1 / 40

A fa

A fa. 1. A fa. Ősidők óta használja az emberiség. Több szempontból is, ma ismét reneszánszát éli. Emberbarát: az ember fiziológiai igényeinek nagyon jól megfelel. Kellemes életteret biztosít.

catori
Download Presentation

A fa

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A fa A fa

  2. 1. A fa Ősidők óta használja az emberiség. Több szempontból is, ma ismét reneszánszát éli. Emberbarát: az ember fiziológiai igényeinek nagyon jól megfelel. Kellemes életteret biztosít. Megújuló anyag,és energia forrás: élettevékenysége során a légkör CO2 tartalmát csökkenti. Ha elpusztul, anyagai környezetbarát anyagokká alakulnak vissza. Ideális építőanyag: könnyen megmunkálható, sok célra használható, tartós, jó a súly/teherbírás aránya….. A fa

  3. 2. A fa élő anyag: • Az élő fa, (más élő növényi szervezetekkel együtt) biztosítja légkörünkben a CO2 és az O2 megfelelő arányát. A napsugárzás energiáját felhasználva szervetlen anyagokból építi fel saját szöveteit. Ez az asszimiláció, vagy fotoszintézis. • A kivágott fa élettevékenysége megszűnik. Kedvező körülmények között, számunkra fontos tulajdonságait igen hosszú ideig így is megőrizheti. A fa

  4. 3. A fa anyagai: Kémiai összetétel: Szén : 50 m%; Oxigén: 43 m%; Hidrogén: 6 m%; Egyéb: 1 m% Fontosabb vegyületek:cellulóz ( poliszaharid) ►szilárdsághordozó (részaránya:40-60%)glükóz (szőlő cukor) molekulák természetes polimere lignin ► rostközöket kitöltő, összetartó anyag (részaránya:15-20%) hemicellulóz ( elő cellulóz) 15-20% Szőlőcukor, keményítő, ásványi anyagok, gyanták, illó olajok, csersav, stb. 2-8 % A fa

  5. 4. Fafajok: • Osztályozása: hazai – import; Tűlevelű – lombos; Lombhullató -- örökzöld; Puha – kemény; stb. • Hazai fafajok: • Puhafa, keményfa megfogalmazás igen pontatlan. Az angolban puhafa az össze nyitvatermő, kemény az össze zárva termő. Magyar nyelvben a sűrűség és keménység/szilárdság alapján csoportosítunk. Ezen jellemzők azonban igen széles tartományban változnak a termőhely, klimatikus viszonyok stb. függvényében. - 1. igen puha: hárs, fűz, egyes nyarak, 35 N/mm2- 2. puhafák: luc-, jegenye-, erdei-, vörösfenyők, 35-40 N/mm2- 3. középkemény: szelídgesztenye, tölgy, bükk, kőris, platán, szil, feketefenyő. 40-55 N/mm2 - 4. kemény: akác, gyertyán, tiszafa, 55-70 N/mm2 - 5. csontkemény: ébenfa, pockfa, gyertyán. 70 N/mm2 felett A fa

  6. 5. Fa metszetei: Bütü metszet: keresztmetszet. Az évgyűrűk koncentrikus köröknek látszanak. Bél: a fa közepe Sugár metszet: A bélen átmenő hosszmetszet. Az évgyűrűk párhuzamos vonalaknak látszanak. Húrmetszet: a hossztengellyel párhuzamos, de azon át nem menő metszet. Az évgyűrűk ovális rajzolatúak. A fa

  7. 6. Fatest részei: Kéreg: védi a fát. Háncs: másodlagos kéreg. Lefelé szállítja a tápanyagot. Kambium: osztódó szövet. Befelé a szíjácsot kifelé a háncsot, kérget hozza létre. Szíjács: Élő fatest. Tápanyaggal, vízzel teli. Puhább, kórokozók gyakrabban megtámadják. Geszt: Az élettevékenység teljesen leáll. A sejtek eltömődnek, ligninnel telítődnek. Kemény, tartós, a legértékesebb farész. Sok fánál elszíneződik, sötétebb. Bél: A fatest közepén elhelyezkedő rész. Sok fánál felszívódik, eltűnik. Más fajoknál határozott, ált. puha, sérülékeny. Sokszor támadják meg kórokozók. A fa

  8. Fatest hasznosíthatósága: Geszt fák: tölgy, cseresznye, erdei-, vörösfenyő, dió. A geszt kemény, tartós értékes farész. Érett fák: luc-, jegenyefenyő, bükk, mezei juhar, hárs, körte. Tulajdonságai: mint a gesztfák. Szíjács fa: Nyír, hegyi juhar, rezgőnyár, gyertyán, korai juhar. Nem alakul ki gesztesedés. A szijács rész általában felhasználható, pedig puhább mint a geszt. Változatossá teszi a fa mintázatát. Tölgy, vörösfenyő, dió esetén a szíjács nem használható, eltávolítandó. A fa

  9. 7. Évgyűrűk: Az évgyűrűk alapvetően meghatározzák a fa szerkezetét, tulajdonságait. A mérsékelt és hideg égöv alatti fákban az évszakok változása miatt igen határozott, jól látható ez a szerkezet. • Szórt likacsú fák. A szállító szövet pórusai szétszórtan helyezkednek el. Tölgy, kőris, akác, szil, teak. • Részei: tavaszi pászta. Tavasszal keletkezik, rövididő alatt. Nagy üregű csövecskék mait puha, lágy, világos színű. • Nyári pászta aszályos időben keletkezik, kisüregű sejtek jellemzik. Tömör, szilárd, sötétebb színű. • Gyűrűs likacsú fák: a pórusok rendezetten gyűrűszerűen helyezkedik el. Juhar, nyír, bükk, hárs, éger, dió, mahagóni. A fa

  10. 8. A fa élő szövet: • A fa testét sejtek építik fel. A sejt a környezetével anyag cserét folytat. Reagál a külső és belső hatásokra. • Alakja a feladatának megfelelően változik. • Az azonos eredetű, célú sejtek szöveteket alkotnak. A különböző szövetek sokszor egymással keveredve vegyesen is előfordulhatnak. A sejt részei: Sejtfal: elhatárolja és összeköti környezetével a sejtet. Anyaga cellulóz.Mag: őrzi a genetikai kódot, irányítja a sejt működését.Protoplazma: végrehajtja a sejt feladatait. Raktároz, anyagokat átalakít stb.Színtestecskék: a klorofil köti meg a napfény energiáját. A fa

  11. 9. Fontosabb szövetek 1: • Szállítószövet: Nagy gyűrű alakú, tű levelűnél tracheida, lombosnál trachea sejtekből összeálló csövecskék. Néhány fánál szabad szemmel is láthatók. Főleg a felfelé szállítást végzik a szijácsban. A szállítás 1,5m/óra is lehet! • Szilárdító szövet: Tűlevelűeknél szűk üregű tarcheida sejtek, lombosoknál parenchima sejtek alkotják. Akár 1-2 mm hosszú, de nagyon vékony, így szabad szemmel nem elkülöníthető, szűk sejtüregű, függőleges sejtek. • Raktározó szövet: A fenti függőleges sejtek között függőlegesen, de sokszor vízszintesen, sugár irányban is állhatnak. Ezek az un.: bélsugarak, bélsugár tükrök. Módosult tracheida és trachea sejtek. Ezek a szövetek a fatestben vegyesen a szijács és a geszt részekben helyezkednek el. A fa

  12. 10. Fontosabb szövetek 2: • Alapszövet: A levélzetet alkotó sejtek összessége. Feladata az élő szövet felépítéséhez szükséges anyagok előállítása. • Osztódó szövet: A keresztmetszeti növekedésről a háncs alatti kambium gondoskodik. A hossz növekedést a gyökér és rügy csúcsokon elhelyezkedő sejtek biztosítják. • Háncs szövet: Kéreg alatt lefelé szállítja a kész tápanyagokat. • Bőrszövet: Az elöregedett háncs alakul át kéreggé. Sok fánál ez 2-3 cm vastag is leget. A külső sejtek elhalnak és lemorzsolódnak. A fa

  13. A Mi a fotoszintézis? Miért fontos az emberiségnek? Ismertesd a fa kémiai anyagait! ( elemek, vegyületek) Ismertesd a fa keresztmetszetének szerkezetét, részeit? Jellemzőik? Mit jelent : évgyűrű? Hogyan mikor keletkezik? Mi a szerepe a gesztnek és a háncsnak? Alkalmazhatóságuk? B Miért kedvező anyag a fa az ember céljaira? Osztályozd a fákat lombozatuk szerint! Példákat is írj! Mit jelent: bütü, sugár, húr metszet? Jellemzői? A sejt és részei? Feladatai?Mi az eltérés a lombos és fenyőfélék szerkezetében? Mi szerepe a szijácsnak és a kéregnek? Alkalmazhatóságuk? 11. Kérdések A fa

  14. 12. A fa tulajdonságai: • Sűrűsége: 1550 kg/m3. Ez a préselt vagy tömörített fa. • Testsűrűsége fafajtól, termőhelytől stb. függően változik. Légszáraz állapotban mérjük 12-15% nedvesség tatalommal. A fa

  15. 13. Nedvesség tartalom: Nedvesség tartalom az abszolút száraz fa tömegéhez viszonyítva: • A fa nedvességtartalma alapvetően befolyásolja nagyon sok tulajdonságát. A víz elhelyezkedhet mint:Szabad víz: A sejtek közötti, és a sejtüregekben. Könnyen eltávozik, viszonylag kis alakváltozást okoz.Kötött víz: A sejtfalakban található. Lassan csökken a mértéke. Távozása jelentős zsugorodást okoz. • Rosttelítettség: A szabad víz eltávozása után, amikor a sejtfalak még telítettek. • Egyensúlyi nedvességtartalom az az állapot, amikor a fa nedvességtartalma alkalmazkodott a környezete nedvességtartalmához, azzal egyensúlyban van. A fa

  16. 14. Zsugorodás: A zsugorodás, duzzadás függ a fafajtól, iránytól a száradás sebességétől stb. A beépített szerkezeteket szárítás után kell kimunkálni! A fa

  17. 15. Szilárdsági tulajdonságok A fa anizotróp anyag: tulajdonságai irány függőek. Meghatározóan a nyomó szilárdságot vizsgáljuk. Párhuzamos irányba a kemény nyári pászták veszik fel a terheket. Határozott töréspontja van. Merőleges irányban a puha tavaszi pászták folyamatosan összenyomódnak. Nincs határozott töréspontja. A nedvességtartalom erősen befolyásolja: abszolút száraz: 180 %!!; légszáraz állapot (12% víztart.): 100!; telített: 60%! A fa rendkívül kedvező anyag mert húzó, nyomó, hajlító és nyíró igénybevételeket egyaránt fel tud venni. Törésképek párhuzamos merőleges A fa

  18. 16. Egyéb tulajdonságok: Hőszigetelés: A fa nem hőszigetelő anyag, de ilyen irányú tulajdonsága kedvező. Növekvő víztartalma jelentősen rontja a hőszigetelő tulajdonságait. Páratechnika: Klimatizáló tulajdonságú, a párát felveszi, leadja az egyensúlyi páratartalom eléréséig. Az ember számára ideális fiziológiai környezetet biztosít. Elektromos vezetés. A légszáraz állapotú fa szigetelőnek tekinthető. A nedvesség növekedésével nő a vezető képessége is. Néhány hővezetési tényezője:W/(m*K) A fa

  19. 17. Tűzállóság: A fa tűzzel szembeni viselkedése jobb mint a fémeké. A tűz hatására a fémek igen hamar elvesztik kezdeti szilárdságukat, a jó hővezetésük miatt nagyon hamar teljes keresztmetszetükben átmelegednek. A fa égése során, a csökkenő keresztmetszet miatt, csökken a teherbírása. A felülete elszenesedik, és így lassítja a keresztmetszet csökkenését. Minél nagyobb a keresztmetszet, annál tartósabb. Felületi bevonatokkal ez tovább javítható. Ma már csak lángmentesített faanyagot szabad beépíteni! A fa

  20. 18. A fa szárítása: A fa tulajdonságait, felhasználhatóságát, élettartamát alapvetően befolyásolja a nedvességtartalom. Minden tulajdobsága annál jobb, minél alacsonyabb a víztartalom. A fát célszerű tehát szárítani. Természetes száradás: - lábon száradás lassú 4-5 év. Így szárítva a legkisebb az alakváltozás. Az erdőben álló, már nem élő fát azonban sok kártevő fenyegeti. Összességében nem alkalmazzák. • Máglyázás Mesterséges szárítás. A fa

  21. 19. Máglyázás: Szabadban, csapadéktól, közvetlen napsugárzástól védett helyen. A fűrészárut gondosan készített un. máglyába rakják. Megfelelő sűrűségben elhelyezett, alkalmas méretű (kb.: 2*2 cm) távtartókkal, hézagosan rakják össze az anyagot. Tetejére, nagy eresszel, tetőt készítenek. A rakat 30-50 cm magas beton lábakon készül. A területről a csapadékot el kell vezetni, az aljnövényzetet ki kell irtani. A száradási időhosszú, és max. 15%-ig lehetséges. EZ IS TERMÉSZETES SZÁRÍTÁS! A fa

  22. 20. Mesterséges szárítás Szárító kamrában végzik. A faanyagot raklapokra, vagy kocsikra MÁGLYÁZVA rakják össze, hogy mindenhonnan egyenletesen távozhasson a nedvesség A hőmérsékletet, páratartalmat, légmozgást a betárolt faanyag jellemzőinek ( víztartalom, méret, fafaj) megfelelően, automatikusan vezérlik. Fontos, hogy csak azonos jellemzőkkel rendelkező anyagot szabad egyszerre szárítani, mert a túl gyors szárítás repedéseket okozhat. Akár abszolút száraz állapot is elérhető, de igen energia igényes. Szárítási idő 1 nap-3 hónap, a fa méretei, faja, nedvességtartalma, szárító berendezés jellemzőitől függően. A fa

  23. 21. Növekedési fahibák: • Sudarasság és tővastagodás • Görbeség • Villás növés • Csavarodott növés • Hullámos növés • Külpontos növés • Benőtt ággöcs • Kieső ággöcs • Bél repedés • Gyűrűs repedés • Fagyrepedés • Száradási kéregrepedés A fa

  24. 22. Állati kártevők: • A rovarok fejlődésük során több szakaszon mennek keresztül. A kifejlet rovar a petéit a fa különböző részein rakja le. Ezek kikelve lárvákká, hernyókká fejlődnek. Ilyen állapotban az élő és beépített fát egyaránt megtámadhatják. A fatestbe járatokat rágnak, a levélzetet lerágják, a tápanyagot elszívják. A báb állapotú rovar nem okoz kárt, de ebből kel ki a kifejlett rovar. • Leggyakoribb farontó rovarok:- kopogó bogarak; - cincérek; - szúfélék; - darazsak és farontó lepkék. A rovarok elleni védekezés már az erőben megkezdődik a megfelelő erdészeti technológiák alkalmazásával. A kivágott fa megfelelő tárolása, szárítása, kéregtelenítése nagyon fontos lépések és legtöbb esetben elégségesek is. A már megtámadott, vagy különösen védendő fákat vegyszerekkel kell kezelni. A fa

  25. 23. Növényi kártevők: Gombák. Lebontó szervezetek. Ideális növekedési feltételeik a megfelelő: fa víztartalom (20-50%), hőmérséklet (10-400c), álló levegő, sötétség. Ha a beteg faanyagot kiszárítják, a károsító hatás megáll, de a gomba él, nedvesség hatására tovább bontja a fát. A könnyező házigomba a levegő páratartalmát hasznosítja, tehát szárazabb faanyagon is megél. Ezért rendkívül veszélyes! Elszíneződést okozó penészgombák: Kékülést, szürkülést okoznak. A frissen vágott fa felületéről később a fatestbe is bejutnak. Kártételük csak esztétikai jellegű. Fülledést okozó gombák: A helytelenül kezelt, rosszul tárolt faanyagot támadja meg. Kezdetben csak a sejtüregek anyagát bontja. Ha a faanyag kezelése elmarad, akkor a sejtfal cellulóz tartalmát is károsítja, ami már szilárdságcsökkenést okozhat. Korhadást okozó gombák: A sejtfalakat támadják meg. Barna korhadás: A cellulózt bontja, a barna lignin marad meg. A fa szétporlad.Fehér korhadás: A sejtfalak lignin tartalmát bontja. A fa teherbírása jelentősen romlik. Védekezés a gombák ellen:- Kiszárítással, szárazon tartással.- Az úsztatott fából a folyó kimossa a könnyen bontható tápanyagokat.- Gőzölés során a tápanyagok lebomlanak, a gombák elpusztulnak.- Vegyszeres kezelés. Gombaölő hatású anyagokkal kezelik a fát. Lehet (hatékonysági sorrendben:) permetezéssel, ecseteléssel, bemártással, telítéssel kezelni. Ma már csak kezelt faanyagot szabad beépíteni! Hazánkban egyetlen lombos növényi kártevő honos a : fagyöngy. Gyökereit a fatestbe növeszti és elszívja a fa által készített tápanyagokat. Megöli a gazda fát. Jelentős kárt okozhat. Gödöllő környékén sok fán látható. A fa

  26. 24. Kezelési fahibák: • Tág értelemben minden hiba tekinthető kezelési hibának. • Szűken értelmezve véve a tárolás, szárítás feldolgozás során bekövetkező károsodásokat nevezzük. Ilyen leginkább a gyors, egyenetlen száradás miatt bekövetkező repedés, kajszulás, görbülés. A fa

  27. A Mitől függ a fák testsűrűsége? Miért és hogyan változik a fák alakja száradás közben? Rajzold is le! Mit jelent: egyensúlyi nedvességtartalom? Mennyi a légszáraz állapotú fa nedvességtartalma? Ismertesd a fa növekedési hibáit ! Miért fontos a szárítás? Mit kell tudni a természetes szárításról? B Mennyi a fák sűrűsége? Milyen körülmények között találkozhatunk ilyen fával? Milyen formában tartalmaz vizet a fa? Mit jelent: rosttelítettségi állapot? Mennyi a nedvességtartalma ebben az állapotban illetve a bútorfának? Ismertesd a fa állati és növényi kártevőit! Miért fontos a szárítás? Mit kell tudni a mesterséges szárításról? 25. Kérdések A fa

  28. 26. Fatermékek: Erdei fatermékek: Fűrészipari termékek: A fa

  29. 27. Ragasztott félkész faalapanyagok : Hossz és kereszt toldásokkal a hibás, rövid, selejt anyagokból kiváló minőségű alapanyag készülhet. Megfelelő összeforgatással a vetemedési hajlam csökkenthető. Nagy az élőmunka igénye, ezért drága. A fa

  30. 28. Gyalult áruk: • A leszárított, válogatott anyagból nagy pontosságú, azonos méretű elemeket munkálnak ki. Lambéria, hajópadló, parketta, szegőlécek, profillécek stb. A fa

  31. Mit jelent: kötött víz, szabad víz? Hogy változik, zsugorodik a fa száradás közben? Hogyan történik a mesterséges szárítás? Ideje, módja, veszélyei? Mit jelent: Léc, gerenda? Alakja, méretei, arányai? A fa

  32. 29. Nemesíttet termékek: • A korlátozott famennyiség, a sok hulladék, illetve a nagy összefüggő lapok hiánya miatt mesterséges fa termékeket készítenek. Mesterséges, mert az eredeti fa szerkezetet megváltoztatják. • Furnérok • Rétegelt lemezek bútorlapok • Farostlemezek • Faforgács lapok • OSB lapok, egyebek A fa

  33. 30. Furnérok: A faanyagokból 0,5-4 mm vastag lemezeket készítenek . Ezeket mindenféle fából lehet készíteni, hámozással, késeléssel, fűrészeléssel. Színfurnérok: látszó felületekre kerül szép színe, rajzolata miatt. Értékes fenyő és lombos fákból, különleges trópusi fafajokból készíthetik.Vakfurnérok: rétegelt szerkezetek belsejébe kerül. Gyenge faanyagból is készíthető. Késelés A fa

  34. 31. Rétegelt lemezek bútorlapok A furnér lapokat eltérő száliránnyal, páratlan számban, műgyanta ragasztóval lapokká ragasztják. Kívül szín, belül vak furnért használva. Egységes minőségű, szép lapok keletkeznek. Lehet alakra, térbeli formákra is préselni. Intarzia: különböző színű, mintázatú furnérokból művészi értékű berakások készíthetők. Bútorlap: két rétegelt lap között bútorléceket helyeznek el. Ma már ritkán használják munkaigényessége miatt. A fa

  35. 32. Farostlemezek A faanyagot rostosítják. Az eredeti szövetszerkezet nyomokban sem ismerhető fel. Műgyanta ragasztóval lapokká préselik. Lágy farostlemezek.Az anyagot nem tömörítve préselik. Testsűrűségük 0,18-0,4 g/cm3, 5-20 mm vastag. Hang és hőszigetelő anyagok, belső építészeti felületek anyagai. Közepes, és kemény farostlemezek. Testsűrűségük 0,65-0,75, ill. 0,70-0,9 g/cm3, vastagságuk 6-40 mm, ill. 3-10 mm. Tömörítve préselik. Felületét simítják, műanyag felületképzéssel (laminálással) látják el. Bútorok, belsőépítészet, csomagolás anyagai. A fa

  36. 33. Faforgács lapok A faanyagot fűrészpor méretűre aprítják. Műgyanta ragasztóval lapokká préselik, többféle eljárással.Felülete lehet natúr, lehet laminált, ill. furnérozott. Készítenek különböző alakú profilléceket is. Furnérozott faforgácsprofil Idompréselt faforgácsprofil, köpenyezve A fa

  37. 34. OSB lapok, egyebek OSB lapok. Nagy gyaluforgács méretű, alakú faanyagot műgyanta ragasztóval 6-16 mm vastag lapokká préselik. A ragasztó miatt kicsi a vízfelvétele. Szerelt építési eljárás anyaga. Ragasztott tartók. A rétegelt lemezekhez hasonlóan, de vastagabb, deszka méretű anyagból ragasztással, alakra préseléssel igen nagy méretű, (akár 20-30 m) teherhordó fa szerkezeteket készítenek. Eger, Szeged uszoda fürdő épületek. A fa

  38. 35. Fák tartósság: • A faanyagok tartóssága függ: - A fa tulajdonságaitól: a magas csersav és gyantatartalom tartósít. Fontos a tömör szerkezet is. • A körülményektől: Legkedvezőtlenebb a változó páratartalom, az időjárás, környezet közvetlen hatása. Kedvezőbb ha a fa teljes mértékben, telített állapotban víz alatt van. ( Velence, hollandiai gátak) Igazán akkor tartós, ha száraz, időjárásnak ki nem tett helyen van. (Dél-Jemen: 4-5000 éves épületek.) • Tartósságot szárítással, gőzöléssel, úsztatással, és vegyszeres kezeléssel lehet fokozni. A vegyszereket a felületre lehet felhordani, de igazán a telítés a jó. A fa

  39. A Mit nevezünk pallónak, gerendának! Miért célszerű a ragasztott félkész faalapanyag? Mi a rétegelt lemez? Alapanyagai készítése, jellemzői, felhasználási területei? Mi a farostlemez? Fajtái, felhasználási területei? Rakd tartóssági sorrendbe: kőris, akác, feketefenyő, juhar! B Mit nevezünk lécnek, pallónak? Milyen gyalult árukat ismersz? Anyagaik, minőségük? Mi a faforgácslap? Anyagai, fajtái jellemzői? Milyen egyéb fatermékeket ismersz? Rakd tartóssági sorrendbe: vörös-, lucfenyő, szil, gyertyán! 36. Kérdések A fa

  40. A • Mit nevezünk pallónak, gerendának! ( szélezett termékekre gondolj) • Mi a rétegelt lemez? Alapanyagai készítése, jellemzői, felhasználási területei? • Rakd tartóssági sorrendbe: kőris, akác, feketefenyő, juhar! • Ismertesd a fa állati és növényi kártevőit! • Miért fontos a szárítás? Mit kell tudni a mesterséges szárításról? • Miért és hogyan változik a fák alakja száradás közben? Rajzold is le! • Mitől függ a fák testsűrűsége? • Mit jelent: egyensúlyi nedvességtartalom? Mennyi a légszáraz állapotú fa nedvességtartalma? • Ismertesd a fa növekedési hibáit ! • Ismertesd a fa keresztmetszetének szerkezetét, részeit? Jellemzőik? A fa

More Related