Trianon

1. 9.1 Trianon gazdasági, társadalmi és etnikai hatásai Tk 6- Herber, Martos, Moss, Tisza Történelem 6 Trianon

3. http://www.suliaweben.hu/index.php?page=single&tk=73 ELŐZMÉNYEK ÉS A BÉKESZERZŐDÉS ALÁÍRÁSA TRIANON ETNIKAI ÉS GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI KATONAI ELŐÍRÁSOK REVÍZIÓ

4. - a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték 1919 - antant nagyhatalmak Német- A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel. hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette Bolsevik- ellenes- nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn Közép-Európábani 1920. jún. 04 Etnikai és gazdasági következmények Katonai előírások 93 000km Alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra 7,6 millió 3,3 millió Revízió Mezőgazdaság 41%-ra Egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, a béke felülvizsgálatának igénye általános volt. 47 %-ra Ipari termelés 20%-ra Belső piac

5. Előzmények

6. Trianon előzményei - a birodalom nemzetiségei a teljes függetlenséget követelték - antant nagyhatalmak hadseregét leszerelte bizalmát a nyugattal való méltányos megegyezés hitébe vetette Német- Bolsevikellenes- A Károlyi-kormányt követő kommunista Tanácsköztársaság fegyveres ellenállása nem járt sikerrel. nemzet államok rendszerét kívánták létrehozn Közép-Európában az első világháborút követően Horthy Miklós bevonulása Budapestre, 1919. november 16. Megszálló román csapatok Budapest utcáin Tarján M. Tamás:1920. június 4. | A trianoni béke aláírása http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/1920_junius_4_a_trianoni_beke_alairasa

7. Az antant ígéretei és az antant szövetségeseinek követelése Románia, Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén állam képviselői az 1919. január 18-án összeült békekonferenciának nyújtották be nagymértékű területi igényeiket. Csehszlovákia még egy folyosóra, ún. szláv korridorra is igényt tartott a szerb határig. A Románia által igényelt határ Debrecen valamint a Tisza mellett haladt. A Szerb-Horvát-Szlavón királyság tervei a megvalósultnál is jelentősebb csonkolást eredményeztek volna

8. A békeszerződés aláírása

9. Versailles Clemanceau 1919-1920 Lloyd George Wilson 1919 január 18-án nyílt meg a versaillesi palota Tükörtermében a békekonferencia. A plenáris üléseken 27 győztes ország 70 küldötte vett részt, de nem volt jelentőségük. Az érdemi döntések a Főtanácsban születtek, ezek a Tizek Tanácsát jelentette (FR, A, J, OL,USA, két delegátus), később leszükült a”Nagy Négyesre”. (Orlandonak csak aláremdelt szerep jutott). A legyőzöttekkel nem folytattak tárgyalásokat, csak átadták nekik az előzetes békeszerződéseket, amelyekre szóban reagálhattak, majd záros határidőn belül írásos megjegyzéseket tehettek. Ezek nyomán készítették el a végleges békeszerződést, amelyet a legyőzött ország kormányai ultimátumszerűen (békediktátum) kapott meg „A négy nagy” Trianon Diktátum

10. Apponyi Albert Nagy ívű beszédben tett hitet a teljes Magyarország megtartása mellett. Elfogadta volna azonban népszavazások kiírását minden elszakítani kívánt területen. Apponyi a Főtanács előtt a Főmegbízottak és Praznovszky főtitkár kíséretében. Nagyhatású beszédben, amelyet felváltva franciául, angolul és olaszul tartott, ötnegyed órán át fejtette ki rendkívül nagy ékesszólással a magyarság álláspontját a 15-én átvett békefeltételekkel szemben. Lloyd George …..Ezzel a beszéddel gróf Apponyi nemcsak személyes sikert ért el, hanem úgy formai, mint tartalmi tekintetben tökéletes érvei szemmel láthatólag mély hatást tettek a jelenlevőkre. Clemenceau kikötése ellenére, hogy gróf Apponyi előadását szóbeli vita nem követheti, Lloyd George szót kért és kérdést intézett az elszakítandó területeken levő magyarság helyzetére és számarányára vonatkozólag. Gróf Apponyi erre a kérdésre gróf Teleki nemzetiségi térképének bemutatásával és megmagyarázásával adott feleletet. Eközben a többi antantállam képviselői körül állották őket és nagy érdekkel hallgatták a gróf Apponyi és Lloyd George között folytatott eszmecserét.  Zeidler Miklós: Egy jelentés a magyar békedelegáció működéséről / Forrásközlés http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/egy_jelentes_a_magyar_bekedelegacio_mukodeserol_forraskozles/

11.  …. A legfelsőbb tanács március 3-i, londoni ülésén Lloyd George ismét visszatért a magyar határok ügyére. Pontos statisztikai adatokat citálva mutatott rá, hogy a békeszerződés csaknem hárommillió magyart, azaz „a teljes magyar népesség egyharmadát" tervezi idegen uralom alá helyezni, és ezt „nem lesz könnyű megvédeni". Nem lesz béke Közép-Európában – jövendölte –, „ha utólag kiderül, hogy Magyarország igényei jogosak, és hogy egész magyar közösségeket úgy adtak át Csehszlovákiának és Erdélynek , mint egy-egy marhacsordát csak azért, mert a konferencia elutasította a magyar ügy megvitatását".  A vitában Nitti ismét Lloyd George mellé állt. Az olasz miniszterelnök többek között kijelentette: „Jelenleg a magyarok hatalmas tömegei élnek saját hazájukon kívül, és a Tanácsnak nem szabad elfelejtenie, hogy még a legyőzött nemzeteknek is joguk van az igazságos bánásmódhoz." Philippe Berthelot, a Quai d'Orsay államtitkára, aki Millerand távollétében Franciaországot képviselte, viszont makacsul ellenezte az angol–olasz javaslatot. „A francia kormány – szögezte le – ellenez minden elvi jellegű változtatást. Teleki Pál vörös térképe …..Végül megállapodtak abban is, hogy a későbbi módosítás lehetőségét nem a békeszerződés szövegébe iktatják, hanem egy külön kísérőlevélben hozzák a magyarok tudomására. A magyar békeszerződéshez csatolt úgynevezett lettre d'envoi tehát, amit a békekonferencia soros elnökeként Millerand francia miniszterelnök 1920. május 6-án írt alá, a közhiedelemmel ellentétben nem francia, hanem brit kezdeményezésre született. Romsics Ignác: Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és a trianoni békeszerződés http://www.klauzal.hu/cikk/499.html?PHPSESSID=3a7b3f2934b1ab900008be3dcbbd469f

12. 1920. március 1. Magyar Királyság, királyi tisztség betöltése nélkül Horthy Miklós (tk.34)‏ Kormányzó jogkörét többször bővítették, de az nem érte el a király korábbi jogkörét. A nemzetközi elismerés feltétele Trianon 1920. június 4.

13. Trianon A győztes antant nagyhatalmak Magyarországgal 1920 június 4-én kötötték meg a trianoni békét, a versaillesi Nagy-Trianon kastélyban. A békediktátumot a világháborúban győztes Antant hatalmak részéről Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország képviselői írták alá, míg a háborúban vesztes Magyarország részéről - a Simonyi-Semadam Sándor kormányának küldöttei - Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ és Benárd Ágoston, népjóléti miniszter látták el kézjegyükkel … valamennyi békekötés közt a magyarokkal aláírt szerződés volt a legszigorúbb és legigazságtalanabb. Megbüntetett" egy egész nemzetet,több mint három millió magyar életét megpecsételve, és további generációk sorát évszázadokra megbélyegezve. Trianon ugyan a magyar fül számára az egyik leggyűlöltebb szó, ám ugyanakkor a dac és összetartozás szimbóluma is. Harmat Árpád: A trianoni békeszerződés http://tortenelemklub.com/magyar-toertenelem/71-trianoni-bekeszerzdes-

14. Trianon 1920. Június 4. - önrendelkezés háttérbe szorul - nagyhatalmi érdekek és a szomszédos országok törekvései érvényesültek

15. A trianoni béke etnikai és gazdasági következményei A békeszerződést rögzítő 1921. évi XXXIII. törvénycikk első és utolsó lapjaN 45 – Regnicolaris Levéltár – Archivum regni – Ladula H. Privilegia recte articuli – Fasc.

17. Területi veszteség Magyar Királyság területe (Horvárország nélkül) 282 000 km 93 000km Lakosság 7,6 millió 18,2 millió 3,3 millió Elcsatolt magyarság Ennek több mint fele az új határok mentén , zárt tömbökben élt.

18. - Terület elcsatolás Nyersanyag forrás Határokon kívülre került Ipari létesítmények Belső elhelyezkedés folytán megmaradt Feldolgozó kapacitás Erőforrás nyersanyag piac - -

19. malomipar Budapest a világ második legnagyobb malomvárosa gépgyártás vasúthálózat és a hajózásra alkalmas folyószakaszok nagy része elveszett, a tengeri hajózás pedig teljesen megszűnt. Erdőterület -fenyőerdők 3%maradt meg faexport helyett importfüggőség alakult ki. -

20. Gazdaság A többi hadviselő országhoz hasonlóan az első világháború után drasztikusan romlottak az életkörülmények Súlyosbította a helyzetet TRIANON Munkaerő- tőke Elcsatolták a nyersanyagot biztosító területeket áramlás megszűnése Külkereskedelemre utalt ország lett, úgy hogy az export ellentételezését nem tudja megtermelni 1913 1921 csökkenés Mezőgazdaság 41%-ra Ipari termelés 47 %-ra 20%-ra Belső piac

21. A békeszerződés megviselte Magyarország gazdaságát is. Az ország fontos nyersanyagforrásokat veszített el. Az új határok miatt szinte az egész ország Budapest vonzáskörébe került, ami hátráltatta a településhálózat fejlődését. Ugyanakkor sok nagyváros teljesen elvesztette a vonzáskörét és határmenti, fejlődésképtelen településekké váltak. Jelentős változások álltak be a közlekedésben is, különös tekintettel a vasúthálózatra. Az útvonalak nagy része a határon túlra került, ezzel megnehezítve az egyes városok közti közlekedést. Továbbá korlátozták az párhuzamosan közlekedő sínpárok mennyiségét is. Csak egy sínpár épülhetett, és ahol dupla sínpár haladt, az egyiket fölszedték. Ennek legfőképp katonai okai voltak, ugyanis így megnehezítették a hadsereg haladását. Emellett maximalizálták a hadsereg létszámát (35000 fő) és megtiltották a modern fegyvernemek használatát, ezzel alkalmatlanná téve az országot a katonai visszavágásra. A legnagyobb gazdasági csapás azonban a birodalom egységes piacának elvesztése volt. Ez nem csak Magyarországot, de az új államokat is érintette és az egész térség gazdasági fejlődését visszavetette. Magyarország elvesztette nyersanyagforrásainak nagyrészét is. 1920 előtt Magyarországnak fakivitele volt, de az új határok létrejötte után, elvesztette erdőségi 88%-át így fabehozatalra kényszerült. A magyar állam vasérctermelése a trianoni határok következtében évenként 85-90%-kal csökkent. Vasércbányáinkat egy kivételével elvették. Ezek mellett elvették az ország összes só-, arany- és ezütsbányáit, így ezek megszeréséhez is importálásra kényszerült az ország. Ezeket a veszteségeket fokozta az is, hogy a cseh-osztrák-szerb-román ?trianoni vámhatárok? igen magas vámokkal elzárták Magyarorszgot a külvilágtól. A békét mindenki igazságtalannak tartotta, és követelte annak felülvizsgálását, revízióját. Civil szervezetek jöttek létre, melyek felszólították a népet a béke ellen. A kormány nyíltan nem léphetett fel, mivel aláírta a szerződést, de támogatta a szervezeteket, amik ennek hatására hatalmas befolyásra tettek szert. Abban megegyeztek, hogy a revízió szükséges, de a mértékét illetően már nem. Hol a teljes revíziót követelték, hol csak az igazságtalanságok korrigálását.

22. Általános szén- és élelmiszerhiány volt jellemző, a lakosság mind fizikailag, mind morálisan gyenge állapotba került. Infláció elértéktelenítette a béreket, ami az életszínvonal további esését okozta, és ez szükségszerűen maga után vonta a társadalmi elégedetlenség növekedését. . A politikai stabilizációnak szükséges feltételévé vált a gazdasági stabilizáció sem más államtól, sem külföldi bankoktól nem kaphat hitelt a magyar kormány - -

23. Irredentizmus Revízió

24. Gulyás László kitűnő monográfiája alapmű a témakörrel foglalkozó historikusok és a történeti földrajz művelői számára. Különösen fontos, hogy az említetteken kívül a politikusok és a közvéleményt alakító médiaszakemberek is megismerjék az 1690-től 1920-ig terjedő időszak regionális folyamatait, a gazdaság, az etnoregionalizmus és a regionalizáció történetét, amely sajátos módon a soknemzetiségű Magyar Királyság feldarabolásához vezetett. A múltbeli jelenségek és korunk integrált valóságismerete segítheti a jövőépítésünket, a magyarság és a szomszéd népek egyre sürgetőbbé váló történelmi megbékélését, kapcsolataink új alapokra helyezését. Frisnyák Sándor, Geográfus Hírlevél, 2013. szeptember http://tortenelemportal.hu/2013/09/kuzdelem-a-karpat-medenceert-2/

25. Érettségi feladatok

26. 2005 május- középszintű érettségi A következő feladat a trianoni békével kapcsolatos. (rövid) Értelmezze a források és ismeretei segítségével Magyarország és a győztesek álláspontját a békefeltételekről, és ismertesse a határváltozásokat, az utódállamok területgyarapodásait! (Használja a Történelmi atlaszt!)

27. „[…] Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. […] Nem titkolhatjuk el mindenekelőtt megütközésünket a békefeltételek mérhetetlen szigorúsága felett... A legjobb akarattal iparkodtunk keresni olyan álláspontot, amely a kölcsönös megértést lehetővé teszi. […]” (Apponyi Albert beszéde a békekonferencia Legfelső Tanácsához 1920. január 16.)

28. „A Szövetséges és Társult Hatalmak […] a maguk részéről nem felejthetik el, mekkora felelősség háramlik Magyarországra a világháború kitöréséért, és általában a kettős monarchia imperialista politikájáért […] A Szövetséges és Társult Hatalmak érett megfontolás után helyezkedtek arra az alapra, hogy semmi tekintetben nem módosítják a Békefeltételek területi határozmányait.” (A Szövetséges és Társult Hatalmak kísérőlevele a magyar Békedelegáció Elnökéhez 1920. május 6.)

29. 1919 Katonai előírások Alkalmatlanná kívánta tenni az országot a katonai visszavágásra 1920. jún. 04 Etnikai és gazdasági következmények Revízió 93 000km 7,6 millió Egyetlen politikai erő sem fogadta el a békét, a béke felülvizsgálatának igénye általános volt. 3,3 millió Mezőgazdaság 41%-ra 47 %-ra Ipari termelés 20%-ra Belső piac