Építésügyi hatósági eljárások

1. Építésügyi hatósági eljárások Eljárási kódex alkalmazási tapasztalatai dr. Bedő Katalin – BM ÉFO 2013. november 21.

2. Ügyféli kör vizsgálata,ügyféli jogok

3. Ki az ügyfél az építésügyi hatósági eljárásban? Az ügyféli jogállás megállapításához • A Ket. általános, keretjellegű, minden hatósági eljárásra érvényes, • A 312/2012. (XI.8.) Korm. rend. (Engr.) speciális szabályozást ad.

4. Ki ügyfél? Ket. • 15. § (1) Ügyfél az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz.

5. Ki ügyfél? • (3) Törvény vagy kormányrendelet meghatározott ügyfajtában megállapíthatja azon személyek körét, akik az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősülnek.

6. Ki ügyfél? • Az (1) bekezdésben foglaltak vizsgálata nélkül ügyfélnek minősül jogszabály rendelkezése esetén az abban meghatározott hatásterületen lévő ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

7. Ki ügyfél? Engr. • 4. § (1) Az építésügyi hatóság engedélyezési és tudomásulvételi eljárásában, az építésfelügyeleti hatóság építésrendészeti és a bontási tevékenység megkezdésének tudomásulvételi eljárásában külön vizsgálat nélkül ügyfélnek minősül az építtető és az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosa. • Ket. 15. § (3)

8. Ki ügyfél? • Engr. 4. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően az építésügyi és az építésfelügyeleti hatósági eljárásokban minden esetben vizsgálni kell az ügyféli jogállását annak, akinek az építési tevékenységgel érintett telekre, építményre vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték. • Ket. 15. § (1) – nem kizárólag az ő ügyféli jogállásukat – csak emlékeztető.

9. Ki ügyfél? • Engr. (3) A szakhatóságok állásfoglalásuk tartalma erejéig ügyféli kört, hatásterületet állapíthatnak meg a jogszabályokban foglaltak szerint. • külön vizsgálat nélkül csak a szakhatóság által megállapított hatásterület érintettjei • nem zárja ki, hogy a Ket. 15. § (1) alapján mást is bevonjunk.

10. Ellenérdekű? Engr. 4. § • (4) Nincs ellenérdekű ügyfél az eljárásban, ha az építtető benyújtotta az ügyben érintett összes ügyfélnek a kérelmezett építési tevékenység végzéséhez történő, az építészeti-műszaki dokumentáció ismeretében tett és az abban foglaltakkal egyetértést tartalmazó teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

11. Nincs ellenérdekű ügyfél - joghatása Engr. • 12. § (5) e) pontja szerint: amennyiben ellenérdekű ügyfél az első fokú építésügyi hatósági engedélyezési eljárásban nem vesz részt, és a szakhatóság az ügyintézési határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

12. Nincs ellenérdekű ügyfél - joghatása • Engr. 73/A. § (2) A fellebbezésről lemondás vagy a fellebbezés visszavonása esetén jogerőre emelkedik a döntés • a) az első fokú döntés közlésekor, ha az ügyfél a kérelem teljesítése esetére már a döntés közlése előtt lemondott a fellebbezésről, és az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél,

13. Nincs ellenérdekű ügyfél - joghatása • Ket. 103. § (1) Ha a fellebbezés alapján a hatóság megállapítja, hogy döntése jogszabályt sért, a döntését módosítja vagy visszavonja. • (2) A hatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő döntést akkor is visszavonhatja, illetve a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél. • (4) A szakhatóság a fellebbezés esetén a nem jogszabálysértő szakhatósági állásfoglalást a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően módosíthatja, ha a kérelemben foglaltakkal egyetért, feltéve, hogy az ügyben nincs ellenérdekű ügyfél.

14. Ügyféli jogok • iratbetekintés • kapcsolattartás • tájékoztatás • kérelem benyújtása, visszavonása, • ügyfélértesítés • nyilatkozattétel, • szemlén való részvétel, • a döntést közölni kell az ügyféllel • jogorvoslat joga stb. Minden ügyfelet megillet, korlátozni csak jogszabályban lehet.

15. Iratbetekintés • Ket. 68. § (1) Az ügyfél az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. • (6) Az iratbetekintésre jogosult - az (1)-(5) bekezdés szerint - az eljárás jogerős lezárását követően is betekinthet a hatóság kezelésében lévő iratokba. • Kivéve azokba amit a Ket. tilt

16. Iratbetekintés • 69. § (4) A hatóság a 68. § szerinti személy kérelmére - … - az iratbetekintést biztosítja, vagy végzésben dönt az iratbetekintési kérelem elutasításáról. A végzés ellen az iratbetekintést kérő személy önálló fellebbezéssel élhet.

17. Másolat készítése • Ket. 69. § (5) Az iratbetekintés során az arra jogosult másolatot, kivonatot készíthet vagy másolatot kérhet. A másolatot és a kivonatot a hatóság kérelemre hitelesíti.

18. Másolat készítése 1999. évi LXXVI. Törvény a szerzői jogról • 1. § (2) Szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. Ilyen alkotásnak minősül különösen: • k) az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve,

19. Másolat készítése • (4) Nem tartoznak e törvény védelme alá a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, a bírósági vagy hatósági határozatok, a hatósági vagy más hivatalos közlemények és az ügyiratok, valamint a jogszabállyal kötelezővé tett szabványok és más hasonló rendelkezések. Az ügyiratokra kizárólag a Ket. vonatkozik!

20. Szerzői jogi védelem – ügyiratokra nem vonatkozik • 10. § (1) A szerző határoz arról, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. • 12. § (1) A szerzőt megilleti a jog, hogy művén és a művére vonatkozó közleményen - a közlemény terjedelmétől és jellegétől függően - szerzőként feltüntessék. A szerzőt a mű részletének átvétele, idézése vagy ismertetése esetén is meg kell jelölni. A szerző a neve feltüntetéséhez való jogot a felhasználás jellegétől függően, ahhoz igazodó módon gyakorolhatja.

21. Szerzői jogi védelem – ügyiratokra nem vonatkozik • 16. § (1) A szerzői jogi védelem alapján a szerzőnek kizárólagos joga van a mű egészének vagy valamely azonosítható részének anyagi formában és nem anyagi formában történő bármilyen felhasználására és minden egyes felhasználás engedélyezésére.

22. Szerzői jogi védelem – ügyiratokra nem vonatkozik 17. § A mű felhasználásának minősül különösen: • a) a többszörözés , • 18. § (1) A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze, és hogy erre másnak engedélyt adjon. • (2) … Az építészeti alkotások esetében többszörözés a tervben rögzített alkotás kivitelezése és utánépítése is. Az ügyirat részét képező építészeti-műszaki tervdokumentáció jogellenes felhasználására szerzői jogi védelem vonatkozik, ez azonban nem akadályozhatja a jogszerű iratbetekintést és másolatkészítést.

23. Ügyféli jogok gyakorlása • Ket. 15. § (6) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogainak gyakorlását törvény ahhoz a feltételhez kötheti, hogy az ügyfél az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot tesz vagy kérelmet nyújt be. • A nyilatkozat, illetve a kérelem tartalmi követelményeit a törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet meghatározhatja.

24. Ügyféli jogok gyakorlása • Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be.

25. Ügyféli jogok gyakorlása • Engr. 4. § (5) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 53/C. § (7) bekezdése alkalmazása során nyilatkozatnak kell tekinteni a tényállás tisztázására felhasználható tényekről, bizonyítékokról nyújtott ismereteket, vagy a tanúvallomással, a szakértői véleménnyel, a helyszíni szemlén vagy az ellenőrzés során tett megállapítással kapcsolatos észrevételt.

26. Ügyféli jogok gyakorlása • Az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról értesíti a külön vizsgálat nélküli és a már ismert ügyfelet. • Az értesítésben a hatóság az ügyfelet köteles tájékoztatni arról, hogy amennyiben az elsőfokú eljárásban nyilatkozatot nem tesz, vagy kérelmet nem nyújt be, az ügyféli jogait (például a fellebbezési jogát) nem gyakorolhatja. • A hatóságnak az eljárás lefolytatásához az ügyfél nyilatkozatát beszereznie, annak benyújtására hiánypótlási felhívást kibocsátania nem kell.

27. Ügyféli jogok gyakorlása • Az eljárásban nyilatkozatot nem tevő, vagy kérelmet nem benyújtó ügyfél az eljárásban olyan ügyfél, aki az ügyféli jogát nem gyakorolhatja. Így a vele közölt érdemi döntés ellen fellebbezési joga nincs. • Miután fellebbezési joggal nem rendelkezik, az érdemi döntés jogerőre emelkedésénél meghatározó időpont az érdemi döntés közlésének napja, mivel ezen a napon az ügyféli jogokkal nem rendelkező ügyfél tekintetében a jogerő beáll.

28. Meddig tart az elsőfokú eljárás? • A Ket. III. és IV. fejezete vonatkozik az elsőfokú eljárásra és annak lezárását hozó döntésre és közlésre. • A VII. fejezet a jogorvoslat és a döntés felülvizsgálat szabályait tartalmazza, ebben van benne az I. fokú hatóság azon joga, hogy saját hatáskörben – a fellebbezés felterjesztése előtt – döntését módosíthatja, visszavonhatja. Nevében is: ez már a jogorvoslati eljárás része.

29. Meddig tart az elsőfokú eljárás? • Az ügy iratainak a másodfokú hatósághoz érkezésével indul meg a másodfokú hatóságnál folyó eljárás, illetve az ő ügyintézési határideje ettől az időponttól indul, azonban a jogorvoslati eljárás az ügyfél jogorvoslati kérelmével megindult. • Ennek első elemeként az I. fokú hatóság már nem az elsőfokú eljárást folytatja, hanem  saját hatáskörben jogorvoslati eljárást folytat mindaddig, amíg a fellebbezést fel nem terjeszti a II. foknak.

30. Meddig tart az elsőfokú eljárás? • Tehát az ügyfélnek az elsőfokú döntés közléséig van lehetősége nyilatkozatot tenni, szemlén részt venni, észrevételt tenni, azaz részt venni az eljárásban ahhoz, hogy ügyféli jogait gyakorolhassa. • Kivéve Ket. 68. § (1) - iratbetekintés

31. Ha csak betekintett az iratokba, fellebbezhet-e? • Étv. 53/C. § (7) Az eljárás megindításáról szabályszerűen értesített ügyfél ügyféli jogait akkor gyakorolhatja, ha az ügyfél az első fokú eljárásban nyilatkozatot tett vagy kérelmet nyújtott be. •  Ket. 34. § (1) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a kérelmet a hatósághoz írásban vagy szóban lehet előterjeszteni. • A 312-es csak az eljárást megindító kérelem esetén határoz meg írásbeli formát és tartalmat.

32. Indokolás nélküli fellebbezés • Ket. 98. § (1a) Törvény a fellebbezés benyújtásához indokolási kötelezettséget írhat elő. Törvény azt is előírhatja, hogy fellebbezni csak a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet. • Étv. 53/C. § (12) Az ügyfél a fellebbezését indokolni köteles, a fellebbezésnek a megtámadott döntéssel tartalmilag összefüggőnek kell lennie, és a fellebbezésben csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre lehet hivatkozni.

33. Indokolás nélküli fellebbezés Ket. 102. § (3)Az elsőfokú döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja • d) a 98. § (1a) bekezdése megsértésével benyújtott fellebbezést. Ket. 100. § (1)Nincs helye fellebbezésnek • h) a 98. § (1a) bekezdése alapján benyújtott fellebbezés érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén. Ket. 100. § (2) Az (1) bekezdés a), c)–h) pontjában meghatározott esetben az elsőfokú döntés bírósági felülvizsgálatának van helye.

34. Indokolás nélküli fellebbezés • Az építésügyi hatóságnak a döntése jogorvoslati záradékában fel kell hívnia az ügyfél figyelmét arra, hogy az egyébként fellebbezhető döntés ellen fellebbezni csak INDOKOLVA, a megtámadott döntésre vonatkozóan, tartalmilag közvetlenül összefüggő okból, illetve csak a döntésből közvetlenül adódó jog- vagy érdeksérelemre hivatkozva lehet.

35. Indokolás nélküli fellebbezés Kiadhat-e az I. fokú hatóság hiánypótlási felhívást? Ha a megfelelő tájékoztatás megtörtént - hiánypótlási felhívás kiadásának nincsen helye. A Ket. 95. § rendelkezése szerint a jogorvoslati eljárásban és a döntés felülvizsgálata során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A jogorvoslati fejezet eltérő rendelkezése, amikor a fellebbezést olyan kérelemnek tekinti, mely ha nem felel meg a jogszabályi követelményeknek, érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak van helye az elsőfokú hatóság részéről.

36. Indokolás nélküli fellebbezés • Amennyiben a hatóság a felhívást nem tüntette fel a döntésében: •  A Ket. 5. § (1) bekezdése alapján „a közigazgatási hatóság az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője részére biztosítja, hogy jogaikról és kötelezettségeikről tudomást szerezzenek, és előmozdítja az ügyféli jogok gyakorlását.” Mivel ez a fenti felhívás hiányában nem történt meg, utólag kell orvosolni a kialakult hiányosságot: az elsőfokú építésügyi hatóság hiánypótlási felhívást* ír ki, és csak nem teljesítés esetén utasítja el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezést.

37. Indokolás nélküli fellebbezés • A Ket. 35.§ (1) bekezdése a kérelem tartalmáról így kezdődik: „Ha jogszabály további követelményt nem állapít meg, ……” Márpedig az Étv. 53/C.§ (12) bekezdése a jogorvoslati kérelem tartalmát tekintve további követelményeket határoz meg. • A Ket. 37.§ (3) bekezdése alapján tehát az indokolás nélküli, vagy hiányos tartalmú indokolással benyújtott fellebbezés esetén lehet hiánypótlási felhívásnak helye, ha erről a hatóság a döntésében nem adott megfelelő tájékoztatást.

38. Értesítendők körének feltüntetése • Engr. 19. § (7) Az építésügyi hatóság a határozaton feltünteti az értesítettek körét a 20. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

39. Értesítendők körének feltüntetése Engr. 20. § (2) Az iratazonosítóval ellátott döntést közölni kell a)ügyféli minőségben, az értesítettek körének feltüntetése mellett • aa) az építtetővel vagy meghatalmazottjával, • ab) az építési tevékenységgel érintett telek, építmény, építményrész tulajdonosával, • ac) azzal, akit az építésügyi hatóság az eljárásba ügyfélként bevont, • ad) a szakhatóságok által megállapított ügyféli körrel, b)tájékoztatásul …… c) azzal a hatósággal, amely az ügyben szakhatósági állásfoglalást adott.

40. Értesítendők körének feltüntetése • A 312-es Kr. 19. és 20. §-ában rögzítve van a határozat tartalma, és ebben nem tér ki arra, hogy a neveket, címeket külön íven kell leírni. Ezért minden, ügyfélnek küldött határozat-példány tartalmába beletartoznak ezen adatok. A Ket. egyes szakaszaiban rendelkezik azokról az esetekről, amikor a magánszemély nevét és lakcímét zárttan kell kezelni (ügyfél kifejezetten kéri adatainak zárt kezelését, vagy védett adat, titokkal kapcsolatos stb.)

41. Hatósági bizonyítvány

42. Ki adja ki? Ket. 83. § (1) Az ügyfél kérelmére a hatóság tény, állapot vagy egyéb adat igazolására hatósági bizonyítványt ad ki.

43. Ki adja ki? • Étv. 34. § (5) Az építésügyi hatóság jogszabályban meghatározott esetekben tény, állapot, egyéb adat igazolása céljából • a) a tervezés elősegítése érdekében, vagy • b) az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak a külön jogszabályban meghatározottak szerint az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez helyszíni szemle alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

44. Ki adja ki? Engr. 56. § (1) Kérelemre, vagy az ingatlan-nyilvántartást vezető első fokú ingatlanügyi hatóság hivatalból folytatott eljárása esetén az OÉNY-ből megismerhető adat, tény, állapot, vagy helyszíni szemle alapján • a) a telken építmény meglétére vagy hiányára az építésfelügyeleti hatóság, • b) a telken meglévő építmény vagy önálló rendeltetési egység jogszerűségére az építésügyi hatóság vonatkozó adat, tény igazolása céljából az Étv. 34. § (5) bekezdése alapján hatósági bizonyítványt állít ki.

45. Ki adja ki? • Építésügyi hatóság: tervezés elősegítése, ingatlannyilvántartás átvezetése (összhangban az ingatlannyilvántartásról szóló jogszabályokkal), jogszerűség. • Építésfelügyelet: építmény megléte vagy hiánya. • Ez a 4 eset nem fedi le az összes tényt, adatot és állapotot, amiről hatósági bizonyítvány állítható ki. • A Ket. 83. § (1) bekezdése szerint a többi előforduló esetre is (pl. épület rendeltetésének, állapotának stb. igazolása) KÖTELEZŐ kiadni hatósági bizonyítványt.

46. Ki adja ki? • Ket. 21. § (5) Az ügyben illetékességgel rendelkező azonos hatáskörű hatóságok közül az ügyfél kérelmének hiányában az jár el, amelynél az eljárás előbb indult meg (a továbbiakban: megelőzés). • Ezért az építésügy hatáskörébe tartozó olyan kérdésekben, melyek a fenti 4 esetbe nem férnek bele, a bizonyítványt  az adja meg vagy tagadja meg, akinél előbb kérték.

47. Ki adja ki? • Kivétel: Ket. 83. § (8) A hatóság a hatósági bizonyítvány kiadását megtagadja, ha kiadása jogszabályba ütközik, vagy az ügyfél valótlan vagy olyan adat, tény, állapot igazolását kéri, amelyre vonatkozóan a hatóság adattal nem rendelkezik.

48. Hatósági bizonyítvány - jogorvoslat • Ket. 83. § (5) A hatósági bizonyítvány ellen az ellenérdekű ügyfél nem élhet fellebbezéssel, de a hatósági bizonyítvány felhasználási célja szerinti eljárásban bizonyíthatja, hogy a hatósági bizonyítvány tartalma valótlan.

49. Hatósági bizonyítvány - jogorvoslat • Ket 82. § (2) A hatóság által valamely tény, adat, jogosultság vagy állapot igazolására kiállított okiratot, mindezek más hasonló módon történő igazolását, valamint a hatósági nyilvántartásba történt bejegyzést határozatnak kell tekinteni. • (3) A hatósági bizonyítvány és a hatósági igazolvány kiadásának megtagadásáról, valamint a hatósági nyilvántartásba való bejegyzés megtagadásáról a hatóság határozatot hoz. Akkor jogerős, ha letelt a nem ellenérdekű ügyfél 15 napja, vagy lemond a fellebbezésről.

50. Hatósági bizonyítvány - illeték • Itv. XV. Sz. melléklet: • I. Az építésügyi hatóságnál indított • 11. az ingatlan adataiban bekövetkezett változásnak az ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséhez, vagy tény, állapot, egyéb adat igazolásához az építésügyi hatóság hatáskörébe tartozó hatósági bizonyítvány kiadása 20 000 forint, • Építésfelügyeletről a XV. melléklet nem rendelkezik: általános illeték (Itv. 29. § (1) bekezdés): 3.000,- Ft