Metszeti ábrázolás

1. Metszeti ábrázolás

2. Alkalmazása • Belső üreges alkatrészek esetén • Főként bonyolultabb daraboknál, amikor a sok szaggatott vonal az ábrát átláthatatlanná teszi

3. Metszeti ábrázolás lényege • Metszet készítése előtt: (3 hengeres motor)

4. Metszeti ábrázolás lényege • Metszet készítése után:

5. Metszés utáni felületek Metszett felületek – fémes színűek Metszősík mögötti részek – sárgával és zölddel jelölve Tömör tárgyrészek (nem metsszük el) – kékkel jelölve

6. Metszeti ábrázolás elve

7. Metszeti ábrázolás elve • Az üreges tárgyat egy képzeletbeli metszősíkkal elvágjuk • A metszősík és a szemünk közé eső részt eltávolítjuk • A megmaradt részt vetületként ábrázoljuk • A metszeti képen azokat a részeket, ahol a metszősík a tárgy anyagát elmetszette, vékony vonallal bevonalkázzuk (sraffozzuk)

8. Metszeti ábrázolás elve • Vetületi kép keletkezése • Metszett felületek jelölése sraffozással Metszősík mögötti tárgyrészek vetülete Metszett felület

9. Vetületi és metszeti ábrázolás összehasonlítása

10. Sraffozás változatai • Különböző anyagoknál más és más a sraffozás jelképe • Fémes anyag esetén a 45°-os vonalkázás használatos • Vékony keresztmetszeteket teljesen be lehet feketíteni

11. Sraffozás szabályai • A sraffozást a metszet körvonalához, vagy a szimmetriatengelyhez képest : • 45°-os szögben • Folytonos, vékony vonallal • egymástól szabályos távolságban végezzük

12. Sraffozás szabályai • A vonalkázás sűrűsége a metszett anyag nagyságától függően 1-10mm lehet • Csatlakozó alkatrészek esetén ellentétes irányú vonalkázást használunk • Több csatlakozó elemnél változtathatjuk a vonalak egymáshoz képesti távolságát • Méretszámoknál a sraffozást meg kell szakítani

13. Metszetek jelölése • A metszősík és a képsík vonalát nyomvonalnak nevezzük • Ez mutatja meg, hogy a metszősík hol metszi el a tárgyat Nyomvonal

14. Nyomvonal jelölésének szabályai Nem kell jelölni a nyomvonalat, ha a metszősík helyzete egyértelmű: • A metszősík és a tárgy szimmetriatengelye egy egyenesbe esik • Csak egy metszetet készítünk • A metszeti képet a vetületi rendnek megfelelően helyezzük el

15. Nyomvonal jelölésének szabályai Jelölni kell a nyomvonalak, ha a metszősík helye nem egyértelmű, vagy ha több metszősík van: • Irányváltásoknál és a végeknél vastag vonallal kell jelölni • A vetítési irányt vékonyszárú nyíllal adjuk meg • A metszet azonosítására az ABC betűit használjuk

16. Összefoglalva • Az üreges tárgyak belső részleteit metszeti ábrázolással tudjuk megmutatni • A metszett tárgyrészeket be kell sraffozni • Figyelni kell a nyomvonal előírt jelölési szabályainak betartására

17. Egyszerű metszetek • Egyszerű metszetek nevezzük az egyetlen metszősíkkal képzett metszeteket • Fajtái: • Teljes metszet • Félmetszet • Félnézet-félmetszet • Kitöréses metszet • Részmetszet • Kiemelt részlet

18. Egyszerű metszetek Teljes metszet: • A metszősík nyomvonala egyenes, a sík alkatrészt teljes egészében átmetszi

19. Egyszerű metszetek Teljes metszet: • Készülhet olyan metszősíkkal, amely egyik képsíkkal sem párhuzamos

20. Egyszerű metszetek Félmetszet: • Szimmetrikus alkatrészek esetében alkalmazható • A metszeti képnek csak a felét mutatjuk meg • Előnye, hogy rajzi munkát takarítunk meg, és kevesebb helyet foglal a rajz • Félmetszet alkalmazására a szimmetriatengely végein elhelyezett vonalpárral hívjuk fel a figyelmet

21. Egyszerű metszetek Félnézet – Félmetszet: • Abban az esetben alkalmazzuk, ha a nézeti és a metszeti kép is szimmetrikus • Nagyon szemléletes, hiszen egyszerre tudjuk megmutatni az alkatrész belső és külső formáját • A két oldal tetszőlegesen felcserélhető

22. Egyszerű metszetek Kitöréses metszet: • Tömör tárgyakban lévő kisebb furatok, hornyok bemutatására • Nincs szükség külön vetület megrajzolására • Csak a bemutatni kívánt rész közvetlen környezetében metsszük el a tárgy anyagát • A metszés határát törésvonallal jelöljük

23. Egyszerű metszetek Részmetszet: • Nem szimmetrikus alkatrészek esetén • Abban az esetben, ha csak a tárgy egy bizonyos részét metsszük el • A teljes metszet kirajzolása elhagyható, törésvonallal megszakítható

24. Egyszerű metszetek Kiemelt részlet: • Apró, nem megfelelően látható részek esetén alkalmazzuk • A kiemelt részt köré vékony vonallal kört rajzolunk (kiemelt terület) • A megjelölt részt felnagyítjuk

25. Gyakorló feladat • készíts szabadkézi vázlatot a vetületekről • egészítsd ki a vetületeket a térbeli ábra alapján úgy, hogy a metszeti ábrázolás szabályainak megfeleljen

26. Összetett metszetek • Olyan esetekben alkalmazzuk, amikor a tárgyat csak több egyszerű metszettel lehetne egyértelműen ábrázolni • Fajtái: • Lépcsős metszet • Befordított metszet

27. Összetett metszetek Ábrázolás több egyszerű metszettel

28. Összetett metszetek Lépcsős metszet • Egymással párhuzamos helyzetű metszősíkokkal létrehozott metszet

29. Összetett metszetek Befordított metszet • Egymást metsző síkokkal létrehozott metszet

30. Szelvények Fogalma: az alkatrész metszősíkba eső keresztmetszete

31. Szelvények Vetületen belül rajzolt szelvény • A kontúr vékony folytonos vonallal rajzolva • Sraffozás • Azonosításra nincs szükség

32. Szelvények Vetületen kívülre rajzolt szelvény • A kontúr vastag folytonos vonallal rajzolva • Sraffozás • Azonosítás szükséges

33. Szelvények Vetületen kívülre rajzolt szelvény II.

34. Szelvények Széteső szelvények ábrázolása

35. Metszetek kerülési szabálya Nem rajzolunk metszetet, ha nem mond többet, mint a nézet. Ha a metszet síkjában borda, küllő, tömör tengelyek, görgők, csapok, szegek, ékek, reteszek, csavarok, anyák stb. helyezkednek el, azokat a hossztengelyük irányában nem metsszük.

36. Metszetek kerülési szabálya Fő síkjukkal párhuzamosan nem metszhető alkatrészek Fogaskerék-fog Borda Küllő