A mai előadás címe:

1. A mai előadás címe: A vállalkozások stratégiái

2. Mottó „A jövő mozgó célpont. A jó tervezés segíti a pontosabb célzást” IBM, 1999.

3. A témához kapcsolódó főbb témakörök 1. Bevezető rész 2. A stratégiai döntéshozatali folyamat 3. Tervek típusai és hiearchiája 4. A stratégiai tervezés folyamata 5. A stratégiai tervezés módszerei 6. Az üzleti tervkészítés módszertana

4. 1. BEVEZETŐ RÉSZ A kereskedelmi vállalkozások környezete A stratégia fogalma

5. A kereskedelmi vállalkozások környezete

6. A kereskedelmi vállalkozások környezete II. Technológiai Versenytársak Nemzetközi Jogi tény. Szállítók Vevők Vállalkozás Pénzintézetek Érdekképviselet Szabályozó szerv. Szoc. kult. Gazdasági Természeti körny.

7. A stratégia fogalma Egymással összehangolt szándékok, döntések együttese, amelyben az adott cél eléréséhez szükséges útvonalak, lépések kerülnek meghatározásra.

8. Normatív megközelítés: Előzetes állítások rendszere, amelyek előírják, hogyan kell viselkednie a vállalatnak. Leíró megközelítés: A tényleges döntéshozói magatartás utólagos eredményeinek sorozata. A stratégia fogalma II.

9. 2. A stratégiai döntéshozatali folyamat A döntéshozatali folyamat lépései A stratégiai gondolkodás

10. A döntéshozatali folyamat lépései • Környezetelemzés • Stratégiaválasztás • Stratégia megvalósítása • Mérés és ellenőrzés

11. Stratégiai gondolkodás

12. III. rész: A tervek típusai és hiearchiája • Tervek és vezetési szintek • A stratégia szintjei • Stratégiai szövetségek • Stratégia kialakulásának módjai

13. Tervek és vezetési szintek

14. A stratégia szintjei

15. Stratégiai szövetségek I. Alapvető célkitűzései: • Nagyságrendi megtakarítások elérése • Műszaki-technológiai-szolgáltatási ismeretek szervezése, bővítése • Új piacok megszerzése • Politikai és jogi természetű akadályok leküzdése

16. Stratégiai szövetségek II. A stratégiai szövetségek formái: • Horizontális • Vertikális • Vegyes

17. Stratégiai szövetségek III. Nemzetközi stratégiák tipizálása: • Multinacionális: helyi sajátosságokat figyelembe veszik • Internacionális: először a hazai piac • Transznacionális: globális és helyi igények ötvözése • Globális: határokon átnyúló központosított stratégia

18. Stratégia kialakulásának módjai • Kialakulás módját tekintve három típusa különböztethető meg: 1. Tervezői 2. Vállalkozási 3. Adaptív

19. A tervezői típusú stratégia • a stratégia-kialakítás legfejlettebb módszere, • módszeres tervezői munka eredménye, • feltétel a stabil környezet, • külső feltételek alakulása jól látható, • magas költségigényű, • alkalmazói a nagy, és erős közepes cégek

20. A vállalkozói típusú stratégia • nagy fontosságú döntések sorozatában keletkezik, • ahol a tulajdon és a menedzseri funkció egy kézben összpontosul, • új pozitív lehetőségek keresése, • egyszemélyi döntés függvénye, • nagy lépések politikája: nagy kockázat nagy hozam, • cél: nagy növekedés vagy nagy hozam, • kis, de erős vállakozás esetében, • bátran vállalkoznak, kevés a vesztenivalójuk.

21. Az adaptív típusú stratégia • bonyolult, gyorsan változó környezetben, • a vállalat mozgástere szabályok által behatárolt, • tartózkodik a jelentősebb strat.-i változásoktól, • konfliktusfeloldó eljárást alkalmaz, • alkalmazkodó jelleg, • „kis lépések politikája”, • jó visszacsatoló és korrekcióképesség, • döntéseik a stabil helyzetben való maradást szolgálják.

22. IV. rész: A stratégiai tervezés folyamata

23. A stratégiai tervezés lépései

24. A stratégiai tervezés folyamata • Misszió-, vízió-, célmeghatározás • Jelenlegi célok és stratégia azonosítása • Erőforrás-elemzés • Környezeti elemzés • Stratégiai lehetőségek és fenyegetések meghat.-a • A kívánt stratégiai változás mértékének meghat.-a • Stratégiai döntéshozatal • A stratégia bevezetése • A folyamat ellenőrzése és mérése

25. 1. lépcső: Misszió, vízió, célmeghatározás I.

26. 1. lépcső: Misszió, vízió, célmeghatározás II. A jövőképben megjelenő stratégiai szándék irányulhat: • az alapvető képességekre, • a vállalat tevékenységére és pozíciójára, • jelszavak megfogalmazására, • jövőbeni felődési előrejelzésekre.

27. 1. lépcső: Misszió, vízió, célmeghatározás III. A küldetés megfogalmazásának jelentősége: • orientációt jelent a szervezeten belül, • alapot nyújt az erőforrások ésszerű felhasználásához, • hajtóerőt jelent a szervezet céljaival azonosulni szándékozók számára, • hozzájárul az alkotó vállalati kultúra kialakulásá-hoz és megerősödéséhez.

28. Az üzleti küldetés Mi elsődleges felelősséggel tartozunk azoknak az orvosoknak, ápolónőknek, édesanyáknak és gyermekeknek, akik termékeinket használják. Világszerte jó minőségű lakberendezési tárgyakat kínálunk olyan áron, hogy az emberek többsége megengedhesse magának, hogy megvásárolja azokat.

29. 1. lépcső: Misszió, vízió, célmeghatározás IV. Stratégiai célok kialakításának szintjei: • Összvállalati szinten • Üzletegységi szinten

30. 1. lépcső: Misszió, vízió, célmeghatározás V. Összvállalati szintű stratégiai célok: • piaci pozíciók, • technológiai pozíciók, • gazdasági, eredményességi pozíciók.

31. 1. lépcső: Misszió, vízió, célmeghatározás VI. Az üzletegységi stratégiák céljai: • piaci részesedés nagysága, • bevezetendő termék/szolgáltatás, • profit/osztalék nagyságára, • új piacok megszerzésére, • termelési tényezők hatékonyságának javítása.

32. 2. lépcső: A jelenlegi célok és stratégia azonosítása • a célok és a stratégia tudatosítása, • az eltérések feltárása: stratégia és misszió • korrekció.

33. 3. lépcső: Környezeti elemzés Két területet kell vizsgálni: 1. Környezeti összetevők jelenlegi állapotát. 2. A körenyezeti változások lehetséges irányait, azok várható hatásait.

34. 3. lépcső: Környezeti elemzés II. A stratégiai környezetelemzés szintjei: 1. Makro (általános) környezet: 10-11. fólia 2. Mikro (verseny) környezet: pl.; stb. A stratégiai környezet állapotjellemzői: 1. Változékonyság 2. Komplexitás 3. Korlátozottság

35. 4. lépcső: Erőforrás-elemzés I. • Cél: • Módszer: SWOT, BCG, GE • Kérdés: Mit csinálunk jobban vagy rosszabbul, mint más? (Benchmarking) • Vállalati diagnosztika: erőforrások felmérése

36. 1. Anyagi: pénzügyi, tárgyi, emberi, szervezeti. 2. Nem anyagi: technológiai, innovációs, hírnév. 4. lépcső: Erőforrás-elemzés II. Az erőforrások csoportosítása (ismétlés):

37. Vállalati vonatkozásban Piaci vonatkozásban Piackutatás vonatkozásban Gyártási/Forgalmazási vonatkozásban Pénzügyi vonatkozásban szempontjából Beszerzési vonatkozásban Személyi vonatkozásban Szervezeti vonatkozásban Célkitűzés 4. lépcső: Erőforrás-elemzés III. A helyzetértékelés területei:

38. 5. lépcső: Stratégiai lehetőségek és fenyegetések meghatározása EZ A TÉMAKÖR A KÖVETKEZŐ RÉSZBEN LESZ MEGEMLÍTVE. (BÁR A TISZTELT HALLGATÓSÁG BIRTOKÁBAN A MÓDSZEREK ISMERETÉNEK!) 

39. 6. lépcső: A kívánt stratégiai változás mértékének meghatározása

40. 7. lépcső stratégiai döntéshozatal I. Három feladatrészre bontható: 1. Stratégiai alternatívák meghatározása 2. Stratégiai alternatívák értékelése (pl. értékelemzéssel) 3. Stratégiai alternatívák kiválasztása

41. 7. lépcső stratégiai döntéshozatal II. Stratégiai döntések Belső tevékenység Következmény Külső együttműködés - - - Nem csinálni semmit eladás, részleges Visszavonulás Felszámolás értékesítés, vezetés alvállalkozói szerződés cseréje A piaci munka erősítése, minőség, termelékenység, Megszilárdítás vásárlás és bezárás alvállalkozói szerződés kapacitás csökkentés, racionalizálás Növelni a marketing munkát, piaci részesedés Piac bővítés kollaboráció minőséget, termelékenységet megszerzése Termék/szolgáltatás fejlesztése K+F, változtatás Nagytételű termékek Licensz, lízing, franchise Az értékesítés térbeli Versenytársak "megvétele" Külön szervezet az Piac fejlesztés kiterjesztése, új felhasználók, értékesítésre, licensz, export konzorcium Diverzifikáció, az integ-ráció kül. szintjei Technológiai Új egységek, leányvállalatok Leányvállalatok megvéte-le, részvények megszerzése "munkamegosztás",kötött megjelenése egyezmények, franchise

42. 8. lépcső: A stratégia kivitelezése • A stratégiai és az operatív menedzseri tevékenység összehangolása: • a stratégiai menedzsment vegye figyelembe az operatív menedzsment törekvéseit, helyzetét, • az operatív menedzsment tevékenysége szolgálja a stratégiai menedzsmmentét, a vállalati stratégia megvalósulását.

43. 9. lépcső: A folyamat ellenőrzése és mérése 1. Vizsgálati feladat: eltérések iránya, mértéke 2. Az eltérések és problémák fő típusai: • részterületek zavarai, • összteljesítmény alacsony foka, • külső tényezők váratlan változásai. 3. Lehetséges döntések: • meglévő stratégia következetesebb folytatása, • stratégia lényeges módosítása, • újrafogalmazott és alakított stratégia.

44. A stratégiai tervezés folyamata • Misszió-, vízió-, célmeghatározás • Jelenlegi célok és stratégia azonosítása • Erőforrás-elemzés • Környezeti elemzés • Stratégiai lehetőségek és fenyegetések meghat.-a • A kívánt stratégiai változás mértékének meghat.-a • Stratégiai döntéshozatal • A stratégia bevezetése • A folyamat ellenőrzése és mérése

45. A küldetési nyilatkozat és stratégiai célok kapcsolata

46. V. RÉSZ: A STRATÉGIAI TERVEZÉS MÓDSZEREI

47. A stratégiai tervezés módszerei Diagnóziskészítési eljárások: , • Porter versenyerő modellje, • portfólióelemzés, • termékéletgörbe-vizsgálatok, • az értéklánc módszer, • a SWOT analízis.

48. Porter „5 versenyerő” modellje

50. Saját vállalat elemzése mutatókkal • A hagyományos mutatórendszerek közel reális képet nyújtanak a jelenlegi állapotról. • A rövidebb távú fejlesztéshez, vagy taktikai, operatív döntéshez elengedhetetlen. • Tiszta, vagy tisztább kép arról, hogy egy pénzintézet miként ítél meg minket.