300 likes | 393 Views
CIVILBIZTONSÁG. GTK3188BAN. Dr. Szilágyi Tivadar szilagyi.tivadar @ gtk.szie.hu http :// cbvt .gtk.szie.hu/. Globális világproblémák és megatrendek. A globalitás értelmezése. Időbeni aspektus A globalitás kifejezése a „globus” latin szóból származik.
E N D
CIVILBIZTONSÁG GTK3188BAN Dr. Szilágyi Tivadar szilagyi.tivadar@gtk.szie.hu http://cbvt.gtk.szie.hu/
A globalitás értelmezése • Időbeni aspektus • A globalitás kifejezése a „globus” latin szóból származik. • A földgolyó egészét érinti, annak egészére kiterjed. • A fogalmat a világgazdaság kialakulásának folyamatától (19. század) számítható, majd a II. világháború utáni integrációs folyamatokkal kap új erőre. • A globális világproblémák megfogalmazása az 1960-as évek végére, 1970-es évek elejére esik. • Az 1990-es évek elején lezajlott világgazdasági átrétegződés új szakaszt jelent.
Területi aspektus • A globális problémák nem attól globálisak, hogy a világon mindenütt egyforma élességgel jelentkeznek, hanem attól, hogy hatásuk a világon mindenütt érzékelhetők. • A különböző terek egyre közelebb kerülnek egymáshoz a társadalmi-gazdasági térben, így a bennük lezajlott változások hatása az áttételeken keresztül globális. • Ágazati aspektus • Egy globális világprobléma (demográfiai robbanás) nem marad ágazati keretben, hanem szétterjed. • Pl.: a demográfiai robbanás elválaszthatatlan az élelmezési válságtól, egészségügytől, oktatástól.
A lokalitás értelmezése • Időbeni aspektus • A lokalitás kifejezése a latin „locus” szóból származik, jelentése: hely. • A lokalitás így hellyel kapcsolatost, helyhez kötöttet jelent. • Globalitás nincs lokalitás nélkül. • Területi aspektus • Bizonyos értelemben hely lehet: hajlék, település, régió, ország, kontinens is. A köztük lévő különbség azonban nem csak mennyiségi, hanem minőségi is. • Fontos a jelenségek és folyamatok intenzitása, mélysége.
Ágazati aspektus • Egy jelenség vagy folyamat mindig kötött valamely ágazathoz. • A problémának súlyosnak, illetve az ágazatok viszonylag széles körét átfogó gondnak kell lennie ahhoz, hogy a globálissá válás feltételei adottak legyenek. • Locus-típusok • A pozitív típusban: ugyanazon jelenségek és folyamatok tapasztalhatók, amelyek a globális problémák lényegét adják. • A negatív típusban: a globális folyamatokkal szemben ellentétes folyamatok zajlanak le. • Neutrális típus: gyakorlatilag közömbösek egy adott globális világprobléma kapcsán.
A globális világproblémák kialakulása • Történelmi fejlődésünk a XX. század második felére létrehozta a termelőerők fejlettségének olyan szintjét, amely a munkamegosztás és kereskedelem globalizációját eredményezte. • Ezzel párhuzamosan kialakultak a globális információs rendszerek, és nemzetközi intézmények. • Az 1960-as évektől kezdve fokozatosan jelentek meg azok a környezeti, majd gazdasági és társadalmi problémák, melyek globális világproblémákká mélyültek. • Ezek a problémák egyre súlyosabb zavarokat okoznak az egész emberiség fejlődésében.
A világproblémák kialakulása arra a tényre vezethető vissza, hogy helytelenül viszonyulunk a természethez, helytelenül használjuk a természet és emberi erőforrásokat. • A történelem előtti időszak • A természet és ember viszonyára a harmónia jellemző. • Az ember csak lét-és fajfenntartásának biztosítására használja az erőforrásokat; nem végzett termelőtevékenységet, és nem halmozott fel tartalékokat. • A mezőgazdaság forradalmától az ipari forradalomig • Az ember tevékenységének alapvető célja a biztonságra törekvés.
Ez a törekvés arra kényszeríti az embert, hogy a természet erőivel szemben, majd később a társadalom más egyedeivel szemben mind természeti, mind az emberi erőforrásokat igénybe vegye. • Ez az igénybevétel (gazdasági tevékenység) mindig függ a társadalom rendelkezésre álló technológiájától. • A biztonságra való törekvés (életstratégia) a Föld különböző területein eltérő jellegű volt. • A forró éghajlati övben nem volt szükség termelésre és felhalmozásra. Ezért nem alakult ki intenzív gazdálkodás, fejlett technológia: a természet sokáig megőrizte természetes állapotát. • A hideg éghajlati övben a szűkös erőforráskészletek miatt nem indulhatott el intenzív fejlődés.
Ezzel szemben a szubtrópusi és a mérsékelt éghajlatú területek lehetőséget nyújtottak és egyben kényszerítették is az embert, hogy termeljen és tartalékokat képezzen. • Az életbiztonság javulásával a népesség számának lassú növekedése következett be. • Ha relatív túlnépesedés történt, a problémákat többféle módon oldották meg: • Új erőforrások birtokba vétele (gyarmatosítás, népmozgások) • A termelési technológia fejlesztésével • Éhínség, járványok, háborúk következményeként. • Ezek a folyamatok évezredeken keresztül közel egyensúlyban tartották a természeti erőforrások népességeltartó képességét és a népesség számát.
A mezőgazdasági forradalmától az ipari forradalomig tartó időszakban elsősorban a fizikai terjeszkedés volt a cél. • Ebben az időszakban a lassú gazdasági növekedés és lassú népességnövekedés volt a jellemző. • A környezeti és társadalmi problémák is lokálisak, esetleg regionálisak voltak. • Az ipari forradalomtól napjainkig • Az ipari forradalom alapvető változást hozott a természet és a társadalom kapcsolatrendszerében. • A társadalmi fejlődés e szakaszára a folyamatos növekedés a jellemző. • A gazdasági növekedés polarizálja a világot, gazdaságilag, társadalmilag és olyan politikai-etnikai-vallási feszültségeket hoz létre, amelyek folyamatosan veszélyeztetik a világbékét.
A globális gazdaság és a globális intézmények kialakulásával párhuzamosan megjelennek a bűnözés és a terror nemzetközi szervezetei is. • Ezek alkalmaznak „szelíd” (pl.: számítógépes bűnözés) és akár fegyveres terrort is. • Az ipari és tudományos technikai forradalom olyan technológiákat fejlesztettek ki, melyek gyors ütemben élik fel az erőforrásokat. • A természet az ember alá rendelt környezet lett, piaci áru, erőforráskészlet, hulladéklerakó, amelyet az ember fizikai értelemben végtelennek tekint. • A munka is átalakult, piaci áruvá vált, amit termelnek és értékét a kereslet-kínálat határozzák meg. • A fogyasztói társadalom egyre gyorsuló életritmusa az ember szellemi-érzelmi lényét rombolja.
Globális problémák • A demográfiai robbanás • A társadalmi-gazdasági problémák egyik legsúlyosabb területe, ugyanakkor a legismertebb is. • Lényege: az emberiség lélekszáma rendkívül gyors és az utóbbi évtizedekben tapasztaltak alapján gyorsuló ütemben növekszik. • A Föld egészének eltartó képességét veti komoly probléma alá; másrészt regionálisan a legszegényebb térségekben okoz éles problémát. • A Föld népessége manapság évente 70-90 millió fővel nő.
2. Élelmezési problémák • A globális világproblémák legkegyetlenebbike, mintegy 500 millióra tehető azok száma, akik krónikusan rosszul tápláltak. • Tragikus, hogy ez a helyzet amellett áll fenn, hogy a világ egésze élelmiszer-túltermeléssel jellemezhető. • Megoldási lehetőségek: megfelelő agrártermelési technológiák importja; az öntözés lehetőségeinek megteremtése; a megfelelő vetőmagok kiválasztása; a gépesítés elterjesztése stb.
3. Az urbanizáció problematikája • Az agrártérségek válsága miatt ott is jelen van, ahol a városi funkciók kiépítettsége „fejletlen”. • Az urbanizáció együtt jár: a gyors területi átrendeződéssel; foglalkozás-és életmódváltozással; területi koncentrálódással. • Az utóbbi 30 évben megduplázódott létszámú emberiségen belül a városi lakosság alig 25%-os arányát közel 50%-ra emelte. • Túlzsúfolt városok, kiürülő rurális térségek.
4. Az energetikai kérdések • Az emberiség rendelkezésére álló energiaforrások kimerülnek. • A meg nem újuló energiaforrások végesek, változatlan felhasználás mellett mintegy 30-50 év alatt kimerülnek bizonyos fajtáik. • Mások évszázados biztonságot nyújtanak: nukleáris energia. • Fontos az energiakímélő technológiák alkalmazása, energiával való takarékosság. • Ma a világ egy átlagos polgára annyi energiát használ fel, ami 60 rabszolga teljesítményével, hat igásló energiájával egyenlő.
5. Nyersanyagproblémák • A termelés és a felhasználás területi koncentrációi nem esnek egybe. • A stratégiailag fontos nyersanyagokért szívós harc folyik. • A takarékosság útjai: az ipar egységnyi késztermék előállításához kevesebb nyersanyagot használjon fel; hulladék-gazdálkodás. • Fontos, hogy az újrahasznosítás minden újonnan létesített üzemben megvalósuljon, függetlenül a gazdasági helyzettől.
6. Környezeti problémák • A tendenciák: az emberi fogyasztásra szolgáló ivóvíz a harmadik évezred küszöbére tisztításra fog szorulni; az ózonrétegen lyukakat ütünk; tanácstalanság az óriási mennyiségű hulladékkal kapcsolatban; savas esők pusztítása; elsivatagosodás; általános felmelegedés. • Magyarországon évi 240 millió tonna anyagot használunk fel, ebből 100 millió tonna hulladék keletkezik. Az ország területén ma 300 millió tonna hulladék található. • A veszélyes hulladékok mintegy 2%-a keletekezik csak a fejlődő országokban!
7. Katonai ügyek • A világ kutatási és fejlesztési célokra fordított kiadásainak mintegy 25%-a hadiipar jellegű. • A világon napjainkban mintegy egybillió amerikai dollárt költenek évente (!) katonai kiadásokra. • Ebből az USA-ra 300 milliárd dollár jut! • Legnagyobb összegeket fegyverkezésre költik, fegyverkereskedelem évi 40-50 milliárd dollár. • Fontos, hogy bármelyik lokális konfliktus regionálisság nőhet, az pedig akár világkatasztrófához is vezethet.
8. A Kelet-Nyugat dichotómia • A világ fejlődésének útját hosszú időn keresztül a szocialista és tőkés országok versenye, a két világrendszer történelmi párbaja határozta meg. • A kérdést mind ideológiai, mind társadalmi-gazdasági, mind pedig katonai vonatkozások globálissá tették. • A kérdés ebben az értelemben érvényét vesztette, de fontos maradt a Kelet válsága. • A szétomló és újjászerveződő államok hogyan tudnak bekapcsolódni a világgazdaságba.
9. Az Észak-Dél dichotómia • Ez az ellentét egyike a legbonyolultabb és megoldását tekintve a legkilátástalanabbnak tűnő globális világproblémának. • A két végpont a szegény Dél és a gazdag Észak. • Az érvényesülő tendencia az, hogy a gazdagok egyre gazdagabbak, a szegények pedig egyre szegényebbek. • Az utolérés szinte lehetetlen, a kitörés lehetősége csak néhányuknak adatik meg. • A gazdag és szegény országok közötti szakadék nő: analfabétizmus, a technikai színvonal, az információs ellátottság stb.
10. Az eladósodás problémái • Az Észak-Dél ellentétet úgy próbálták enyhíteni, hogy hitelt nyújtottak. • Ennek következményeként a világ egy része reménytelenül eladósodott egy kisebb, de gazdagabb országcsoport felé. • A harmadik világ országi szerint egy új pénzügyi rendszert kellene létrehozni és benne az adósság valamilyen rendezését elérni.
11. Egyéb problémák • Vannak még problémák: az óceánok helyzete, az Antarktisz hasznosításával kapcsolatos kérdések, a világűr problematikája stb. • A globális problémák egyre inkább elmélyülnek, más részről pedig egyre több probléma válik globálissá. • Tudomásul kell venni, hogy olyan rendszerben élünk, ahol minden mindennel összefügg. • A globális problémák kezeléséhez szükséges technikának birtokában vagyunk, de a bizalmat és bölcsességet még ezután kell megszereznünk.
Világmodellek • A globális problémák iránti tudományos és politikai érdeklődés hozta létre a világmodelleket. • Ezek az ENSZ és részben a Római Klub megbízásából készültek. • A Római Klub 1968-ban jött létre, Aurelio Peccei olasz közgazdász szervezésével. • A Klub magánintézmény közel 100 különböző nemzetiségű tudóssal, akik utat akarnak találni a világ megértéséhez és közösen gondolkodnak az emberiség jövőjén.
A növekedés határai: a számítógépes világmodell a népesség, az egy főre jutó ipari termelés és az egy főre jutó élelmiszer, a le nem bomló szennyeződés és a nem megújítható erőforrások megmaradó hányadának várható alakulását modellezte. • Fordulóponton az emberiség: • A hulladékkorszak után: a jelentés nemzetközileg koordinált energiapolitikát javasol, amelyben a készletek nagysága miatt a kőszénnek nagyobb szerepet tulajdonít. • A világgazdaság jövője: a világmodell a legsúlyosabb problémaként a fejlett és fejlődő országok közötti feszültséget elemzi.
A nemzetközi rend átalakítása: a jelentés abból indul ki, hogy a nemzetközi rend átalakítása fontos, mint a szegény és gazdag országok közötti rés csökkentésének lehetősége. • Célok az emberiség számára: a globális biztonság, a fegyverkezés veszélyeinek csökkentése, az élelmiszertermelés hatékonyságának növelése, a szükséges erőforrások biztosítása. • A tanulásnak nincsenek határai: a készség-és képességfejlesztő innovatív tanulásban látják annak lehetőségét, hogy az egyén képes legyen időfolyamatokban, következményekben gondolkodni.
Brandt Bizottság: Túlélési program • Brandt Bizottság: Közös válság • Palme Bizottság: Közös biztonság • Brundtland Bizottság: Közös jövőnk • ENSZ Környezeti és Fejlődési Konferencia: 1992, Rio de Janeiro, 172 tagállam részvételével. • Budapest Klub: 1992/93-ban alapította László Ervin.
Következő előadás 2013. November 29.