokra való jogosultságát igazolja. Jelenleg Magyarországon nincs menedékes státussal rendelkező személy.

22. Menedékes A Serbedzsija család 1992-ben érkezett Magyarországra. Egy bosnyák faluban laktak, amelyet elfoglaltak a szerb szabad-csapatok. A falubelieket a katonák teherautókra terelték, és elszállították a magyar határig, ahol fegyvert fogtak rájuk, és átzavarták őket a határon. A magyar oldalon a határőrök százával fogadták a batyukkal, futva érkező nőket, öregeket, gyerekeket, köztük Serbedzsijáékat, és szállították őket a menekülttáborokba. Ott ellátást és ideiglenes igazolványt kaptak, és nem kellett egyéni üldöztetésüket bizonyítaniuk. Helyzetüket évente felülvizsgálták. 1995-ben a daytoni egyezménnyel véget ért a délszláv háború, és a Serbedzsija család 1996-ban, társaik nagy részével együtt hazatért Boszniába, míg mások Nyugat-Európába utaztak tovább.

23. Hontalan Olyan külföldi, akit egy állam sem tart a saját joga alapján állampolgárának. A hontalan személyek valamilyen tartózkodási engedéllyel rendelkeznek, amelyben az „állampolgársága, illetve a „megjegyzések” rovatban szerepelhet a „hontalan” jogállás jelzése.

24. Hontalan Igorovics Marija a családjával (férjével és nyolcéves fiával) – szovjet állampolgárként – 1991-ben érkezett Magyarországra. 1992-ben útlevelük lejártakor felkeresték a budapesti Ukrán Nagykövetséget (a Szovjetunió felbomlásával a család korábbi lakhelye Ukrajna fennhatósága alá került). A követség munkatársai közölték a családdal, hogy Ukrajna állampolgári nyilvántartásában nem szerepel a nevük, így nem ismerik el őket ukrán állampolgárként, nem hosszabbíthatják meg útlevelüket. Ekkor a magyar hatóságokhoz fordultak segítségért, azok szintén megkeresték az ukrajnai és az orosz hatóságokat, nyilatkozzanak arról, hogy Marija és családtagjai ukrán/orosz állampolgárok-e. A várakozás ideje alatt Marijáék csupán ideiglenes tartózkodási engedéllyel rendelkeztek, amelyet havonta kellett hosszabbítani. A hatályos jogszabályok értelmében az ilyen típusú okmánnyal rendelkező személyek semmilyen ellátásra sem jogosultak, munkát nem vállalhatnak, a gyermekek számára csupán az általános iskolai képzés biztosított. Végül négy év múlva megérkezett a hatóságok válasza, amelyben közölték, hogy az Igorovics család sem az ukrán, sem az orosz állampolgári nyilvántartásban nem szerepel. A magyar hatóságok ekkor hontalan állampolgárnak nyilvánították őket, és humanitárius célú tartózkodási engedélyt bocsátottak ki számukra.

25. Migránsspecifikus problémák • a szakképzést nem igénylő munkákra túljelentkezés van • az eredeti végzettségnél alacsonyabb szakképzettséget igénylő munkavégzés az általános (a szaktudás nehezen konvertálható, az eredeti dokumentumok fordítási költségei) • a többségi társadalom tagjainál alacsonyabb munkabérek jellemzők • a nem letelepedettek csak munkavállalási engedéllyel dolgozhatnak (csakúgy, mint a befogadottak)

26. Menekültspecifikus problémák • a nyelvismeret hiánya, eltérő (munka-) kultúra • az iskolai végzettséget igazoló dokumentumok hiánya (a menekülés során elvesztek) és pótolhatatlansága • amíg kérelmezők, addig nem dolgozhatnak (hospitalizáció) • a befogadóállomások – ahol a menekültek az elismeréstől számított további fél évet tartózkodhatnak – földrajzi (izolált) helyzetük miatt kevés munkalehetőséget nyújtanak • a feldolgozatlan traumák • a kapcsolatok hiánya • a munkaközvetítéssel foglalkozó szakemberek felkészületlensége a különböző státusokra vonatkozó jogszabályok tekintetében • a munkaadói előítéletesség

27. A lakhatás nehézségeiMigránsspecifikus • amennyiben a migráns a többségi társadalom tagjainál alacsonyabb munkabérre tud csak szert tenni, akkor a lakhatás terén is komolyabb nehézségekkel kell szembenéznie, mint egy átlagos állampolgárnak • a legtöbb migráns nem jogosult szociális bérlakásra vagy lakáshitelre • a lakástulajdonosok idegenkedése, előítéletei a külföldi albérlők iránt

28. A lakhatás nehézségeiMenekültspecifikus • a menekültek az országba érkezésükkor befogadóállomásokra kerülnek, és a menekültstátus elnyerése után fél évig lakhatnak az ellátórendszerben, ez a fél év áll rendelkezésükre előtakarékoskodásra, hogy aztán albérletbe tudjanak költözni • az igazi nehézségek a táborból való kikerülés után kezdődnek, egy albérlet fenntartásához rendszeres jövedelemre van szükség • a lakástulajdonosok bizalmatlansága és tájékozatlansága (nem járulnak hozzá a lakcímre való bejelentkezéshez, így a menekültek számos szociális támogatástól esnek el) • csupán elszigetelt lakásprogramok segítik a menekültek lakhatási nehézségeinek megoldását • a sokgyerekes családoknak nem szívesen adják ki lakásukat a tulajdonosok • az egyedülálló férfiak gyakran közösen kénytelenek egy lakást bérelni, ahol megszűnik a magánélet lehetősége

29. Az egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés nehézségei Migránsspecifikus: • biztosítotti jogviszonyhoz kötött az ellátás (a sürgősségi ellátás kivételével) a befogadottak esetén is Menekültspecifikus: • sok esetben a menekülés során átélt traumákhoz kapcsolódó speciális ellátást igényelnek (pl. pszichoterápia) • kulturális különbségek – a tradicionális gyógyításban bíznak • a nők egészsége magánügy • nyelvi korlátok; • az elismerést követően csak hosszan elhúzódó folyamat végén jutnak taj számhoz.

30. A szociális ellátórendszerhez való hozzáférés nehézségei Migráns- és menekültspecifikus: • nyelvi korlátok • a szociális intézmények felkészületlensége az ügyfelek fogadására • az ügyfelek tájékozatlansága az intézményi szolgáltatásokról.

31. A nyelvi képzés nehézségei Migránsspecfikus: • a magyar nemzetiségűek kivételével a migránsok többségének problémát jelent a magyar nyelvtudás hiánya • számukra nincsen államilag finanszírozott képzés; • az önerőből megvalósított nyelvtanulásnak anyagi korlátai • vannak. Menekültspecifikus: • a menekülteknek járó 360 órás nyelvi képzés (a befogadottak még ebben sem részesülhetnek) nem elegendő az elhelyez-kedéshez vagy a továbbtanuláshoz szükséges nyelvtudás megszerzéséhez • a képzés a menekültek jelentős részének nem hozzáférhető • a menekült nők gyakran nem tudnak részt venni a képzésben, • mert gyerekeik felügyelete nem megoldott

32. Az érdekérvényesítés nehézségei Migráns- és menekültspecifikus: • az egyes nemzetek képviselőinek kis száma miatt gyenge az önszerveződés • a magyar civil szektor gyengesége (nem segíti a migráns szerveződéseket) • a menekültek és magyarok gyér kapcsolatai • az ügyintézéshez nélkülözhetetlen elemek – nyelvtudás, társadalmi, munkaügyi, jogi rendszer – ismeretének alacsony foka • hiányoznak a migránsoknak, menekülteknek tartandó képzések, tudatosságfejlesztő tréningek • a befogadó társadalom több szintjét megcélzó, toleranciára nevelő, diszkriminációellenes kampányok elégtelensége

33. A BÁH-hoz beterjesztett tartózkodási vizumkérelmek száma

34. Idegenrendészeti hatóság által elrendelt kiutasítottak száma

35. Magyarországra érkezett menedékkérők száma

36. A Magyarországra érkező menedékkérők száma a belépés módja szerint

37. Magyarországra érkezett, menekültként elismert személyek száma

38. A bevándorló eredetű résznépesség előrebecslése • Magyarországon az 1990-es években megváltozott a nemzetközi vándorlás egyenlegének előjele • az 1990. és a 2001. évi népszámlálás szerint 11 év alatt mintegy 200 ezer fős nemzetközi vándorlási különbözet jött létre • évente nettó 18 ezer fős bevándorlási többlet keletkezik • a bevándorló eredetű résznépesség 2021. évi létszáma az induló 110 ezerrel szemben 521 ezer fő lenne, tehát csaknem megötszöröződne

39. A bevándorló eredetű résznépesség korpiramisának változása

40. Attitüd • József meglátta testvéreit, fölismerte őket, de úgy viselkedett velük, mint az idegenekkel, keményen rájuk szólt és megkérdezte: „Honnét jöttök?” (Teremtés könyve 1. 42.7) • Az idegent szorongathatod, de amid testvérednél van, azt engedd el. (MTörv 15.3) • Ha testvérek laknak együtt, s egyikük meghal anélkül, hogy gyermeket hagyna hátra, az elhunyt felesége ne menjen hozzá egy kívülről, idegen családból való férfihez. (MTörv 25.5) • Még a szolgálók is idegennek néznek, csak valami jöttment vagyok a szemükben. (Jób 19.15) • Ha befogadod az idegent, zavart kelt körötted, elidegenít családod tagjaitól is. (Sirák fia könyve 11.34)

41. Attitüd • De ha nem ismerem a szó jelentését, idegen maradok a beszélőnek, és a beszélő is idegen nekem. (1Kor 14.11) • Ha idegen vagy, le kell minden szégyent nyelned, s hallgatnod kell a keserű szavakat. (Sir 29.25) • A körödben élő idegen egyre inkább föléd emelkedik, te pedig lejjebb süllyedsz. (MTörv 28.43) • Ekkor fölállt Ezdrás pap, és így szólt hozzájuk: „Hűtlenek lettetek, amikor idegen asszonyokat vettetek feleségül, s így csak szaporítottátok Izrael vétkeit.( Ezd 10.11)

42. Attitüd • Ha idegen lakik veletek földeteken, ne bántsátok. (Leviták 19.33) • A veletek lakó idegen olyan legyen számotokra, mint a közületek való, és szeresd úgy, mint saját magadat, hiszen ti is idegenek voltatok Egyiptom földjén. (Lev 19.34) • Ugyanaz a törvény és ugyanazok a rendelkezések kötelezik a köztetek élő idegent is.” (Szám 15.16) • Az idegent és az árvát ne csorbítsd jogában, és az özvegy ruháját ne vedd el zálogba. (MTörv 24.17) • Idegenből jöttnek nem kellett kint hálni, minden jövevénynek nyitva állt a kapum. (Jób 31.32)

43. A kezdetek Magyarországon • Magyarországon a kutatók az 1980-as évek végétől, az erdélyi menekültek nagy számú érkezésével, az NDK állampolgároknak az országban maradásával, majd a dél-szláv háború menedékeseinek elhelyezésével összefüggésben kezdenek az „idegenekhez” kapcsolódó kérdésekkel foglalkozni • Romániából az 1970-es években, de különösen az 1980-as évek második felében érkezettek számára könnyebb volt a beilleszkedés, hiszen azokban az időkben „erkölcsi kötelességnek számított az áttelepedett erdélyiek segítése”, ám az irányukban megnyilvánuló társadalmi rokonszenv és segítőkészség a rendszerváltoztatás után megváltozott • 1990-es évek elején a segítőkészség mellett tendenciaként a románnak titulálás, a kirekesztés és a negatív megkülönböztetés elemei is megjelentek • Larry Olomoofe tanulmányában a Budapesten élő feketék kapcsán számol be a kirekesztési diskurzusról és az előítéletes gondolkodásról, viselkedésről

44. A menekültekkel szembeni befogadókészség Forrás: Tóth Pál, Turai Tünde

45. „Meg kell szabni, hogy évente hány külföldi települhet le Magyarországon.” Az állítást különböző mértékben elfogadók és elutasítók megoszlása Forrás: TÁRKI

46. „Azoknak a külföldieknek, akik legalább 5 éve itt élnek, de nem képesek beilleszkedni, vissza kell térni saját hazájukba.” Az állítást különböző mértékben elfogadók és elutasítók megoszlása Forrás: TÁRKI

47. „Az ország lehetőségeit figyelembe véve a tőlünk menedéket kérő emberek közül senkit sem szabad befogadni.” Az állítást különböző mértékben elfogadók és elutasítók megoszlása Forrás: TÁRKI

48. „Magyarországnak szigorúbban kell fellépnie a bevándorlókkal szemben.” Az állítást különböző mértékben elfogadók és elutasítók megoszlása Forrás: TÁRKI

49. „Az Ön véleménye szerint a Magyarországra bevándorlók számát növelni kell-e vagy csökkenteni?”