AFRIKA

1. AFRIKA • a Föld3. legnagyobb kontinense • a LEGSZEGÉNYEBB kontinens (az afrikaiak 50 %-a kevesebb mint napi 1 dollárból él) • itt a leggyorsabb a NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS • itt a legmagasabb a mezőgazda-ságból élők aránya (66 %) • itt a legnagyobb a 25 évesnél fiatalabb lakosok aránya (71 %) • itt a legalacsonyabb a megművelt területek aránya (kb. 6 %) • itt a legmagasabb az analfabétizmus (a 15 évesnél idősebb lakosság körében 60 %)

2. AFRIKA • Helyzete • Megismerése, felfedezése • Népessége • Felszíne, tájai • Éghajlata, természetes növényzete, talajai, vízrajza • Gazdasági élete Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika Dél-Afrika

3. Területe a partmenti szigetekkel együtt nagyjából 30 300 000 km² 52 országában több mint 900 millió ember él (2005.) Határai: Gibraltári-szoros Földközi-tenger Szuezi-csatorna Vörös-tenger Atlanti-óceán Indiai-óceán

4. Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Partvonala tagolatlan. Szomáli-félsziget Guineai-öböl Madagaszkár Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nál található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nál található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

5. Afrika megismerése • Portugál hajósok már a 15. században körülhajózták, a partok mentén kikötő telepeket alapítottak. • A belső területek felfedezését a 18. században az angolok kezdték meg. A folyókon hajóztak be a kontinens belsejébe. • David Livingstone orvos, hittérítő és felfedező volt. Bejárta a Zambézi vízrendszerét, felfedezte a Viktória-vízesést, a Tanganyika-tavat és a Nyasza-tavat. • Henry Morton Stanley újságíró volt. Livingstone-t kereste meg, majd bejárta a Kongó folyó vidékét.

6. Magyar kutatók Afrikában • Magyar László (19.sz.)a Kongó torkolatvidékét, a mai Angola területét kutatta. Feleségül vette a biéi uralkodó lányát. Leírásai felbecsülhetetlen néprajzi értékűek. • Teleki Sámuel utazásának eredeti célja a vadászat volt. A Kilimandzsáró megmászása után észak felé fordulva felfedezte a Rudolf- és a Stefánia-tavat, majd egy kialudt vulkánt, amit utitársa, Höhnel Lajos térképész róla nevezett el Teleki-vulkánnak. Ez az egyetlen magyar név Afrika térképén.

7. Magyar kutatók Afrikában • Kittenberger Kálmán hat alkalommal járt Afrikában, először 1902-ben, és összesen tíz és fél évet töltött ott. Több, mint 60 ezer példányból álló anyaggal gazdagította a Nemzeti Múzeum állattani gyűjteményeit. • Széchenyi Zsigmond neve elsősorban a híres Afrika-vadász emlékeit idézi fel.Könyveiben a vadászat, a vadász-kalandok tulajdonképpen csak keretét képezik egy hatalmas, sokrétű,hallatlanul színesismeretanyagnak. Könyveiben a természet, a vadászat szépségeit a szakértő alaposságával, de a kalandos, regényes útleírás izgalmával írja le.

8. Népessége • A lakosság legnagyobb része feketebőrű negroid. Ők a Szaharától délre eső területeken élnek. Jellegzetes csoportjaik a szudáni és a bantu négerek csoportjai. Ősközösségi szinten élnek a Kongó-medencében a pigmeusok, a Kalahári-medencében a busmanok. Fekete-Afrika népei törzsi közösségekben élnek és erős bennük a törzsi összetartozás érzése. Minden törzsnek saját kultúrája, szokásai, vallása és nyelve van. Gyakoriak a törzsi ellentétek.

9. - A Szahara és Észak-Afrika területét fehérek, főleg arabok lakják. Az I. évezredtől érkeztek az Arab-félszigetről. Többségük mohamedán vallású. Jellegzetes képviselőik a berberek és a tuaregek.

10. - Nagy számban élnek a kontinensen a volt gyarmatosítók utódai, a fehérek. - Afrika K-i partvidékén ázsiai származású indiaiak és malájok élnek.

11. Felszíne Ősidei ősföldek, táblás vidékek Atlasz Nílus-völgye Óidei röghegy-ségek Szahara Szudán Etióp-magasföld Guineai-öböl partvidéke Újidő harmadidőszaki gyűrthegységek Kongó-medence Kelet-afrikai-magasföld Újidő negyedidőszaki alföldek, medencék Dél-afrikai-magasföld

12. Szahara Földünk legnagyobb táblás vidéke. Középső részén 2000-3000 méter magas táblahegyek emelkednek ki környezetükből. Üledékes kőzetei földgázt, kőolajat, rétegvizet rejtenek. Területén trópusi sivatagi éghajlat uralkodik, ahol a fő felszínfor-máló erő a szél és az aprózódás Nevét az itt letelepedő arab törzsektől kapta. A vidék vöröses színéről Sahra-nak, vörösnek hívták.

13. Szudán A Szaharához hasonló felépítésű táj. Táblás vidék, amit táblaszerű hegyek, medencék, folyóvölgyek tagolnak. Területén szavanna éghajlat uralkodik. A száraz évszakban az aprózódás és a szél, a csapadékos évszakban a folyóvíz pusztítja felszínét.

14. Etióp-magasföld Meredeken emelkedik ki környezetéből ez az óidei röghegység. Tetejét a harmadidőszakban vulkáni kőzetek borították be. Itt ered a Kék-Nílus. Éghajlata függőlegesen övezetes, hegyvidéki éghajlat.

15. Kelet-afrikai-magasföld Változatos felszínű táj. Ez egy 1200 m átlagmagasságú, több részre tagolódott fennsík. A Közép- és a Kelet-afrikai-árok fogja közre. Ezek mentén törtek fel a kontinens legmagasabb vulkáni hegyei, mint például a Ruwenzori vagy a Kilimandzsáró. Bár rajta halad keresztül az Egyenlítő, a nagyobb tengerszint feletti magasság miatt szavanna éghajlata van, magas hegységeiben pedig hegyvidéki.

16. Dél-afrikai-magasföld Ez a vidék a terület közepén elhelyezkedő Kalahári-medencét körbefogó magas fennsíkok sorozata. Éghajlata változatos. Belső részein sivatagos, peremein szavanna, déli részén pedig mediterrán.

17. Atlasz-hegység A kontinens ÉNy-i részén húzódik az Eurázsiai-hegységrendszer kezdő tagja. Éghajlatválasztó hegység, mert északi lejtőin mediterrán, déli lejtőin trópusi sivatagi éghajlat található. Növényzete nagyon szegényes, mert erdőit már az ókorban kiirtották.

18. Kongó-medence Lépcsős peremű, tál alakú mélyedés a kontinens közepén. Átszeli az Egyenlítő, ezért éghajlata egyenlítői, folyói bővizűek és zuhatagosak. A fő felszínformáló erő a mállás és a folyóvíz felszínalakító munkája.

19. Guineai-öböl partvidéke 3000 km hosszú, 500 km széles sáv a Guinai-öböl partján. Bár éghajlata egyenlítői az esőerdő többnyire hiányzik, mert kiirtották. Ez a terület a kontinens egyik legsűrűbben lakott területe.

20. Nílus-völgye Már az ókor óta lakott és intenzíven művelt terület. Öntözéses kultúrája magasan fejlett. Bár trópusi sivatagi éghajlatú táj, a Nílus termékeny iszapja és vize révén a kontinens legsűrűbben lakott területe.

21. Éghajlata, természetes növényzete, talajai Mediterrán éghajlat Trópusi sivatagi éghajlat Szavanna éghajlat Egyenlítői éghajlat Szavanna éghajlat Mediterrán éghajlat

22. Egyenlítői éghajlat • Jellemzői: • - Állandó felszálló légmozgás • - 1 évszak: meleg, csapadékos nyár • állandó magas hőmérséklet • az évi közepes hőingás és a napi hőingás kicsi • egész évben csapadékos • a levegő nedvességtartalma állandóan magas • a folyók bővizűek és egyenletes vízjárásúak • természetes növénytakarója a trópusi esőerdő • talaja a vörös színű laterittalaj

23. A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokoza-tosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszo-nyokhoz igazodva több szint alakult ki: - első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák - második lombkoronaszint – közepes termetű, 20 – 25 m-ig nyúló fák - harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák - cserjeszint – növényei a pálmák - gyepszint – páfrányok élnek itt - liánok szintje – kúszónövények - epifiták szintje – fán lakó növények

24. Állatvilág - Emlősök: emberszabású majmok (gorilla, csimpánz), elefánt, orrszarvú, zsiráf, okapi, varacskos disznó, leopárd - Madara: papagájok - Hüllők: krokodil, kígyók, gyíkok - Rovarok: hangyák, termeszek

25. Szavanna éghajlat • Jellemzői: • - 2 évszaka van • - nyáron a felszálló légmozgás uralma alatt áll, ezért nyara meleg és csapadékos • - télen a leszálló légmozgás uralma alatt áll, ezért tele meleg és száraz • átmeneti jellegű éghajlat: az Egyenlítőhöz közelebb a csapadékos évszak a hosszabb (9-10 hónap), míg a térítőkörökhöz közelebb a száraz évszak • a folyók ingadozó vízjárásúak • természetes növénytakarója a csapadék-viszonyokhoz alkalmazkodik: az Egyenlítőtől távolodva erdős, majd cserjés, végül füves szavanna • talaja a vörös színű laterittalaj

26. NövényvilágA nedves szavannát a lombhullató erdő jellemzi, amely az esőerdőnél alacsonyabb és kevesebb fajból áll és üde aljnövényzettel rendelkezik. Sok örökzöld és lián nő az erdőben.Jellemző fája az akácia. A mocsaras területeken és az állóvizek partjain papirusz él.A száraz szavanna növényzete tüskés, tövises fákból, bokrokból áll, de pálmák is előfordulnak. Jellemző fája a majomkenyérfa.

27. Állatvilág - A szavanna emlősökben igen gazdag terület: antilopfélék, zsiráf, zebra, kafferbivaly, orrszarvú, elefánt, oroszlán, leopárd, sakál, hiéna, víziló, gepárd. - Madarak: flamingó, strucc, keselyű.

28. Trópusi sivatagi éghajlat • Jellemzői: • - Állandó leszálló légmozgás • - 2 évszak: forró, száraz nyár és enyhe, száraz tél • állandó magas nappali hőmérséklet • az évi közepes hőingás kicsi, de a napi hőingás nagy (akár 50°C) • Egész évben száraz. Az évi csapadék mennyi-sége nem éri el a 200 mm-t. • a folyók időszakos vízjárásúak • Összefüggő természetes növénytakaró nem alakulhatott ki. Gazdag növényzet csak a vizek közelében lévő oázisokban alakult ki. A kicsit csapadékosabb félsivatagokban szárazságtűrő, gyér növényzet alakult ki. • Összefüggő talajtakarója nincs.

29. Növényvilág: kopár, foltokban gyér növényzetű terület. Állatvilág: rágcsálók, teve, sivatagi róka, kígyók, gyíkok, skorpiók.

30. Mediterrán éghajlat • Jellemzői: • - A mérsékelt éghajlati övezet éghajlata. • - 4 évszaka van • nyara meleg és száraz, tele enyhe és csapadé-kos • a folyók ingadozó vízjárásúak • természetes növénytakarója az örökzöld, keménylombú erdő • talaja a humuszban gazdagabb, fahéjszínű laterittalaj

31. Növényvilág • Az Atlasz-vidéken: aleppói fenyő, atlanti cédrus, magyaltölgy, paratölgy, macchia, törpecserje • Fokföldön: babérlombú növényzet • Állatvilág • Az Atlasz-vidéken: szarvas, vaddisznó

32. Vízrajza Folyói: Kongó:- legbővizűbb - egyenletes vízjárású - tölcsér torkolatú Nílus: - a Föld leghosszabb folyója - ingadozó vízjárású - delta torkolat Zambézi: Viktória-vízesés| - ingadozó vízjárású - tölcsér torkolatú Niger: - ingadozó vízjárású - delta torkolat

33. Afrika gazdasági élete Észak-Afrika Nyugat-Afrika Közép-Afrika Kelet-Afrika Dél-Afrika

34. Észak-Afrika • Jellemzői: • arab lakosság • sokoldalú gazdaság • a lakosság nagyobb része mezőgazdaságból él • mediterrán területeken: • szőlő, narancs, citrom, olajbogyó, primőr zöldségfélék (eper, dinnye), köles, búza • juh, kecske • sivatagi oázisokban: • datolya, teve

35. Az ipar jellemzői: • a mezőgazdaság terményeit dolgozza fel: • az élelmiszeripar, textilipar és bőripar • Tunézia: világ legjelentősebb olívaolajtermelője • sok ásványkincset bányásznak: • Marokkó: világ legnagyobb foszfát-exportőre • (műtrágya alapanyaga) • Líbia, Algéria, Tunézia: jelentős kőolaj, földgáz • - Nagy jövedelem származik az idegenforgalomból Tunézia Marokkó Líbia Algéria Egyiptom

37. A régió egyik országa EGYIPTOM: • Afrika 2. legnépesebb országa • a sivatagi éghajlat miatt a lakosság többsége a Nílus-völgyében él. • vezető gazdasági ágazata a mezőgazdaság: legfontosabb terményei: • gyapot (a világon a legjobb minőségű) • datolya (a világ legnagyobb termelője) • cukornád, rizs, búza, kukorica, burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök • hagyományos ipari ágazatai: pamutipar, élelmiszeripar • - új ipari ágazatai: • kőolaját és földgázát a vegyipar dolgozza fel • egyre több kohászati és gépgyártó üzeme épül • itt van Afrika legnagyobb gyógyszergyára • jelentős bevételei származnak: • az idegenforgalomból • a Szuezi-csatorna használati díjaiból Egyiptom

40. Fővárosa: Kairó (13 millió lakosával az arab világ legnépesebb városa) Jelentős városai: Alexandria, Asszuán, Szuez

41. Nyugat-Afrika • Jellemzői: • az ellentétek földje • a Szaharától délre eső területe a Száhel-övezet, az „éhség övezete”. • gyors népességnövekedés -> szarvasmarha-állomány növekedése -> túllegeltetés -> elsivatagosodás Száhel-övezet Guineai-öböl partvidéke

42. - A Guineai-öböl partvidéke: kedvező adottságok: megművelhető föld sok csapadék sok ásványkincs mezőgazdaság: Vándorló kapás földművelésÜltetvényes gazdálkodás köles, kukorica, batáta, kávé, kakaó, olajpálma, manióka, rizs kaucsuk, földimogyoró, gyapot

43. - A Guineai-öböl partvidékének ásványkincsei: Guinea világ legnagyobb bauxitkészlete, 2. termelő Ghána, Libéria arany- és gyémánt Nigéria Afrika legnagyobb kőolaj- és földgázkitermelője bauxit kőolaj, földgáz arany, gyémánt

44. Közép-Afrika Jellemzői: kedvező adottságok: megművelhető föld sok csapadék sok ásványkincs mezőgazdaság: Vándorló kapás földművelésÜltetvényes gazdálkodás köles, kukorica, batáta, kávé, kakaó, olajpálma, manióka, rizs kaucsuk, földimogyoró, gyapot nemesfák (mahagóni, ébenfa, vasfa, teakfa) kivitele Ásványkincsei: Zaire réz, gyémánt Zambia réz Fejletlen feldolgozóipar Közép-Afrika

45. Kelet-Afrika Kelet-Afrika • Jellemzői: • kedvező adottságok: kellemes éghajlatú magasföldek • gazdag állatvilág • Gazdasági ágazatai: • Idegenforgalom Kenya, Tanzánia (Szerengeti NP, • Ngorongoro NP) • - Mezőgazdaság kávé, tea, gyapot • Zanzibár, a „fűszersziget”: • szegfűszeg, fahéj, vanília

46. Dél-Afrika • Itt van Afrika legfejlettebb állama a • Dél-Afrikai Köztársaság • Fővárosa: Pretória • Jellemzői: • Előnyös földrajzi fekvés • Jó közút- és vasúthálózat • Kellemes mediterrán éghajlat (szőlő, déligyümölcs) • és szubtrópusi monszun éghajlat (cukornád, banánültetvények) • -sok ásványkincs -> vezető gazdasági ágazat a bányászat és az ipar • világ első: aranyérc, platina, krómérc bányászata • világ 2.-3.: gyémánt, uránérc, színesércek bányászata • sok casérc, feketekőszén • -fejlett ipar: kohászat, gápgyártás, vegyipar • -ipari központok: Johannesburg, Pretória, Fokváros (kikötő) Dél-Afrika